A házigazda nagyváradi Lilliput társulat Sosevolt cirkusz című előadása nyitja a Fux Fesztet
Fotó: Vigh László Miklós/ Szigligeti Színház
Több erdélyi magyar hivatásos bábszínház részvételével szervezik meg a tervek szerint október 6. és 10. között Nagyváradon a Fux Fesztet. Botházy-Daróczi Réka, a váradi bábtársulat művészeti vezetője elmondta, bár aggasztóak a járványügyi kilátások, remélik, személyes részvétellel megtarthatják az ötödízben szervezendő szemlét.
2021. október 03., 22:242021. október 03., 22:24
2021. október 03., 22:502021. október 03., 22:50
Ha a járványhelyzet lehetővé teszi, megszervezi Nagyváradon a Szigligeti Színház és az intézményhez tartozó Lilliput Társulat a Fux Feszt – Erdélyi Magyar Hivatásos Bábszínházak Fesztiválját. Az ötödik alkalommal tartandó, a társulat egykori vezető személyiségéről,
jelen lesz a szatmárnémeti Brighella Bábtagozat, a kolozsvári Puck Bábszínház, a sepsiszentgyörgyi Cimborák Bábszínház, a székelyudvarhelyi Udvarhely Bábműhely, valamint a házigazda Lilliput Társulat.
A seregszemlén a debreceni Vojtina Bábszínház is vendégszerepel. Botházy-Daróczi Réka, a váradi bábtársulat művészeti vezetője megkeresésünkre elmondta, bár a járványügyi adatok jelen pillanatban aggasztónak tűnnek (a megyeszékhelyen vasárnap 4 ezrelék fölé nőtt a fertőzöttségi arány), remélik, október 6. és 10. között megtarthatják a szemlét.
és a színházi előadásokon azok vehetnek részt, akik rendelkeznek oltási igazolvánnyal, átestek a fertőzésen vagy az előadás időpontjában érvényes negatív teszttel rendelkeznek. A művészeti vezető kiemelte, könyvbemutatóval és képzőművészeti kiállítással kezdenék a fesztivált: Biró Árpád Levente Mesék a paraván mögül című tanulmánykötetét ismerheti meg a közönség, a kiadvány a váradi bábjátszás 1950-től 1989-ig tartó történetét dolgozza fel.
A Partiumi Keresztény Egyetem képzőművészet szakos hallgatóinak munkáiból összeállított 70 év báb című kiállítást. „Ezzel a kiállítással a tavaly, a bábjátszás 70. születésnapjára készültünk, de sajnos a pandémia miatt nem kerülhetett sor rá.
amelyeket a szemle ideje alatt lehet megtekinteni a bábszínház előcsarnokában” – részletezte Botházy-Daróczi Réka. Hozzátette, október 7-én a Lilliput társulat előadásával nyitják a szemlét, a Sosevolt cirkusz című produkcióval.
A meseszerzőként is igen termékeny Kossuth-díjas író, Mészöly Miklós különleges, finom és rebbenékeny története, a Jelentés egy sosevolt cirkuszról nem hagyományos mese, inkább költői mozaik, amelynek kockáit a hétköznapi logika szabályait sutba dobva fűzi egymáshoz a szerzői fantázia. „A rossz forgatókönyvet is igyekszünk szem előtt tartani.
és élőben kellene közvetíteni az eseményeket. Ez nagyon nem lenne jó, hiszen a gyerekek képernyőről követnék az előadásokat, aminek teljesen más a légköre, mintha ellátogathatnának személyesen a bábszínházba.
Online tartalom ma már nagyon sok van” – mondta a művészeti vezető. Kitért arra is, hogy a tervek szerint a Fux Feszt zárásakor nyitja szemléjét a váradi román bábtársulat, az Arcadia, és egy közös akciót szervez a két bábszínház: a város főterén bábos felvonulást tartanának.
Fux Pál, a bábfesztivál névadója
Fux Pál (1922–2011) grafikus, festő Nagyszalontán született, 15 éves korától tanult rajzot. Először Nagyváradon Földes Imrénél, a Sonnenfeld nyomda vezető grafikusánál, majd két év múlva Budapesten Bortnyik Sándor (1973-tól Kossuth-díjas) festőművésznél tanult. 1943-ban munkatáborba került, a háború után csak édesapját látta viszont. A család női tagjai a haláltáborok valamelyikében maradtak. 1945-ben visszatért Nagyszalontára, 1956-ban a nagyváradi Bábszínház díszlet- és jelmeztervezője lett. Saját bevallása szerint élete legszebb 17 évét töltötte itt. Művészeti elvei, bábszínházi elképzelései azonosak voltak a Kolozsvárról Nagyváradra áthelyezett Kovács Ildikó rendezőjével. Ezekről az évekről Ő maga így írt: „17 év a nagyváradi Bábszínházban egy élet. Megpróbáltam több-kevesebb sikerrel az ősi jávai, csak képi kifejezési módszert átültetni a huszadik század nyelvére, gondolatmenetére.” 1972-ben a Román Kommunista Párt megyei vezetősége úgy ítélte meg, hogy Fux Pál művészi munkássága nincs összhangban a szocialista realizmus alapelveivel. Feleségével és két gyermekével ekkor Izraelbe emigrált.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.
Holtai Gábor Itt érzem magam otthon című filmje nyerte el a jubileumi, 25. alkalommal megrendezett kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) közönségdíját a szombat este megtartott díjátadón.
Színes programkínálattal várják a látogatókat a szombaton tartandó Múzeumok éjszakáján a székelyföldi múzeumok: a tárlatvezetések és egyéb, a kiállításokhoz köthető események mellett gyermek- és szórakoztató programok is lesznek.
Újabb kötetét mutatják be B. Kovács András sepsiszentgyörgyi írónak Kolozsváron.
Holtai Gábor első nagyjátékfilmje, az Itt érzem magam otthon is versenyez a 25. TIFF fődíjáért. A hatalom és az alkalmazkodás természetét vizsgáló pszichológiai thrillert hétfő este vetítették a Győzelem moziban a rendező jelenlétében.
Beválogatták az június 15–21. közötti magyar Országos Színházi Találkozó versenyprogramjába az Aradi Kamaraszínház fesztiváldíjas monodrámáját, a Keant. Közös gyergyószentmiklósi–sepsiszentgyörgyi koprodukciót is látható.
Egy csaknem eltűnt építészeti világ és a helyiek féltve őrzött emlékei kaptak új otthont a Szilágy megyei Kárásztelken, ahol nemrég felavatták a tájházat. Az épület nemcsak a múlt tárgyi örökségét mutatja be, hanem közösségi térként is szolgál majd.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!