2008. február 19., 00:002008. február 19., 00:00
és pályafutását agrármérnökként több akkori francia gyarmaton kezdte (előbb a francia statisztikai hivatal alkalmazta, majd több évet töltött Afrikában és az Antillákon a déligyümölcsök kutatóintézetének munkatársaként). 1955-ben vállalt először „irodalmi foglalkozást”: akkor lett a Les Éditions de Minuit kiadó irodalmi vezetője (az intézmény korábban a társadalmi, utóbb elsősorban a művészeti progresszió mellett kötelezte el magát).
Első nagy regénye, az 1953-ban megjelent A radírok – amely forradalmasította a regény műfaját – azonnal elhozta számára a világhírnevet. Esszéivel az „új regény” elméletének egyik kidolgozója volt; az írás hagyományos elbeszélésmódját vitatta, és azáltal okozott botrányt, hogy aprólékosan leírta a tárgyakat és szándékosan kifelejtette könyvéből az élőlényeket. Tárgyiasult világából nem az ember hiányzik, csak a metafizika, tárgy és ember új kapcsolatát az objektív és szubjektív realizmus eszközeivel ragadja meg.
Ezt a fajta látásmódot ültette át a filmművészetbe is, amikor 1960-ban Alain Resnais francia filmrendező, a Nouvelle vague (Új hullám) egyik mestere felkérte Tavaly Marienbadban című filmje forgatókönyvének megírására. A film 1961-ben elnyerte a Velencei Filmfesztivál fődíját, az Aranyoroszlánt. Később Robbe-Grillet maga is rendezett filmeket. Az ötvenes és hatvanas években a párizsi Les Éditions de Minuit kiadó egyik legfőbb szerzője volt, 1972 és 1997 között az Egyesült Államok több egyetemén tanított.
Alain Robbe-Grillet-t 2004-ben beválasztották a Francia Akadémia „halhatatlanjai” közé. Ez azonban papíron maradt, mert nem volt hajlandó megjelenni az akadémia kupolájában rendezett ünnepélyes eseményen a hagyományos zöld öltözékben, karddal a kezében, s beszédét sem volt hajlandó előzetesen elolvastatni a testülettel, hanem rögtönözni akart.
Legutolsó műve tavaly jelent meg, Szentimentális regény címmel.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Janovics Jenő, a kolozsvári és európai filmművészet úttörője emlékére új díjat ad át idéntől a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) – közölték szerdán a szemle szervezői.
Emlékévet hirdettek Kallós Zoltán szellemi örökségének bemutatására. A programsorozat célja, hogy a nagyközönség átfogó képet kapjon munkásságáról, és ismét reflektorfénybe kerüljön a magyar népzene, valamint a táncházmozgalom hagyománya.
Demeter András kulturális miniszter kedden bejelentette: visszavonják azt a minisztériumi kezdeményezést, amely a közszolgálati színházakban és koncertintézményekben napi munkaidő-jelentések bevezetését írta volna elő.
Két évtized elteltével újra színházi fesztivált szerveznek Marosvásárhelyen – jelentette be kedden Facebook-oldalán a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata.
Nyílt levelet tett közzé hétfőn az UNITER (Román Színházi Szövetség) szenátusa: a több rendező, színész, színházi alkotó által aláírt nyilatkozatban tiltakoznak a bürokrácia ellen.
Szuggesztív erejű előadás készült Sardar Tagirovsky rendezésében Szatmárnémetiben, a Harag György Társulatnál: Mihail Bulgakov halhatatlan, A Mester és Margarita című művén alapuló, jól sikerült produkciót láthat a közönség.
Életének 93. évében, csütörtökön éjjel elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester, a Szent István Rend birtokosa a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja.
Marosvásárhelyen és Kolozsváron is bemutatják hamarosan a Kossuth- és a Nemzet Művésze-díjjal kitüntetett ének- és mesemondó, Berecz András pályáját, szerteágazó életművét a teljesség igénye nélkül ismertető portréfilmet.
Fennállásának 76. évfordulóját ünnepli a Puck Bábszínház február 5-én, csütörtökön. A születésnap alkalmából ünnepi előadás-sorozattal készül a bábszínház román és magyar tagozata.
A Kölcsey-díj 2003 óta íródó történetében ő az első magyarországi születésű, nem Aradon élő személy, aki megkapta a kitüntetést, amelyet a magyar kultúra és a magyar identitás megőrzése, ápolása terén kifejtetett munka elismeréseként osztanak ki.
Látogatottsági adatok