Elhunyt Jankovics Marcell rajzfilmrendező, művelődéstörténész, az MMA tiszteletbeli elnöke

– olvasható az MMA méltatásában.

Jankovics Marcell vizuális művész, közéleti ember, népmesekutató, reneszánsz műveltségű gondolkodó volt, akinek munkássága páratlanul sokszínű és szerteágazó. Életműve meghatározó része marad a magyar kultúrának – tartalmazza a közlemény.

Jankovics Marcell 1941-ben született Budapesten. Családját 1951-ben kitelepítették Öcsödre, ahonnan csak 1953-ban térhettek vissza. A pannonhalmi bencés gimnáziumban végzett, kétszer is a budapesti építészmérnöki karra jelentkezett, de édesapja „bűnei” miatt nem vették föl. 1959-ben és 1960-ban az Erőműjavító és Karbantartó Vállalat Anyagvizsgáló Laboratóriumában dolgozott. Ennek a munkahelyének köszönhette a továbblépést: egy munkatársa „közvetítette” a Pannónia Filmvállalathoz (utóbb Pannónia Filmstúdióhoz, majd Pannóniafilm Kft.-hez).

Pályája indulásakor három jelentős művész alkotásmódjával ismerkedett meg: Nepp Józsefnek a képet, hangot és gondolatot egységben érvényesítő humorával, a Kovásznai György-féle festőszemlélettel, a képi gondolatokat egymás mellé fűző, rétegzett, míves kollázsanimációval és Macskássy Gyula jelszerűen tömör, tiszta ábrázolásmódjával. 1965-ben rendezőnek nevezték ki, 1968-ig Dargay Attilával és Nepp Józseffel készítették a Gusztáv című rajzfilmsorozatot. A pályája egyenesen ívelt fölfelé. 1973-ban elkészült az első egészestés rajzfilmje, a János vitéz, amely a magyar rajzfilmtörténetben mérföldkő. Kiemelt szerepet kap a filmben, mint sok további munkában is, a következetes színdramaturgia.

Péterfy László szobrásszal, Csete György és Makovecz Imre építésszel, Kelemen András pszichiáterrel, Kovács István költővel, Molnár Imre iparművésszel és másokkal 1981-ben megalapította a Március 15. Társaságot, mely a kor igazságtalan kitüntetési gyakorlatával szembeni tiltakozásként harminc éven át magándíjjal jutalmazta a kiemelkedő életműveket. Jankovics Marcell a kisfilmek készítését sem hagyta abba, sorra nyert velük a nemzetközi szakmai megmérettetéseken; a Sisyphus című munkáját 1974-ben Oscar-díjra is jelölték. 1977-ben elkészítette a Küzdők című rövidfilmjét (cannes-i Arany Pálma). A három fekete-fehér rövidfilmje – Mélyvíz, Sisyphus, Küzdők – egyfajta triptichon részeinek tekinthetők, a témák mitológiai allegóriákba vannak kódolva.

1977-ben kezdte el a Magyar népmesék sorozatot, amelyet forgatókönyvíróként, rendezőként, tervezőként 2002-ig gondozott. Ezeken a népmese-animációkon generációk sora nőtt fel, hungarikum lett. Az első, a harmadik és az ötödik sorozatban a figuraterveket és a forgatókönyvet is ő készítette. A másodiknál és a negyediknél „csak” főrendezőként szerepel, de újra és újra visszahívják, a sorozat „szellemi atyjának” azóta is őt tekintik.
1981-ben mutatták be a Fehérlófiát, amely nemzetközi elismerést hozott. Kisebb animációs munkák után elindult a Mondák a magyar történelemből című sorozat, amely a Képes Krónika világára épül és legfőbb célja a történelmi ismeretterjesztés. Következő egészestés filmje az Ének a csodaszarvasról (2002), melyet Szörényi Levente felkérésére készített el. Régi terve valósult meg Az ember tragédiája (2011) elkészültekor. A 160 perces rajzfilm 23 évig készült, minden színt más stílusban rajzoltak meg. Az utóbbi években a Toldi rajzfilmesítésével foglalkozott.

Jankovics Marcellnek grafikusi, könyvillusztrátori tevékenysége is meghatározó volt, valamint művelődéstörténészként is maradandót alkotott. Készített rajzfilmplakátokat, tervezett emblémákat, saját könyvein kívül illusztrált mesekönyveket és más szépirodalmi műveket. Cikkei, tanulmányai és számos könyve jelent meg. 2007-ben Méry Gábor fotóművésszel együtt elkezdte feldolgozni a Felvidék templomait és azok szárnyasoltárait. 2015-ben jelent meg A vizuális nevelésről című könyve, melyet egyik legfontosabb írásának nevezett. A Magyar Nagylexikon első öt kötetének szerző munkatársa volt (1993-1997).

Több nemzetközi filmfesztivál zsűrijébe is meghívták: Zágrábba, New Yorkba, Teheránba, Espinhóba, Ottawába, Oberhausenbe, Krakkóba, Hirosimába. Számos kitüntetést kapott: 1974-ben Balázs Béla-díjat, 1978-ban Kossuth-díjat, 2007-ben Prima Pimissima díjat vehetett át. 2013-ban megkapta a Magyar Érdemrend Középkeresztje a csillaggal kitüntetést, 2014 óta a nemzet művésze volt. 2019-ben vehette át a közmédia életműdíját, a Csoóri Sándor-díjat. 1998-tól 2000-ig a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) elnöke, 2010-ben az NKA elnöke volt. Az MMA egyesülethez 1993-ban csatlakozott. 2011. november 5-től, az MMA köztestületi rangra emelésével a tagság beválasztotta az elnökségbe. 2014 és 2020 között a MMA alelnöke, majd 2020-tól a köztestület tiszteletbeli elnöke lett.