Elhunyt 94 évesen Milan Kundera világhírű cseh író, A lét elviselhetetlen könnyűsége című regény szerzője

Milan Kundera az akkori Csehszlovákiában, Brnoban született. Irodalmi pályafutása költőként indult. Az ötvenes években megjelent három verseskötete meg is hozta számára az elismertséget. Első regénye, a Tréfa, melyben a sztálinizmus visszásságaival foglalkozott, 1965-ben látott napvilágot. A regény ifjú hőse, Ludvík Jahn tréfából egy képeslapot küld kedvesének, melyen többek közt Trockijt élteti. Csehszlovákia ortodox pártvezetése azonban nem ismerte a tréfát: Ludvikot kizárták a pártból, kirúgták az egyetemről, karrierje derékba tört.

Kundera jelentős szerepet vállalt az 1968-as prágai tavasz eseményeiben, így a bukás után ő sem kerülhette el hőse sorsát. Kizárták a pártból, elbocsátották állásából, és általában eltiltották a tanítástól. Természetesen nem is publikálhatott.

1975-ben Franciaországba emigrált, ahol a rennes-i egyetem vendégprofesszora lett. Ekkor látott napvilágot a még 1972-ben Csehszlovákiában írt Búcsúkeringő című regénye.1979-ben A nevetés és felejtés könyve című regénye miatt megfosztották cseh állampolgárságától. 1981 óta volt francia állampolgár.

Főbb művei: Tréfa – 1965, Nevetséges szerelmek – 1963-65-68, befejezve: 1969 (novellák), Az élet máshol van – 1969-70, Búcsúkeringő – 1970-71, A nevetés és felejtés könyve – 1978, A lét elviselhetetlen könnyűsége – 1982, Halhatatlanság – 1988, Lassúság – 1994, Azonosság – 1996, Nemtudás – 2000, A jelentéktelenség ünnepe – 2014. Amint a Wikiépédia szócikke írja, Kundera számára a regény:

A regény ugyanis nem a logika jegyében érvel és elemez, hanem intuitív megjelenéssel teremti meg egy irodalmi mű fiktív világát. A regényíró számára nem a racionális logika a megismerés eszköze, hanem a képzelet. Kundera meggyőződése, hogy az emberi lét új vonatkozásának felmutatása a modern regény egyik alapvető funkciója.

korábban írtuk

Kundera cáfolja a besúgás vádját

Milan Kundera, a Párizsban élő világhírű cseh író határozottan tagadta, és csalásnak minősítette a Respekt című prágai hetilap hétfői közlését, miszerint 1950-ben feljelentette volna a kommunista állambiztonságnak egyik kollégiumi lakótársa ismerősét, aki a nyugati hírszerzésnek dolgozott.