2007. június 15., 00:002007. június 15., 00:00
A leépítésre várók számát sikerült húsz százalékkal csökkenteni, ám így is 192 személy kényszerül új munkahelyet keresni vagy korengedménnyel nyugdíjba vonulni. Az alkalmazottak csoportos, négy ütemben történő elbocsátásáról a Magyar Rádió vezetősége és az üzemi tanács döntött, a három hétig húzódó tárgyalások során már a leépítés következményeit enyhítő intézkedéscsomagot is kidolgozták. A távozó kollégák még három hónapig használhatják a rádió épületének teljes infrastruktúráját, ugyanezen időszak alatt térítésmentes jogi, állásközvetítési, pszichológiai tanácsadás áll rendelkezésükre, a jogszabályok által biztosított járandóságon felül további félhavi átlagkeresetnek megfelelő öszszeg is rendelkezésükre áll. Az érintettek számára speciális tréninget szerveznek, melynek része az önmenedzselés, karriertervezés és az álláskeresési technikák megismerése is.
A hivatalos álláspont szerint a június elejétől érvénybe lépett új műsorstruktúra, és nem az elbocsátások miatt szűntek meg műsorok – köztük több évtizede sugárzott adások – a közszolgálati rádiónál. A leépítések kizárólag gazdasági okokra vezethetők vissza: a Magyar Rádió tulajdonosi jogát az Országgyűlés által 1996-ban létrehozott, állami tulajdonban lévő közalapítvány gyakorolja, amelynek finanszírozási kerete több éve változatlan, az infláció mértékéhez sem igazodó.
Hírösszefoglaló
Átalakított közszolgálati adó
A nagyobb hallgatottsági mutatók érdekében a piaci versenyhez jobban igazodó, közönségbarát műsorstratégiát dolgozott ki a Magyar Rádió, amely június 4-étől lépett érvénybe. A Kossuth szimmetrikussá vált műsorrácsában továbbra is a hírfolyamok, illetve a Krónika maradt a legfontosabb műsor. A Petőfi a 18–39 éves korosztályt szólítja meg, Európa és a világ friss zenei kínálatát ajánlva. A Bartók által sugárzott komolyzene-központú műsor nem változott, az adó csúcshallgatottsága 0,1 százalék körüli.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
Látogatottsági adatok