Különleges sziluett, impozáns helyen: Klaus Iohannis felavatta Deák Árpád Brukenthal-szobrát Nagyszebenben

A szombati avatón részt vett Klaus Iohannis államelnök is, aki korábban Nagyszeben polgármestereként tevékenykedett.

„Ez a hely, ahol vagyunk, a lehető legjobban illusztrálja a Nagyszeben fejlődése irányába ható erőket. A közösség legnagyobb közterén, a szellemi élet helyszínei és a helyi intézmények között több mint 200 éve állnak kultúránk és európaiságunk fő mérföldkövei: Samuel von Brukenthal palotája, múzeuma, gyűjteménye és könyvtára. A Brukenthal emlékére itt felállított szobor tisztelgés értékes hagyatéka előtt, és igazolja azon meggyőződését, hogy a jó kormányzás alapja az oktatás és a kultúra, azok az erők, amelyek lehetővé teszik a polgárok számára, hogy felelősségteljesen részt vegyenek saját jövőjük alakításában” – fogalmazott az Agerpres szerint az avatáson az államfő. 

– mondta az ünnepélyes szoboravatáson Klaus Iohannis, arra utalva, hogy Gheorghe Lazăr szobra ugyanazon téren, átellenben áll.

Samuel von Brukenthal örökségéből merítve ihletet és energiát, a nemzet pilléreivé kell tenni az oktatást és a kultúrát, amelyekre Románia egyre gyorsabb fejlődése támaszkodhat” – mondta az államfő. Nagyszebenben a 2021-es évet Samuel von Brukenthal emlékének szentelik, számos rendezvény keretében tisztelegnek a 300 évvel ezelőtt született kormányzó emléke előtt.

Deák Árpád a kihívásokról

Deák Árpád – akinek számos erdélyi és partiumi településen áll köztéri szobra a kultúra és történelem jeles személyiségeiről – megkeresésünkre elmondta: kihívást jelentett számára a Brukenthal-szobor elkészítése, elsősorban a méretek miatt.

Kifejtette, az ő szobortervét választották ki egy pályázat útján. A szoborállítás ötletével pár éve állt elő a szebeni múzeum, a projekt koordinátora és egyik finanszírozója a helyi Rotary Club, a költségek egy részét a Boromir cég és a nagyszebeni Lions Egyesület állta.

Mindebből megpróbáltam összegyúrni a kinézetét” – mondta Deák Árpád. Hozzátette, a figura kifejezésével sokat bíbelődött, ami érdekes, az a hatalom kifejeződése a kézmozdulatban. „Izgalmas, hogy Brukenthalt a Szent István-rend ornátusában kellett megmintázni, a gazdagon díszített, ceremóniákon viselt díszruha sok plasztikai lehetőséget adott. A szobornak ily módon nem szokványos a sziluettje: hosszú köpenyt visel hosszú ujjakkal” – mondta a szobrászművész. A Szent István-rend a Magyar Királysághoz kötődő lovagrend volt, amelyet 1764-ben Mária Terézia királynő alapított.

amellyel kiváló polgári és egyházi érdemeket jutalmaztak, amelyek a Magyar Királysághoz is kötődtek. Deák Árpád kérdésünkre arról is beszélt, hogy mit sugall a figura arckifejezése, milyen ember benyomását kelti.

„Ahogy utánaolvastam, Brukenthal báró nem volt amolyan akcióhőstípus. Megfogott engem, hogy mennyire fontosnak tartotta a képzőművészeti alkotásokat, ennek bizonyítéka műkincsgyűjteménye, ami a múzeum általa emeltetett épületében található. Én úgy vélem, ez Erdélyben, de talán egész Romániában a legértékesebb múzeum” – mondta a szobrászművész.

Végrendeletében Brukenthal az evangélikus egyházra hagyományozta az épületet és a gyűjteményt. 1817. február 25-én a gyűjtemény megnyílt a látogatók előtt. Deák Árpád arról is beszélt, hogy végignézve a múzeumban kiállított műveket, rengeteg világhírű munka található köztük, a Brukenthal által építtetett palota is gyönyörű, akárcsak a szomszédságában álló neobarokk épület, amiben a polgármesteri hivatal székel – mindez kivételesen szép környezet a szobor számára. „Ez a patinás, emblematikus környezet pluszösztönzést adott nekem a szobor készítésekor” – mondta a szobrász.

aki sok Hargita, Kovászna, Maros megyei köztéri alkotásnak készített már talapzatot. Minőségi kőből készült, remek munka, ami nagy mértékben hozzájárul a mű összképéhez. Egy darabból álló, nagy követ sikerült találni, barokk sziluettű, impozáns talapzatról van szó” – emelte ki Deák Árpád.

A szobrászművésznek számos köztéri alkotása látható Erdélyben és a Partiumban, az egyik legismertebb a nagyváradi Fő utcán található Holnaposok szoborcsoport. Deák Árpád mintázta meg többek közt Petőfi Sándor és Szendrey Júlia alakját, a szobor Erdődön található, és Szatmárnémetiben is áll Petőfi-szobra.

Deák Árpád az egyik legelismertebb romániai szobrász, 1955-ben született Marosvásárhelyen, 1974–1978 között a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolára járt, mestere Löwith Egon volt. 1986 óta Nagyváradon él és dolgozik. A szobrászat mellett grafikai tevékenysége is jelentős.