Fotó: Biró István
Paco Alfonsín spanyol rendező Csehov Regény nagybőgővel című novellája nyomán készült előadását mutatják be szombaton a kolozsvári magyar színházban.
2018. január 10., 23:032018. január 10., 23:03
A bemutatóról tartott szerdai sajtótájékoztatón Paco Alfonsín elmondta: Csehov szövege inkább csak az ihlet forrása volt a társulat szabad alkotásához. Az eredeti történet egy erdőben játszódik, de Dél-Spanyolországból származó emberként a számára sokkal otthonosabb közegbe, a tenger partjára költöztette – írta az MTI. Megállapította, nagyon más érzés a tengeren elveszni, mint az erdőben keresni a kiutat. A tengeren, ha látszik a part, már van egy kis reménysugár.
Hozzátette: Csehov műveiben olyan erős a nyers valóság, hogy már-már álomszerűnek tűnik. Kijelentette: az álom és a valóság színházi kombinációja különösen érdekli. Ennek a kombinációnak vers a végterméke, állapította meg Paco Alfonsín, aki az évadkezdettől a kolozsvári színház társulatának a tagja.
Paco Alfonsín spanyol rendező
Fotó: Biró István
A mű tengerparti értelmezését segítette elő Carmencita Brojboiu, a román tengerpartról származó díszlettervező is. Brojboiu elmondta,
Amint az alkotók elmondták: a nagyszínpadi előadás nézőit is a színpadon ültetik le a korábbi előadásokban használt székekre. Ezeket szabálytalanul rendezik el, így megpróbálják kimozdítani a nézőket a komfortzónájukból.
Tompa Gábor, a színház igazgatója elmondta: a színpadképet a szükség is alakította, hiszen a Regény nagybőgővel „költségvetés nélküli” előadás.
A Regény nagybőgővel előadásban Viola Gábor, Ötvös Kinga és Platz János, valamint Farkas Loránd, Bodolai Balázs és Bogdán Zsolt lép színre. Az előadásban fontos szerepe van a zenének. A zenei motívumokat a Kanadában élő Alex Catona javasolta, a színház zenekara dolgozta ki, a dalszövegeket Gergely Edó írta.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!