Csalással vádolják az udvarhelyszéki festőt

Jeney Gabriella külföldön élő magyarok Facebook-csoportjaiban fedezte fel Moczás Zoltán alkotásait. A festő a közösségi portálon feltöltött fényképekkel népszerűsítette műveit, ott lehetett megrendelni azokat. Jeney Gabriella megnézte a honlapját, ahol felfedezte, hogy a festmények ecsetkezelésében nagy különbség van.

Egy számítógépes program segítségével nézett utána a közösségi portálon reklámozott festményeknek, amelyekről kiderült, hogy különböző internetes oldalakról származnak, a lementett reprodukciókra pedig az udvarhelyszéki festő képszerkesztő programmal írta rá saját nevét. Jeney Gabriella elmondta, az ezt firtató hozzászólásait követően Moczás letiltotta a Facebook-oldaláról.

„A legtöbb reklámozott festmény egy amerikai festő házaspár munkájai, akiket a Garmash Art névvel lehet megtalálni az interneten. Ők ezt felfedezték, írtak neki egy nyilvános üzenetet. Gondolom, választ nem kaptak, de néhány napra rá Leon Weinstein, a Weinstein Art Management Inc. festőcsoport elnöke is írt neki, hogy több művész szerzői jogait sértette meg, és ha február 16-áig nem távolítja el a hamisítványokat az összes online oldalról, feljelenti\" – magyarázta Jeney Gabriella.

Azóta eltűntek az említett oldalak, ám az érintettek lementették a bizonyítékokat. Az Angliai Magyar Rádió is hírt adott az esetről, Jeney Gabriella pedig egy Facebook-csoportot is indított, ahol a károsultak osztották meg élményeiket. Előbbit perrel fenyegette meg az udvarhelyszéki festő, egy kiviteli engedéllyel bizonyítva, hogy az eladott alkotásokat valóban ő festette.

Nem a megrendelt képet kapták

Nem egy személy panaszkodott a Moczás Zoltántól kapott festményekre a létrehozott csoportban. Az egyik, külföldön élő megrendelő elmondta, előre fizetett a megrendelt képért. „A reklámozott festmény helyett egy bútorlapra festett képet kaptam olyan minőségben, hogy én is megfesthettem volna. Teljesen mást kaptam, mint amit kértem\" – írta.

Egy anyahoni érdeklődő is rendelt a Facebook-csoportban reklámozott festményből, 45 ezer forintot utalt előre, de majdnem három hónap után kapta csak meg a megrendelt alkotást. Miután szólt, hogy feljelenti, a festő elérhetetlenné vált. A Koppenhágában élő Mortensen Beatrix az udvarhelyszéki festő Facebook-oldalán kiválasztott festményt szintén előzetes átutalással fizette ki, egy romániai bankszámlaszámra utalta át a kért száz eurót. A megérkezett, furnérlemezre festett alkotás azonban több helyen elrepedt. Az alkotó nem vállalt felelősséget, és nem is utalta vissza a pénzt.

Kiskapukat hagy a törvény

„Ismerem a munkákat, amiket reklámoz az oldalán, ám amit elküld, teljesen más\" – válaszolta érdeklődésünkre Szabó Árpád, a Hargita Megyei Kulturális Igazgatóság műkincses felügyelője. Mint elmondta, a bikafalvi művész több kiviteli engedélyt igényelt az igazgatóságtól. A felügyelő elmondta neki, nem hiszi el, hogy a saját munkái lennének a postázott alkotások. „Azt válaszolta, a megrendelők kérik, hogy másoljon le más alkotásokat\" – magyarázta Szabó Árpád.

„Ha több mint háromnegyed részben látványosan másolnak, újrahasznosítanak vagy reprodukálnak egy képzőművészeti alkotást az eredeti szerző jóváhagyása nélkül, akkor az szerzői jogsértésnek minősül a 96/8-as törvény értelmében\" – magyarázta Kovács Árpád udvarhelyszéki művészettörténész. Szerinte a hasonló esetek bizonyítása már körülményesebb, sok a kiskapu.

„Ha egy internetes felületről másolnak egy alkotást, akkor nemcsak az eredeti festő szerzői jogát sértik, hanem azét is, aki fényképezte a műtárgyat, aki összeállította az albumot, működteti a honlapot\" – részletezte. Ha valaki másolt alkotást kap rendeléskor, a művészettörténész szerint írásos bizonyítékkal kell alátámasztani a rendelés részleteit, lehetőleg közjegyzővel hitelesített dokumentummal.

Molnár Szilvia Ausztriában élő jogász a károsultak Facebook-csoportjában azt tanácsolta az érintetteknek, hogy tegyenek feljelentést függetlenül attól, milyen országban élnek. „Azzal, hogy mások által festett képekre bármilyen módszerrel ráteszi a saját nevét, és azt az interneten közzéteszi, máris bűncselekményt követett el. Azzal, hogy ezt áruba bocsátja, miközben más minőségű festményt küld el a megrendelőnek, mint amit ígért, újabb bűncselekményt követ el. Amennyiben a pénz átvétele után nem küldi azonnal a képet, reklamáció esetén pedig nem tesz semmilyen helyreigazító lépést, újabb bűncselekményt követ el, arról nem is beszélve, mi van ha mindezt feketén, adó befizetése nélkül teszi\" – magyarázta.

„Lejárató kampány zajlott ellenem\"

Moczás Zoltánt telefonon sikerült elérni, mint elmondta, jelen pillanatban Svájcban tartózkodik, nem Udvarhelyszéken. Elmondása szerint autodidakta módon tanulta a festést, becslése szerint mintegy száz önálló munkája van, ám az utóbbi időben már csak megrendelésre dolgozik. „A kép a megrendelő kérése szerint készül, legtöbbször fotó alapján. Elég széles a rendelések skálája, a Mona Lisától a csillagos égig\" – mondta.

Szerinte természetes, ha valaki másolatot kér tőle egy már létező festményről. Az udvarhelyszéki alkotó lejárató kampánynak nevezte az őt ért támadásokat. „Valaki készített egy álprofilt, ami Zoltán Moczás néven futott. Azóta meg is szűnt, mivel jeleztem a Facebooknak. Azzal próbáltak egy lejárató kampányt csinálni\" – magyarázta, hozzátéve, nem tudja, ki tette ezt a nevében.
„Én is vállalok másolást, de én nem szignózom soha úgy, hogy Moczás Zoltán\" – tisztázta.

Elmondása szerint megrendelői magánszemélyek, akik nem publikálják a képeket. „Elég magas rangú politikusok, meg hasonlók\" – mondta arra a kérdésre, hogy kik vásárolják meg azt a hét-tíz képet, amit évente fest. Moczás Zoltán három galériát is említett, amelyek lassan hat éve vásárolják a munkáit, ám nem árulta el, hogy melyek azok. A festő szerint a legtöbb megrendelője Kínából van, de Európában is adott el alkotásokat.

„A mai világban az a trend, hogy szignó nélkül kérnek képeket. Sokan azt mondják, hogy a másolat fogalma elég tág. A hamisítványon az eredeti festő szignója is megjelenik. Ha egy kép után készítesz egy másikat, és nem a festő szignójával szignózód, akkor jogilag elég tiszta a dolog. Ez az apró módosítás már felszabadíttatta a jogvédettség alól. Sajnos ilyen világban élünk\" – fogalmazott.