Fotó: Pap Melinda
Kolozsváron sok kiváló író, szerkesztő, szellemi ember dolgozik, ezt a tagságukban is szeretnénk tudatosítani – így indokolta Szkárosi Endre, a Szépírók Társaságának elnöke a kolozsvári Szépíró Kör létrejöttét a csütörtök esti alakulóülésen.
2019. október 18., 19:112019. október 18., 19:11
2019. október 18., 19:192019. október 18., 19:19
A magyar szellemi élet mindig is Budapest-centrikus volt, ezért is döntött úgy a Szépírók Társasága, hogy vidéken is kiépíti tagszervezeteit, más magyarországi városokban is megpróbálja dinamizálni, bátorítani az irodalmi tevékenységet. És mivel a magyar irodalom nem áll meg az országhatároknál,
Szkárosi Endre, a budapesti Szépírók Társaságának elnöke a Planetarium kávézóban tartott esemény bevezetőjében rámutatott: Kolozsváron kiváló írók, szerkesztők, szellemi emberek dolgoznak, és ezt magyarországi tagságukban is szeretnék tudatosítani.
mindenki számára látható, milyen irodalmi tevékenység folyik a teljes magyar nyelvű kultúrtérben. Céljuk összefogni az irodalmi tevékenységet, az arról való tudást, anyagilag és szervezésileg is támogatni, hogy minél több erdélyi alkotó mutatkozhasson be Magyarországon.
Az est további részében a Korunk legújabb, kortárs kritikának szentelt száma kapcsán zajlott beszélgetés arról, hogy milyen is a kritikus, és van-e egyáltalán kritika napjainkban? A moderátor, Balázs Imre József kérdéseire válaszolva Vallasek Júlia és Bányai Éva próbálta felvázolni a kritika helyzetét a kortárs magyar irodalomban. Előbbi rámutatott:
Szerinte a kritikához idő kell, ha kritikát ír, kénytelen visszafogni olvasói kíváncsiságát és ahelyett, hogy „falná”, több időt szánni a szövegre. Ezzel Bányai Éva is egyetértett: ahhoz, hogy írni tudjon egy műről, legalább kétszer el kell olvasnia, mondta, és ha az nem jó, nem olvassa el, így írni sem ír róla. Ezért nem szokott rosszat írni művekről, vallotta be, ugyanis sajnálja az időt ezekre.
– jelentette ki. Hozzátette, ezért nem is tartja magát kritikusnak, tanulmányokat ír, konferenciákon tart előadást a kortárs magyar irodalom általa jónak ítélt darabjairól.
Fotó: Pap Melinda
Arra a kérdésre, hogy megszűnik-e a kritika, mint műfaj, Vallasek Júlia kijelentette: a média halálával is az internet megjelenése óta riogatnak, mégsem szűnt meg, csak átalakul. Szerinte ugyanez mondható el a kritikáról is, mely szegmentálódik.
– hívta fel a figyelmet az irodalomtörténész, aki szerint nem lehet már holisztikus módon átfogni a magyar irodalmat. Szkárosi Endre úgy vélte, a kritika feladata, hogy el tudja helyezni térben és időben az adott művet,
A kritika ráadásul csak arról tud írni, ami megjelenik, a kommunizmusban például az irodalmi intézményrendszerben dolgozók voltak a irodalmi tudás letéteményesei és ami az ő látószögükön kívül esett, az nem jelent meg. Napjainkban már verseny van és a mennyiség minőségben is többet hoz, a vers azonban háttérbe szorul a próza, elsősorban a regény javára.
Kolozsváron még íródnak versek, derült ki az est további részében, amikor a megalakult Kolozsvári Szépíró Kör tagjai, László Noémi, Tompa Gábor, Visky András, Selyem Zsuzsa, Sánta Miriám olvastak fel legújabb műveikből, majd az estet Szkárosi Endre nagy sikerű versperformansza zárta.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
A szeretet, ami megmarad című izlandi film érkezik a romániai mozikba – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület. Az izlandi filmet 12 éven felülieknek ajánlják és számos romániai városban vetítik.
2025. november 24–29. között hetedik alkalommal szervezi meg a Szigligeti Színház Lilliput Társulata a Fux Feszt – Erdélyi Magyar Hivatásos Bábszínházak Fesztiválját Nagyváradon.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!