„Ez a legnagyobb magányállapot” – Szilágyi István új regényéről a Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten

„Szilágyi István összes írása kapcsolódik egymáshoz egy-egy motívum, problémafelvetés által. A Messze túl a láthatáron és a Kő hull apadó kútba kapcsolódnak a bűn fogalma alatt. Az előbbi esetében egy bírónak a problémájával szembesülünk, akinek döntenie kell arról, hogy ki bűnös és ki nem, illetve a megváltozott törvények és az új világ szabályrendszerei szerint, akik bűnösek, azok a régi rendszer szerint nem azok – mondta Balázs Imre József irodalomtörténész. – Egy nagyon komplex viszonyrendszerről van szó. Emellett az ítélkezés problémája, amely a boszorkány sorsa felett lehet döntő. Azt gondolom, a bűn fogalma az, ami az egyik központi magja ennek a regénynek.”

Karácsonyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Írók Ligájának elnöke szerint a büntetésosztó nyomora és magánya kiemelten részt vesz, amit a regényből kiemelt sorokkal bizonyít:

Ha abba a székbe beültél, többé ne kapkodj az Isten keze után, mert ezt arra véli, hogy kételkedsz benne, vagyis a saját Istenbe vetett hitedben. Innen a békételenséged.”

Egy másik motívum, ami összeköti a két regényt: Rákóczi Ferenc, aki Szilágyi István legújabb alkotásában személyesen jelenik meg. Karácsonyi Zsolt hozzátette, hogy

Jellemének megformálását a távolságtartás jellemzi és csak apró részleteket tud meg az olvasó róla.

Szilágyi ötödik regénye a szerkezetét tekintve különbözik az előző négytől. A Messze túl a láthatáron első része a főszereplő, Tompay Wajtha Mátyás emlékirata, a második egy érdekes párbeszéd, melynek ritmusa nagyon lassú, mivel itt az elme egy belső játéka zajlik. A regény a hatalom megfoghatatlanságát és láthatatlanságát is megidézi. A főszereplőnek nincs fogalma a hatalomról, holott ő is egy fajta hatalommal van felruházva.

„Szilágyi Istvánt megrázta az ügynökaktákkal való szembesülés. Több alkalommal emlegette, hogy olyan dolgok ismeretébe került, amikre nem számított. Az én olvasatomban létezik egy olyan mellékszála a regénynek, amely szerint a kiderült információk birtokába került rendszerváltás utáni elme megpróbálja megfejteni a kiderült részleteket” – mondta Balázs Imre József költő.

korábban írtuk

A fehér babák Géza női – Bereményi Géza díszmeghívott a Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten

Bereményi Géza író, filmrendező, dalszöveg- és forgatókönyvíró a június 3. és 6. között zajló 10. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszmeghívottja, aki elsősorban Cseh Tamás dalainak szövegírójaként ismert, de munkássága ennél sokrétűbb, gazdagabb. 

korábban írtuk

Régiség, vizualitás és nemzedéki tapasztalat: Egyed Emese és Székely Örs kapta a Méhes György Irodalmi Díjakat

Csaknem két évtizedes hagyományt követve, az Erdélyi Magyar Írók Ligája csütörtökön újra kiosztotta a Méhes György Irodalmi Díjakat a 10. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét keretén belül. Az idei év Méhes György-nagydíjasa Egyed Emese lett, akit Demeter Zsuzsa irodalomtörténész, kritikus méltatott, a debütdíjat pedi

korábban írtuk

A képzelőerő szabadsága – megnyílt a 10. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét

„Senki sem szabadabb, mint aki könyvet olvas” – jelentette ki Markó Béla költő, közíró a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét csütörtök délutáni megnyitóján. Az egész hétvégén tartó 10. jubileumi rendezvényen számos kiadó, magyarországi és erdélyi szerző várja az olvasó közönséget.&