Hirdetés

„Együtt erő”: a magyar nemzeti kulturális identitást egységében kell megmutatni Demeter Szilárd szerint

•  Fotó: Médiatér

Fotó: Médiatér

A magyar nemzeti kulturális identitást egységében megmutató tudásátadás a koordinált múzeumi együttműködés feladata – mondta Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum jelenlegi főigazgatója a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című csütörtöki adásában.

Krónika

2024. február 29., 11:312024. február 29., 11:31

Demeter Szilárd, a Magyar Nemzeti Múzeum március 6-ától hivatalba lépő főigazgatója a létrejövő Széchényi Ferenc Közgyűjteményi Központot az „együtt erő” metaforával jellemezte. Kiemelte: a koordinált együttműködéssel azt kell elérni, hogy az Iparművészeti Múzeum, a Magyar Természettudományi Múzeum, a Magyar Nemzeti Múzeum, az Országos Széchényi Könyvtár, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum és a Petőfi Irodalmi Múzeum közösen tudjon olyan közönségszolgálatot végezni, olyan múzeumpedagógiát és tudásátadást művelni, amely a magyar nemzeti kulturális identitást egységében tudja megmutatni. Hozzátette:

nem szereti a művészeti életre az elmúlt évtizedekben jellemző gettó logikát, amely szerint külön vannak az írók, a képzőművészek, a zenészek, és nehéz az átjárás közöttük.

Hirdetés

Ez nem tesz jót, mert a kultúra egységes egész – mutatott rá, kiemelve: az 1970-80-as években még sokkal természetesebben, organikusabban működött ez Magyarországon.

Idézet
Magyar Nemzeti Múzeum nem egy poros tárgyakat őrző intézmény, hanem tudásközpont, és ennek a tudásnak a sokszínűségét, egységét, komplexitását megmutatni jó feladat

– idézte az MTI a székelyföldi származású írót. Aki a jövőt tekintve azt szeretné a legjobban, hogy „ha bárkit megkérdezünk az utcán, tíz magyarból tíz egész pontosan meg tudja fogalmazni, hogy mi a Magyar Nemzeti Múzeum, és miért érdemes oda bemenni”.

A forradalminak nevezett pályázatára vonatkozó kérdésre Demeter Szilárd kifejtette: 1802-ben Széchényi Ferenc gróf felajánlotta a magyar nemzetnek a könyvgyűjteményét. Ekkoriban írta meg Kazinczy a pályaművét, amelyben a magyar nyelv alkalmassága mellett érvel a közigazgatás és a művészetek nyelveként, ez abban az időszakban született, amikor Bécs germanizálni akarta birodalmát.

Idézet
Tehát volt egy nyelvi fordulat, és az anyanyelvi kultúra kicövekelése elkezdődött

– emlékeztetett Demeter Szilárd, hozzáfűzve: amikor L. Simon László főigazgató távoztakor a Magyar Nemzeti Múzeum identitása körüli beszélgetések megkezdődtek, akkor arra kereste a választ, hogy ha most alapítanánk egy nemzeti múzeumot, akkor az miről szólhatna. Kiemelte: mindarról szól, ami most szerteszét, a gyöngeség állapotában, különböző intézményekben van kiszervezve: „az én forradalmi javaslatom arról szólt, hogy állítsuk vissza egységbe azt, ami eredetileg is úgy alapítódott”.

korábban írtuk

Székelyföldi származású írót neveztek ki a Magyar Nemzeti Múzeum élére
Székelyföldi származású írót neveztek ki a Magyar Nemzeti Múzeum élére

Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszter Demeter Szilárdot bízta meg a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatói feladatainak ellátásával – közölte a Kulturális és Innovációs Minisztérium kedden az MTI-vel.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. október 21., szerda

Ne a távolság döntsön: továbbra is megtéríti a máshonnan érkező nézők útiköltségét a Kolozsvári Magyar Opera

Megtéríti az útiköltséget a Kolozsvári Magyar Opera azoknak a nézőknek, akik más településekről, szervezett csoportban érkeznek az előadásaira.

Ne a távolság döntsön: továbbra is megtéríti a máshonnan érkező nézők útiköltségét a Kolozsvári Magyar Opera
Hirdetés
2026. október 20., kedd

„A fájdalom akkor is a miénk, ha nem mi fájtunk”: Bogdán Zsolt Örkény 1956-os jegyzeteiből készült előadást mutat be Kolozsváron

Nem a groteszk, egyperces írások szerzője, Örkény István „lép színpadra”, hanem az író, aki 1956 forradalmi napjaiban percről percre jegyzetel. A 70. évfordulón Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze adja elő a Noteszlapok, 1956 című írásból készült előadást.

„A fájdalom akkor is a miénk, ha nem mi fájtunk”: Bogdán Zsolt Örkény 1956-os jegyzeteiből készült előadást mutat be Kolozsváron
2026. október 19., hétfő

„Kell és lehet irodalmat, tudományt művelni a székely végeken” – Bicskarend 95 éves írónak, hadtörténész féllábbal Gyergyóban

Egy magyarországi hadtörténész, aki a kutatásáért félig Gyergyóremetére költözött, egy költő, aki tizenkét év alatt beváltotta a belé vetett bizalmat, egy 95 éves író-legenda és egy fiatal tehetség: ők kapták a Székelyföld kulturális folyóirat íjait.

„Kell és lehet irodalmat, tudományt művelni a székely végeken” – Bicskarend 95 éves írónak, hadtörténész féllábbal Gyergyóban
2026. október 19., hétfő

Kató Csilla, miután összeesett a színpadon: játék vége, így nem mehet tovább!

Kató Csilla, a nagyszebeni Astra filmfesztivál művészeti igazgatója megható, egyben elgondolkodtató üzenetet közölt, miután szombat este összeesett a színpadon a fesztivál 33. kiadásának nyitógáláján tartott beszéde végén, a szebeni filharmóniában.

Kató Csilla, miután összeesett a színpadon: játék vége, így nem mehet tovább!
Hirdetés
2026. október 17., szombat

„Ide mindig hazajövök” – Miklósa Erika világhírű szoprán a Krónikának erdélyi kötődéseiről, tehetséggondozásról

„Nemcsak azt szeretném hallani, hogyan szól egy hang, hanem hogy ki szól általa” – vallja Miklósa Erika. A Kossuth-díjas világhírű szoprán, a Kolozsvári Magyar Opera tiszteletbeli tagja erdélyi kötődéseiről is beszélt a Krónika megkeresésére.

„Ide mindig hazajövök” – Miklósa Erika világhírű szoprán a Krónikának erdélyi kötődéseiről, tehetséggondozásról
2026. október 16., péntek

Nemesasszonyból nevelőnő, titkárnőből múzsa: hétköznapi emberek különös sorsa a temesvári kiállításon

Piaci árusok, cselédek és művészek sorsából rajzolódik ki a régi Bánság a temesvári tárlaton. A nemesség és a polgárság után a társadalom többsége kerül előtérbe: családi emlékek tárják fel a munka, a kultúra és a kivándorlás összefonódó történeteit.

Nemesasszonyból nevelőnő, titkárnőből múzsa: hétköznapi emberek különös sorsa a temesvári kiállításon
2026. október 12., hétfő

„Mindannyiunkat elkapott a »Csicsikov-láz«”: Gogol-mű bemutatójára készül a kolozsvári színház

A Kolozsvári Állami Magyar Színház társulata október 17-én, szombaton este 7 órától a nagyteremben mutatja be Szakonyi Károly Holt lelkek című komédiáját Ny. V. Gogol regénye nyomán, Szabó K. István rendezésében.

„Mindannyiunkat elkapott a »Csicsikov-láz«”: Gogol-mű bemutatójára készül a kolozsvári színház
Hirdetés
2026. október 11., vasárnap

Egy szarvasgázolás bonyodalmai: Fazakas Lehel kisjátékfilmje nyerte a Filmgalopp fődíját

Fazakas Lehel A menekülés lehetőségei című, 17 perces kisjátékfilmje nyerte el az erdélyi Filmgalopp idei fődíját – közölték vasárnap a szervezők. A 26. Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle díjait a kolozsvári Győzelem moziban adták át szombat este.

Egy szarvasgázolás bonyodalmai: Fazakas Lehel kisjátékfilmje nyerte a Filmgalopp fődíját
2026. október 11., vasárnap

Erdélyi, magyar és ízig-vérig európai: Kovács Kiss Gyöngy főszerkesztő a százéves Korunk folyóirat küldetéséről

Száz éve indult útjára Kolozsváron a Korunk, napjaink egyik legrégebbi alapítású magyar nyelvű folyóirata. Kovács Kiss Gyöngy történészt, a Korunk főszerkesztőjét a centenárium alkalmából kérdeztük.

Erdélyi, magyar és ízig-vérig európai: Kovács Kiss Gyöngy főszerkesztő a százéves Korunk folyóirat küldetéséről
2026. október 10., szombat

„Win-win játék”: soha nem szerette még ennyire Bukarest a romániai magyar színjátszást

Soha nem volt még ennyire elfogadott és kedvelt a romániai magyar színjátszás a román szakma és közönség körében, mint most – ez derül ki az ötödik BukFeszt mérlegéből.

„Win-win játék”: soha nem szerette még ennyire Bukarest a romániai magyar színjátszást
Hirdetés
Hirdetés