Fotó: Harag György Társulat
Bár a járványhelyzet miatt egyelőre nem lehetnek derűlátóak a színháziak, tartják a kapcsolatot nézőikkel. Összeállításunkban Bessenyei Gedő István, a szatmárnémeti Harag György Társulat igazgatója, valamint Tapasztó Ernő, az Aradi Kamaraszínház vezetője beszélt a kilátásokról. Mint mondták, azt remélik, a színház föl fog támadni egy idő után, jó előadások születnek majd. Ugyanakkor számukra felmerül a kérdés: ha az emberek eljárhatnak dolgozni egyes munkahelyekre, vajon a színész miért nem tehet így?
2020. május 05., 19:172020. május 05., 19:17
Semmi nem ad okot derűlátásra, hiszen bizonytalan a járvány miatt a színházak helyzete anyagi szempontból, valamint azért is, mert nem tudni, mikor nyithatják meg kapuikat az intézmények. Erdélyi magyar színházak vezetőit kérdeztük, hogyan látják az általuk vezetett intézmények perspektíváit.
Összeállításunk első részében a kolozsvári magyar színház igazgatója, Tompa Gábor, valamint a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház igazgatója, Bocsárdi László beszélt. Ezúttal partiumi intézményvezetőket kérdeztünk: Bessenyei Gedő István, a szatmárnémeti Harag György Társulat igazgatója, valamint Tapasztó Ernő, az Aradi Kamaraszínház vezetője osztotta meg velünk gondolatait.
Múlt héten a kulturális minisztérium vezetője, Bogdan Gheorghiu azt nyilatkozta, a kulturális intézmények közül a színházak az utolsók között nyitják majd ki kapuikat, ha egyáltalán megnyitnak még idén. „Mi javaslatot teszünk majd a kormánynak, hogy első körben kíséreljük meg újranyitni a múzeumokat, a könyvesboltokat, a galériákat és a könyvtárakat” – nyilatkozta a tárcavezető.
Bessenyei Gedő István, a szatmárnémeti társulat igazgatója megkeresésünkre elmondta,
A szatmári színházat a helyi önkormányzat tartja fenn. „Nem örvendetes állapot a mostani senki számára, pláne azon kollégáink esetében, akik családosok, és mindkét fél a színházban dolgozik. Elméletileg 75 százalékát kapják meg a fizetésüknek az alkalmazottak, de gyakorlatban sok esetben kevesebbet. Vannak különböző pótlékok, a 16 százalékos, nehéz munkáért járó pótlék, 300 lejes étkezési támogatás – ezeket nem kapják meg. Tehát a veszteség összességében nem 25 százalékot jelent, hanem minimum negyvenet” – mondta a szatmári színház igazgatója.
Hozzátette, a legnehezebb, hogy nem látják, mikor lesz vége ennek a helyzetnek.
– fogalmazott Bessenyei Gedő István.
Bessenyei Gedő István, a szatmári színház igazgatója
Fotó: szinhaz.org
A szatmári színház igazgatója azt mondta, ettől az évadtól, úgy tűnik, elbúcsúzhat a közönség, hiszen ha meg is engedik, hogy az emberek bizonyos helyeken dolgozzanak, vagy a vállalkozások beinduljanak, valószínűleg sokkal később lesz, hogy az emberek beülhetnek egy színházterembe. „Ezt az évadot valószínűleg ősszel tudjuk majd pótolni. Fontos lenne, hogy engedjenek majd dolgozni bennünket akkor is, ha nem tarthatunk előadásokat közönség előtt. Az évadszerkezet várhatóan átalakul. Ahhoz, hogy majd játszhassunk közönség előtt, legalább két hónappal korábban fel kellene oldaniuk a munkatilalmat, hogy készíthessünk elő produkciókat, ne az történjen, hogy hirtelen kelljen készülni, hisz ennyi szünet alatt a már próbáltakat is elfelejtik a színészek” – mondta a színház igazgatója. Úgy fogalmazott, ami az új évadot illeti, még bonyolultabb kérdés, nem is vállalkozna arra, hogy erről most konkrétumokat mondjon.
– mondta Bessenyei.
Kiemelte Nézz vissza Haraggal fantázianévre hallgató visszapillantó sorozatukat, ami szintén sikernek örvend, valamint azt, hogy a helyi rádióval is van együttműködésük: mindennap más színész fogja elmondani a nap versét a rádióban, illetve esti mesét is. „A bérleteseinkkel is tartjuk a kapcsolatot, kapnak értesítést online közvetítéseinkről. Azt hiszem, egyre inkább ki vannak éhezve az emberek a kultúrára, a színházra” – fogalmazott Bessenyei Gedő István.
„Rengeteg előadásunk maradt el, és ez persze nem jött jól senkinek, ugyanakkor szerencsés helyzetben vagyunk, mert magyarországi támogatást kapunk már második éve, és ez enyhíti az anyagi helyzetünket. Ha ez a támogatás nem lenne, akkor már óriási gondok lennének” – mondta el a Krónikának Tapasztó Ernő, az Aradi Kamaraszínház vezetője. Kifejtette,
„Nem zökkenőmentes az együttműködésünk, a kommunikáció és a megértés hiánya jellemzi a kapcsolatunkat. Kénytelenek vagyunk együtt dolgozni, mert ilyen a rendszer. Bognár Levente, Arad alpolgármestere sokat segít nekünk, hogy mégis működhessen a munka” – mondta a színház vezetője. Hozzátette, a jelenlegi helyzetben kevesen vannak, akik józanul végig tudják gondolni, hogy mit kellene csinálni.
„Nem féltem a színházat, mert föl fog támadni, élni fog egy idő után, jó előadások születnek majd. A kérdés az, hogy hány színháznál fog ez megtörténni. Az önkormányzati fenntartású intézmények nem szűnnek meg, de vannak félig független színházak, műhelyek, amelyekre a román állam soha nem gondolt” – mondta a színház vezetője. Kifejtette,
„Nyilván vannak súlyosabb problémák, mint a színházé. Viszont egyénileg kellene kezelni ezeket a gondokat annak ellenére, hogy azt mondjuk: ez közösségi sors. Ahogy az egyént elzárták a többiektől, mindenki magának képzeli el a jövőt. A színházak morálisan azért fognak jól kijönni ebből, mert a szünet alatt végig lehet gondolni, hogy merrefelé kellene ezután egyáltalán irányulniuk” – fogalmazott Tapasztó.
Fotó: Facebook/Aradi Kamaraszínház
Arra is kitért, az aradi társulat jelenleg is dolgozik, készít pár meglepetést a közönségnek annak ellenére, hogy a kamaraszínház nem jelentkezett online a járvány ideje alatt.
– fogalmazott Tapasztó Ernő. Hozzátette, az első romániai magyar online színházi közvetítés az Aradi Kamaraszínház nevéhez fűződik: 2010-ben az interetnikai fesztivál záró előadását, a Rudolf Hess tízparancsolatát élőben nagyon jó minőségben sugározták. Akkor ez nagy újdonság volt, rengetegen látták az előadást, és a díjkiosztót is élőben közvetítették, és bár most a társulat nem közvetít felvételről régi produkciókat, azért igenis tudják, miről van szó.
– mondta Tapasztó Ernő. Mint mondta, persze dokumentációs szempontból számára is érdekes, hogy vissza lehet nézni előadásokat, ilyen például többek közt a Bocsárdi László rendezte Rómeó és Júlia.
Tapasztó Ernő, az Aradi Kamaraszínház vezetője
Fotó: színház.hu Németh Mónika
Az Aradi Kamaraszínház a szórvány kulturális karavánt is működtette tavaly és az idén is, a kezdeményezést mintaprogramnak minősítették, annyira jól sikerült, és bekerült a Déryné-programba. Tapasztó Ernő azt mondta, ahogy majd lehet játszani, azonnal folytatják a projektet, amelynek keretében szórványvidékekre viszik el a színházat. Az idén már játszottak a Temes megyei Óteleken, mielőtt bekövetkezett a járványhelyzet.
– tette fel a kérdést a színházvezető.
Kifejtette, ha egyes vállalatok működhetnek, az emberek eljárhatnak dolgozni bizonyos munkahelyekre, vajon a színész miért nem tehet így? „Miért nem mehet be mondjuk egy színész és egy rendező a színházba, ahol húsz méterre egymástól próbálhatnának egy monodrámát? A színész miért nem dolgozhat, miközben az autógyártó igen? A színésznek is joga lenne ahhoz, hogy dolgozzon. Hogy majd jóval később mutathatná be a nézőnek, az másik kérdés. De arra senki nem gondol, hogy a szerencsétlen színész is szeretne dolgozni” – mondta Tapasztó Ernő.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Janovics Jenő, a kolozsvári és európai filmművészet úttörője emlékére új díjat ad át idéntől a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) – közölték szerdán a szemle szervezői.
Emlékévet hirdettek Kallós Zoltán szellemi örökségének bemutatására. A programsorozat célja, hogy a nagyközönség átfogó képet kapjon munkásságáról, és ismét reflektorfénybe kerüljön a magyar népzene, valamint a táncházmozgalom hagyománya.
Demeter András kulturális miniszter kedden bejelentette: visszavonják azt a minisztériumi kezdeményezést, amely a közszolgálati színházakban és koncertintézményekben napi munkaidő-jelentések bevezetését írta volna elő.
Két évtized elteltével újra színházi fesztivált szerveznek Marosvásárhelyen – jelentette be kedden Facebook-oldalán a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata.
Nyílt levelet tett közzé hétfőn az UNITER (Román Színházi Szövetség) szenátusa: a több rendező, színész, színházi alkotó által aláírt nyilatkozatban tiltakoznak a bürokrácia ellen.
Szuggesztív erejű előadás készült Sardar Tagirovsky rendezésében Szatmárnémetiben, a Harag György Társulatnál: Mihail Bulgakov halhatatlan, A Mester és Margarita című művén alapuló, jól sikerült produkciót láthat a közönség.
Életének 93. évében, csütörtökön éjjel elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester, a Szent István Rend birtokosa a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja.
Marosvásárhelyen és Kolozsváron is bemutatják hamarosan a Kossuth- és a Nemzet Művésze-díjjal kitüntetett ének- és mesemondó, Berecz András pályáját, szerteágazó életművét a teljesség igénye nélkül ismertető portréfilmet.
Fennállásának 76. évfordulóját ünnepli a Puck Bábszínház február 5-én, csütörtökön. A születésnap alkalmából ünnepi előadás-sorozattal készül a bábszínház román és magyar tagozata.
A Kölcsey-díj 2003 óta íródó történetében ő az első magyarországi születésű, nem Aradon élő személy, aki megkapta a kitüntetést, amelyet a magyar kultúra és a magyar identitás megőrzése, ápolása terén kifejtetett munka elismeréseként osztanak ki.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!