2009. szeptember 24., 10:072009. szeptember 24., 10:07
Bernand Pomerance Az elefántember című, igaz történeten alapuló darabjával nyitja meg az évadot a Nagyváradi Állami Színház Szigligeti Társulata. A darab egyrészt a kitaszításról szól, másrészt arról, hogyha politikailag indokolt, akkor egyes embereket befogad a társadalom, válaszolta kérdésünkre Russel Boyce skót rendező. Boyce harmadszor rendez Nagyváradon, 1997-ben a Hegedűs a háztetőn című musicallel mutatkozott be a közönségnek, 2006-ban pedig Brian Friel Fordítások című darabját rendezte.
Az elefántember sajátságos történet, egy torzszülött jelenik meg a színpadon, de vegyük figyelembe, hogy ma is vannak tévécsatornák, melyeken túlságosan elhízott vagy műtét előtt álló, betegségektől elcsúfított emberek képeit mutatják, és gondolkodjunk el azon, mennyire különbözünk azoktól, akik a vásárokon nézegették az ilyen John Merriceket, mondta Boyce.
Bár a darab a társadalom kérdéseiről szól, de ezekre az egyén válaszait keresi, tette hozzá.
Olyan, a 21. század elején is aktuális kérdéseket boncolgat a darab, mint a tolerancia, az igazi vagy a „való” világ, a politikai vagy gazdasági érdekekből való kitaszítás vagy befogadás, mondta a címszereplő Dimény Levente, a társulat igazgatója. A színháznak fel kell tennie azokat a kérdéseket is, amelyekkel a társadalom nem mer vagy nem akar szembenézni, így vélhetőleg „vastag ceruzával írott kérdőjelek és felkiáltójelek” merülnek majd fel a nézőkben az előadás megtekintése után, tette hozzá.
A darab eleve kis térben játszódik, sajátságos érzelmi töltete van, ezért esett a választás a színpadra –, ahol a nézők is helyet foglalnak majd – a stúdióterem helyett. A darabot még Meleg Vilmos volt igazgatóval választották, időközben a címszereplő Dimény Levente lett a társulat igazgatója, mondta a rendező. A próbafolyamat májusban és júniusban már zajlott, szeptemberre már 95 százalékban elkészült az előadás, mondta Dimény.
Kamaraszínházi körülmények között a nagyszínpadon mutatják majd be a darabot, mely közös munka eredménye, hangsúlyozta az igazgató, aki arra is felhívta a nézők figyelmét, hogy a színház belső felújítása miatt ebben az évadban a közönség is a művészbejárót használhatja majd, hogy a színpadra jusson.
A darab létrejöttéhez hozzájárult Boros Zoltán, a román közszolgálati televízió magyar adásának volt szerkesztője, Trifán László zenész, képzőművész, aki egy makettet készített a társulatnak, mely a díszlet része, de mindenkit köszönet illet a munkáért, tette hozzá Dimény Levente.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Látogatottsági adatok