Maros, Hargita és Kovászna megyében is bemutatja Szerencsekrajcár című előadását a társulat
Fotó: Háromszék Táncegyüttes
Turnéra indul a sepsiszentgyörgyi Háromszék Táncegyüttes, amely új bemutatóra is készül: a gyerekeknek szóló táncjáték a néphagyomány átmenthetőségét állítja reflektorfénybe.
2019. február 14., 15:262019. február 14., 15:26
Maros, Hargita és Kovászna megye településeit érintő turnéra indul a Háromszék Táncegyüttes, a vendégjátékok alkalmával Székelykeresztúron, Szovátán és Baróton is látható lesz az Ivácson László rendezte Szerencsekrajcár című gyerekelőadás – közölte a társulat. Szerdán már felléptek Székelykeresztúron, csütörtökön ismét szerepelnek ugyanott a művelődési házban, pénteken Szovátán a Domokos Kázmér Művelődési Házban, február 19-én pedig a baróti városi művelődési házban láthatja produkciójukat a közönség.
Február első napjaiban nagy érdeklődés fogadta a táncegyüttes Vágják az erdei utat… című előadását, amelyet Kézdivásárhelyen, Baróton és Sepsiszentgyörgyön is játszott a társulat. Február utolsó napjaiban egy új produkció, a Világhírű Redever című, gyerekeknek szánt táncjáték bemutatóját tartja a társulat. Az előadás alkotói: Molnár Szabolcs, Fazakas Misi és László Csaba.
– olvasható a táncegyüttes közleményében az előadásról. László Csaba a produkció kapcsán úgy vélekedik, számára ijesztő a világ gyors változása, állandó megfelelési kényszerünkben egyre csak hajszoljuk magunkat, illetve gyerekeinket újabb és újabb kihívásokba, miközben semmivel sem leszünk jobb emberek. „Ijesztő a deviancia és az a felfogás, hogy a világon mindent, de mindent „szabad”, miközben lelkünk mélyén minden szabadságunk ellenére azt érezzük, hogy irányítanak, befolyásolnak minket. Tulajdonképpen nincs is más választásunk, minthogy képernyőről kövessük a modellként felmutatott idolokat, hogy ugyanúgy tegyünk, mint ők, ugyanúgy viselkedjünk, öltözzünk, szórakozzunk, szeressünk, énekeljünk, vagy éppen zenéljünk.
Ez a felszívódás, megszűnés is reklám nélkül és észrevétlenül történik” – írta az alkotó. Rámutatott, régen egy-egy közösség többnyire saját maga hozta létre életterét és szórakozását, folyamatosan aktív résztvevője volt ezeknek, a gyerek számára pedig a követendő példa is ebből a közösségből került elő. Az a kultúra, amit ma néphagyománynak nevezünk, pontosan ezekben az elszigetelt közösségekben csiszolódott és kristályosodott ki hosszú évszázadokon keresztül. „Átmenthető-e ez az érték és életszemlélet a mába? Lehet-e ezt a továbbiakban is modellként használni? Ez számomra a mindenkori kihívás” – fogalmazott László Csaba.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!