Átköltöző művésztelep

Az értékes képek egy osztrák mûtárgyszállító cég speciális belsõ klímarendszerû teherautóján, törésbiztos mûanyag rekeszekben érkeztek a hétvégén a csíkszeredai Mikó-várba, ahol azokat Boros Judit és Szücs György tárlatrendezõ, a Nemzeti Galéria mûvészettörténésze irányításával csomagolták ki és helyezték el a termekben. A kiállítás biztosítási értékét biztonsági megfontolások miatt titokban tartják a szervezõk.

A Magyar Nemzeti Galéria erre az alkalomra ingyen kölcsönözte a festményeket, melyekbõl 17 a budapesti galéria állandó tárlatának része. A képek kétharmada az elmúlt években bejárta Európát: többek között Firenzében, Párizsban, Krakkóban, Bécsben állították ki õket – jelezte Gyarmati Zsolt, a csíkszeredai múzeum igazgatója. További öt festmény a Székelyföldrõl, a Maros Megyei Múzeum, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum és a házigazda Csíki Székely Múzeum tárlóiból származik.

„Elõször lesz látható Erdélyben ilyen átfogó kiállítás a nagybányai iskola és mûvésztelep anyagából. Minden látogatót lenyûgözõ élményben kívánunk részesíteni, de igényességét tekintve a tárlat a mûvészetértõ elitet szólítja meg” – mondta el Gyarmati, hozzátette, a méretét és látogatottságát tekintve mérföldkõnek számító tavalyi Munkácsy-kiállítás után most egy még színvonalasabb tárlatot nyitnak meg. „Célunk visszahozni a kulturális köztudatba a nagybányai festõket, rangjuknak megfelelõen kezelni azokat, akiknek mûveit egykor az egész európai mûvészvilág ismerte és értékelte” – magyarázta Gyarmati.

A tárlat elsõsorban az iskola alapító nemzedékére koncentrál, Hollósy Simon, Thorma János, Réti István, Ferenczy Károly, Ziffer Sándor képei alkotják a kiállítás gerincét. A második nemzedékként ismert „neósok” vagy másként a „magyar vadak” (akik a francia fauvizmus és Matisse körének hatását fejlesztették tovább Nagybányán) közül Ziffer több munkáját láthatja a közönség, míg a két világháború közötti idõszak stílusait Aba-Novák, Szobotka és Nagy Imre mûvei illusztrálják.

A kronológiai és tematikai szerkesztésen túl a látogató elé táruló látvány határozza meg a képek elrendezési módját. „Fontos, hogy milyen látványt fog át a szemlélõ tekintete, hogy az egyszerre látható festmények jól mutassanak együtt” – mondta el a képek csomagolása közben Boros Judit, hozzátéve, a folyosón valószínûleg Börtsök Samu Nagybánya-látképe fogadja a tárlatra érkezõket, a terembe lépve pedig Glatz Oszkár Est a havason címû festményére esik az elsõ pillantás. A képek elrendezése és akklimatizálódása után további kétnapos munka a világítás beállítása, amit fénytechnikai szakemberek végeznek. A július 21-éig látogatható kiállításra csak Nagybányáról több száz érdeklõdõ jelezte elõre részvételi szándékát.