Fotó: Nemzeti Örökség Intézete
Átadták Kazinczy Ferenc író, költő, a nyelvújítás vezéralakjának felújított síremlékét Széphalomban – olvasható a Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) MTI-hez kedden eljuttatott közleményében.
2019. október 01., 19:372019. október 01., 19:37
2019. október 01., 19:412019. október 01., 19:41
Mint írják, a Nemzeti Örökség Intézete mintegy 4 millió forintból újította fel – a Bihar megyei Érsemjénben született – Kazinczy Ferenc síremlékét születésének 260 éves évfordulójára. „A Nemzeti Örökség Intézete éves felújítási tervének összeállításakor mindig figyelembe veszi a kerek évfordulókat, és idén egyértelmű volt, hogy a 260 éve született Kazinczy Ferenc Széphalomban található sírja is megújul” – idézi a közlemény Kárpáti Katalint, a NÖRI főigazgató-helyettesét.
Mint idézik, Demeter Szilárd, a PIM főigazgatója az eseményen kiemelte: mindaz, amit ma magyar irodalomként ismerünk, Kazinczy bátorságának köszönhető, és ma az utókornak ugyanerre a bátorságra van szüksége. Hozzátette: jövő szeptemberre megújítják a Magyar Nyelv Múzeumának is otthont adó kertet. A cél a magyar nyelvnek olyan zarándokhelyet kialakítani, amely felülírja az államhatárokat és a nemzeti különbségeket. A rekonstrukció kétszázmillió forintból valósul meg.
A mintegy fél évszázadon át a magyar szellemi élet kulcsszereplőjének számító Kazinczyt Széphalomban található birtokán temették el. A jelenleg Kazinczy sírjánál látható emlékoszlop 1983-ban készült. Pál Mihály szobrászművész munkája arányaiban és formájában pontos másolata a Török Sophie által 1833-ban állíttatott emlékműnek. Török Sophie Kazinczy egyik tervét valósította meg a neki állított emlékoszloppal. A síremlék az évfordulóra mintegy 4 millió forintból újult meg – áll a közleményben.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Piaci árusok, cselédek és művészek sorsából rajzolódik ki a régi Bánság a temesvári tárlaton. A nemesség és a polgárság után a társadalom többsége kerül előtérbe: családi emlékek tárják fel a munka, a kultúra és a kivándorlás összefonódó történeteit.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház társulata október 17-én, szombaton este 7 órától a nagyteremben mutatja be Szakonyi Károly Holt lelkek című komédiáját Ny. V. Gogol regénye nyomán, Szabó K. István rendezésében.
Fazakas Lehel A menekülés lehetőségei című, 17 perces kisjátékfilmje nyerte el az erdélyi Filmgalopp idei fődíját – közölték vasárnap a szervezők. A 26. Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle díjait a kolozsvári Győzelem moziban adták át szombat este.
Száz éve indult útjára Kolozsváron a Korunk, napjaink egyik legrégebbi alapítású magyar nyelvű folyóirata. Kovács Kiss Gyöngy történészt, a Korunk főszerkesztőjét a centenárium alkalmából kérdeztük.
Soha nem volt még ennyire elfogadott és kedvelt a romániai magyar színjátszás a román szakma és közönség körében, mint most – ez derül ki az ötödik BukFeszt mérlegéből.
Németh László Iszony című regényéből készült adaptációt mutat be a szatmárnémeti Harag György Társulat a Gyulai Várszínházzal koprodukcióban. Az előadás rendezője Szabó K. István.
Jubileumi kiadásához érkezett a brassói Magyar Színházfesztivál: október 16-án, majd 21. és 25. között színházi előadások, zenés-irodalmi estek, bábjátékok, könyvbemutatók, fotókiállítás és koncert várja a közönséget.
Elvándorlás, családi kötelékek és kultúrák találkozása kerül előtérbe a 26. Filmtettfeszt filmjeiben. Az október 7-én kezdődő szemle Erdély több településén várja a nézőket, Kolozsváron húsz közönségtalálkozót is tartanak.
Kőszínházban szokatlannak számító kezdeményezést indított a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház: színészeik saját élettörténetükből, személyes emléktöredékeikből, rendező nélkül készítenek monodrámát.
Élőszavas mesemondással, interaktív bemutatóval és családi történetekkel várják a látogatókat a kisbaconi Benedek Elek Emlékházban, ahol szeptember 30-án a nagy meseíró születésének 167. évfordulóját és a népmese napját ünneplik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!