Angyalváró előadások

A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház Bábtagozata december 24-én 16 órakor a kamarateremben lép fel a Betlehem címû elõadással, a különbözõ népi és egyházi betlehemes játékok, karácsonyi dalok, valamint különbözõ irodalmi alkotások alapján írt történetet Nagy Kopeczky Kálmán rendezte. Az ünnepi elõadásra a belépés ingyenes. „Jézus születésének misztériumát követi végig úgy, hogy egységes képet nyújtson errõl a csodáról.\" – mondta az elõadásról Nagy Lázár Kincsõ irodalmi titkár, aki a szövegkönyvet a rendezõvel együtt állította össze. A betlehemes játék – amelyben Fekete Mária, Nagy Lázár József, Nagy Kopeczky Kálmán és Dósa Attila lép fel – után karácsonyi játszóház várja az érdeklõdõket. Szintén betlehemes játékkal várja közönségét a kolozsvári Puck Bábszínház, igaz, nem 24-én – az év utolsó elõadását szombaton 12 órakor tartják. A Varga Ibolya rendezte Betlehemet már több éve játszszák az évnek ebben az idõszakában. A pásztorjátékot Giriti Réka, Csortán Márton, Kötõ Áron és Szabó Attila adja elõ.

A Kolozsvári Magyar Operában idén hagyományt bontottak – ezúttal ugyanis nem Csajkovszkij Diótörõjét, hanem Csemiczky Miklós A brémai muzsikusok címû meseoperáját adják elõ december 24-én. A döntés némileg kényszerû volt, hiszen az intézmény balettkara néhány napja elutazott – tájékoztatott Szabadi Péter irodalmi titkár, aki reméli, hogy a Grimm testvérek nyomán született mû nagy sikert arat, akárcsak a korábbi években a Diótörõ. A belépés idén is ingyenes lesz a gyermekek részére. A Varró Dániel szövegkönyvére írt mûvet Kulcsár Szabolcs vezényli.

R. P. E.

„Egy nagy vigasságos örömöt hirdetek...\"

A karácsonyi elõkészület során adventtõl vízkeresztig járnak házról házra a betlehemezõk, hogy a betlehemi pásztorok elõadják párbeszédes, énekes-táncos játékukat. A betlehemezõk jászol vagy templom alakú betlehemet visznek magukkal. A karácsonyi misztériumokat a 10. századtól betelepülõ nyugati szerzetesrendek honosították meg magyar nyelvterületen. Csak magyarul nevezik betlehemes játéknak, más nyelvekben a jászol szót használják jelölésére. A legkorábbi, 12. századi betlehemi ábrázolás az esztergomi Porta Speciosan, a díszkapu timpanonján volt látható. Irodalmi emlékeink közül a Zsigmond királyt szórakoztató játékot említhetjük 1416-ból, amely Kriszus születésérõl, a királyok imádásáról és Heródes lakomájáról szólt. Az erdélyi népi színjátékok között legjelentõsebb betlehemi játékban – Európa más népeitõl eltérõ módon – a pásztorok köszöntése kerül a középpontba. Ezt az magyarázza, hogy faluhelyen a pásztorok év végi elszámolása karácsony és újév között volt esedékes, sok helyen jártak karácsonykor a pásztorok köszönteni is, ilyenkor a házaknál élelemmel és pénzzel ajándékozták meg õket. Sajátos magyar elem a játékokban a pásztorok tánca: a Betlehembe jutó, köszöntést mondó, majd elköszönõ pásztorok búcsúzóul eljárnak egy körtáncot. Ez régi közösségi férfitánc utolsó maradványa, elsõsorban a bukovinai székelyek csobánolására jellemzõ.