Állandó költözés vár a kolozsvári galériára?

Ioan Sbârciu, a szövetség kolozsvári elnöke szerint a galéria egy európai város elengedhetetlen tartozéka, Kolozsváron pedig ez volt az egyetlen, nagyobb tárlatok rendezésére alkalmas – két, egybenyíló teremből álló – kiállítóhely.
Amint arról egy héttel ezelőtt beszámoltunk, a galériát kilakoltatta a római katolikus egyház, amelyet hosszas pereskedés után január végén értesítettek a tényleges tulajdonba helyezésről. A szövetség 2009-ig szóló bérleti szerződése a városházával így érvényét vesztette, a régi-új tulajdonos által megszabott díjat – több mint négyezer eurót – pedig nem tudta kifizetni.
A megyei önkormányzat tegnap több intézmény javaslatát ismertette, eszerint az Octavian Goga Megyei Könyvtár vezetősége az előcsarnokot bocsátaná a szövetség rendelkezésére. Ioan Sbârciu szerint azonban a meglehetősen félreeső, Mãrãºti negyedi épületben felajánlott helyiség mindenképpen csak átmeneti megoldást jelentene, hiszen így a galériába sem a turisták, sem a belvárosban sétálgató városlakók nem térhetnének be. Ráadásul így a vásárlóközönség is megcsappanna, amely eddig a galéria működési költségeihez, illetve több művész megélhetéséhez is hozzájárult. A szövetség időszakos kiállításainak ugyanakkor a Szépművészeti Múzeum is helyet adna, a Bánffy-palota földszinti termeiben.
A végleges megoldást mind a művészek, mind a városháza szerint a sétatéri Kaszinó kulturális központtá alakítása jelentené, amelyben a székhelygondokkal évek óta küszködő filharmónia is helyet kapna. Az épület azonban továbbra is a Román Televízió tulajdonában van – miután a megyei önkormányzatnak felajánlott vételár túl magasnak bizonyult, a tanács a tervek szerint ingatlancseréhez folyamodna. Mindaddig, amíg ez megvalósulhat, Ioan Sbârciu reméli, hogy nem lesz szükség alternatív megoldásokra, és további tárgyalásokat kíván kezdeményezni az egyházzal. Mint elmondta, ha ezek nem járnak eredménnyel, bírósághoz fordul, mivel szerinte az egyház jogtalanul bontotta fel a még három évig érvényes bérleti szerződést, illetve nem tartotta be a visszakapott ingatlanokban működő, kulturális intézményekre vonatkozó, ötéves „türelmi időt”.