Al Di Meola szombaton Temesváron „varázsolt”

A bõ egyórás elõadás zárómondata amúgy tökéletes összhangban volt mindazzal, amit Di Meola a koncertet megelõzõ sajtóbeszélgetésen egyértelmûsített: felfedezte õket, s egyre inkább lenyûgözik õt a kelet-európai országok zenészei, zene iránti nyitottságuk. „Magyar és lengyel zenészekkel máris dolgozunk közös projekteken, és biztos vagyok benne, hogy valamennyi nagy siker lesz. Néhány kelet-európai zeneszerzõt egyébként mindig is különösen zseniálisnak tartottam, Chopinnél például egészen különleges zenei vizualitást éreztem a gitár iránt – bár azt hiszem, egyetlen darabot sem írt gitárra” – fogalmazott Al Di Meola. Érdeklõdésünkre elárulta, hogy a leginkább azért egy Marty Friedmann-nel való közös zenélés ötlete foglalkoztatja, de a Japánban élõ gitárossal egyelõre csak „barátkoznak” a közös album gondolatával.
A beszélgetés során természetesen felmerült a kérdés, hogy összeül-e még valaha Paco de Luciával és John McLaughlinnal, aminek lehetõségét Al Di Meola ugyan nem zárta ki, ám kijelentette: senki se számítson a gitárzene kedvelõi számára máig kötelezõ „olvasmánynak” számító Friday Night in San Francisco címû 1980-as albumhoz mérhetõ folytatásra.
Temesváron Gumbi Ortiz dobossal párban nyújtott maradandó élményt, az ismert dalok mellett zseniális rögtönzések gyönyörködtették a hallgatóságot, sõt egy alkalommal Di Meola a dobverõket is kézbe véve „játszott alá” szombat esti partnerének. Legközelebb teljes zenekarral érkezik, ígérte, az egyik sörcsapnál szolgálatot teljesítõ lány pedig a sorban állók türelmét kérte, hadd hallgassa zavartalanul annak a gitárosnak a játékát, akirõl neki azt mondták, hogy a világ legjobbja. „És tényleg...” – tette hozzá mosolyogva.