Agócs Gergely segít a saját népmese-repertoár összeállításában
Fotó: MTVA/Duna-Ház
Közkívánatra Agócs Gergely néprajzkutató tart interaktív képzést április 29–30. között a torockói Duna-Házban. A Magyar népmese – hagyományos mesemondás című foglalkozást elsősorban, de nem kizárólag pedagógusoknak ajánlják.
2024. április 09., 19:362024. április 09., 19:36
A kolozsvári Gál Kelemen Oktatási és Módszertani Központ, a Duna-Ház és a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) által szervezett tanfolyamon
A Fehér megyei képzés egyik alapja az a felismerés, hogy miközben a népzene, néptánc és kézművesség mozgalmainak kiépített módszertani háttérbázisa van, a szövegfolklórral foglalkozó szakemberek és érdeklődők, akik immár szintén egy országos mozgalmat képviselnek, korábban sem megfelelő segédanyagokkal, sem a fejlesztéshez szükséges szakmai képzési lehetőségekkel nem rendelkeztek – mutatnak rá a szervezők a felhívásban. Mint írták, a népmesével kapcsolatban elsősorban az olvasáskultúra, a folklórszövegek nyomtatásban való megjelentetése, vagy egyéb, az írásbeliséget feltételező kérdéskörök mentén lehetett tájékozódni. A tanfolyam ezzel szemben a népmese természetes, szóbeli létét, a szájhagyomány által kiérlelt jellegzetességeket tartja szem előtt.
Az interaktív képzés elméleti és gyakorlati része egymásra épül. A komplex program olyan készségeket fejleszt és olyan eszközöket, ismereteket nyújt, amelyek révén a résztvevők hagyományos népmesék professzionális élőszavas előadására válnak alkalmassá – olvasható az RMPSZ oldalán, ahol egy rövid űrlap kitöltésével április 25-ig lehet jelentkezni a tanfolyamra.
Dr. Agócs Gergely néprajzkutató, a budapesti Hagyományok Háza tudományos munkatársa. Ifjúkorát a felvidéki Fülek városában töltötte, 1992 óta él Magyarországon. 1985 óta foglalkozik népzenei terepkutatással, illetve a népzene aktív művelésével. Gyűjteménye mára összesen több mint 800 órányi felvételt tartalmaz. Barátaival 1997-ben alapította meg a Fonó Zenekart. Agócs Gergely gyűjtőtevékenysége elsősorban a felvidéki magyarság tájegységeire irányul, de gyűjteményében más magyarlakta területeken, illetve a szomszéd népek régióiban rögzített népzenei felvételek is szerepelnek. A gyűjtést különféle keleti rokonnépek településterületeire is kiterjesztette. Ez irányú vizsgálatai közül a legjelentősebb az észak-kaukázusi türk népek körében dokumentált, mintegy 2000 dallamot számláló népzenei gyűjteménye. 1997 és 2000 között az MTA Zenetudományi Intézetének ösztöndíjasa, tudományos segédmunkatársa. Az ezredforduló éveiben a Fonó Budai Zeneház „Utolsó Óra” népzenegyűjtési programja felvidéki részének szakmai vezetője, majd a projekt eredményeként 2011-ben megjelent Új Pátria lemezsorozat egyik szerkesztője. Társadalmi szerepvállalása a Debreceni Egyetemen pedagógiai munkára, illetve tudományszervezési tevékenységre is kiterjed, 2012 óta a Magyar Néprajzi Társaság Néptánc-Népzene Szakosztályának elnöke.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A korábbi évekhez hasonlóan idén is székelyföldi turnéra indul a kolozsvári Puck Bábszínház magyar társulata.
Átadták az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) díjait Kolozsváron a Protestáns Teológiai intézet dísztermében a kultúra területein tevékenykedőknek.
A 150 éve született Csiszár Lajos életművét szeretnék közelebb hozni a nagyközönséghez Marosvásárhelyen, ahol városnéző sétákkal idézik fel a szecesszió meghatározó helyi alakjának munkásságát.
Spiró György Elsötétítés című drámájából készült előadást mutat be a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Az utókor „méla, halkszavú költőként” emlegeti az újságíróként, szerkesztőként és műfordítóként is jelentős életművet maga után hagyó Tóth Árpádot, aki kisgyerekként elkerült szülővárosából.
Bajor Andor (Nagyvárad, 1927. szept. 30. ̶ Debrecen, 1991. január 24.) szerkesztő, kritikus, prózaszerző életművére összpontosító, kétnapos konferenciát és irodalmi rendezvényt szerveznek Kolozsváron.
A nagybányai festőiskola ritkán látható alkotásait bemutató tárlat nyílik április 18-án, szombaton Nagyváradon, a római katolikus püspöki palotában – közölte a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség sajtószolgálata.
Összesen csaknem háromszázezer nézőt vonzott eddig a Káel Csaba Magyar menyegző című filmje, amelyet Magyarországon több mint kétszázezren, a határon túl pedig kilencvenezren láttak eddig.
A Nemzeti Archívum munkájának köszönhető válogatás nem csupán médiatörténeti érdekesség, hanem olyan hagyomány élő lenyomata, amely immár hivatalosan is hungarikummá vált: ez a déli harangszó.
A Kolozsvári Magyar Opera és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) hivatalos partnerségi megállapodást kötött
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!