Agócs Gergely segít a saját népmese-repertoár összeállításában
Fotó: MTVA/Duna-Ház
Közkívánatra Agócs Gergely néprajzkutató tart interaktív képzést április 29–30. között a torockói Duna-Házban. A Magyar népmese – hagyományos mesemondás című foglalkozást elsősorban, de nem kizárólag pedagógusoknak ajánlják.
2024. április 09., 19:362024. április 09., 19:36
A kolozsvári Gál Kelemen Oktatási és Módszertani Központ, a Duna-Ház és a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) által szervezett tanfolyamon
A Fehér megyei képzés egyik alapja az a felismerés, hogy miközben a népzene, néptánc és kézművesség mozgalmainak kiépített módszertani háttérbázisa van, a szövegfolklórral foglalkozó szakemberek és érdeklődők, akik immár szintén egy országos mozgalmat képviselnek, korábban sem megfelelő segédanyagokkal, sem a fejlesztéshez szükséges szakmai képzési lehetőségekkel nem rendelkeztek – mutatnak rá a szervezők a felhívásban. Mint írták, a népmesével kapcsolatban elsősorban az olvasáskultúra, a folklórszövegek nyomtatásban való megjelentetése, vagy egyéb, az írásbeliséget feltételező kérdéskörök mentén lehetett tájékozódni. A tanfolyam ezzel szemben a népmese természetes, szóbeli létét, a szájhagyomány által kiérlelt jellegzetességeket tartja szem előtt.
Az interaktív képzés elméleti és gyakorlati része egymásra épül. A komplex program olyan készségeket fejleszt és olyan eszközöket, ismereteket nyújt, amelyek révén a résztvevők hagyományos népmesék professzionális élőszavas előadására válnak alkalmassá – olvasható az RMPSZ oldalán, ahol egy rövid űrlap kitöltésével április 25-ig lehet jelentkezni a tanfolyamra.
Dr. Agócs Gergely néprajzkutató, a budapesti Hagyományok Háza tudományos munkatársa. Ifjúkorát a felvidéki Fülek városában töltötte, 1992 óta él Magyarországon. 1985 óta foglalkozik népzenei terepkutatással, illetve a népzene aktív művelésével. Gyűjteménye mára összesen több mint 800 órányi felvételt tartalmaz. Barátaival 1997-ben alapította meg a Fonó Zenekart. Agócs Gergely gyűjtőtevékenysége elsősorban a felvidéki magyarság tájegységeire irányul, de gyűjteményében más magyarlakta területeken, illetve a szomszéd népek régióiban rögzített népzenei felvételek is szerepelnek. A gyűjtést különféle keleti rokonnépek településterületeire is kiterjesztette. Ez irányú vizsgálatai közül a legjelentősebb az észak-kaukázusi türk népek körében dokumentált, mintegy 2000 dallamot számláló népzenei gyűjteménye. 1997 és 2000 között az MTA Zenetudományi Intézetének ösztöndíjasa, tudományos segédmunkatársa. Az ezredforduló éveiben a Fonó Budai Zeneház „Utolsó Óra” népzenegyűjtési programja felvidéki részének szakmai vezetője, majd a projekt eredményeként 2011-ben megjelent Új Pátria lemezsorozat egyik szerkesztője. Társadalmi szerepvállalása a Debreceni Egyetemen pedagógiai munkára, illetve tudományszervezési tevékenységre is kiterjed, 2012 óta a Magyar Néprajzi Társaság Néptánc-Népzene Szakosztályának elnöke.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nem a groteszk, egyperces írások szerzője, Örkény István „lép színpadra”, hanem az író, aki 1956 forradalmi napjaiban percről percre jegyzetel. A 70. évfordulón Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze adja elő a Noteszlapok, 1956 című írásból készült előadást.
Egy magyarországi hadtörténész, aki a kutatásáért félig Gyergyóremetére költözött, egy költő, aki tizenkét év alatt beváltotta a belé vetett bizalmat, egy 95 éves író-legenda és egy fiatal tehetség: ők kapták a Székelyföld kulturális folyóirat íjait.
Kató Csilla, a nagyszebeni Astra filmfesztivál művészeti igazgatója megható, egyben elgondolkodtató üzenetet közölt, miután szombat este összeesett a színpadon a fesztivál 33. kiadásának nyitógáláján tartott beszéde végén, a szebeni filharmóniában.
„Nemcsak azt szeretném hallani, hogyan szól egy hang, hanem hogy ki szól általa” – vallja Miklósa Erika. A Kossuth-díjas világhírű szoprán, a Kolozsvári Magyar Opera tiszteletbeli tagja erdélyi kötődéseiről is beszélt a Krónika megkeresésére.
Piaci árusok, cselédek és művészek sorsából rajzolódik ki a régi Bánság a temesvári tárlaton. A nemesség és a polgárság után a társadalom többsége kerül előtérbe: családi emlékek tárják fel a munka, a kultúra és a kivándorlás összefonódó történeteit.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház társulata október 17-én, szombaton este 7 órától a nagyteremben mutatja be Szakonyi Károly Holt lelkek című komédiáját Ny. V. Gogol regénye nyomán, Szabó K. István rendezésében.
Fazakas Lehel A menekülés lehetőségei című, 17 perces kisjátékfilmje nyerte el az erdélyi Filmgalopp idei fődíját – közölték vasárnap a szervezők. A 26. Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle díjait a kolozsvári Győzelem moziban adták át szombat este.
Száz éve indult útjára Kolozsváron a Korunk, napjaink egyik legrégebbi alapítású magyar nyelvű folyóirata. Kovács Kiss Gyöngy történészt, a Korunk főszerkesztőjét a centenárium alkalmából kérdeztük.
Soha nem volt még ennyire elfogadott és kedvelt a romániai magyar színjátszás a román szakma és közönség körében, mint most – ez derül ki az ötödik BukFeszt mérlegéből.
Németh László Iszony című regényéből készült adaptációt mutat be a szatmárnémeti Harag György Társulat a Gyulai Várszínházzal koprodukcióban. Az előadás rendezője Szabó K. István.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!