A szakma érzékeny pontjai

Ezt a gondot a filmszemle látogatójaként is érzékelhettük: Mundruczó Kornél Delta című filmjének bemutatóját a Millenáris Teátrumban meg kellett szakítani, miután több mint tíz percig folyamatosan akadozott a hang. Hatalmas különbség van ebben a tekintetben a Mammut mozi termei között is: a kisebbekben fülsiketítő a hang, a legnagyobb teremben pedig nagyon halk. Grigor Attila A nyomozó című filmjének párbeszédeit például alig lehetett érteni. A film különben a szemle egyik legizgalmasabb alkotása. Egy kórboncnok életében egyszerre nagy változás következik be. Édesanyjáról kiderül, hogy rákos beteg, ugyanakkor egy titokzatos megbízó egy ismeretlen meggyilkolására kéri fel – utóbbiról később kiderül, hogy nem más, mint a féltestvére. A kórboncnok ezután a megbízó után kezd nyomozni. A fiatal rendező ötletes és egyedi megoldásokkal tartja fenn a film végéig a feszültséget.

Fellendülő, de kirekesztett animáció
Egy másik sokat vitatott kérdés az animációs filmesek helyzete volt, a műfajban alkotók úgy érzik, kirekesztik őket a filmszemléről. A témáról tartott beszélgetésen elhangzott, az animációsfilm-készítők már többször szorgalmazták a szervezőknek a versenyszekciók bővítését, azonban a kérésüket mindannyiszor elutasították. Ennek ellenére sikeres évet zárt, és fellendülőben van a magyar animáció. 2007-ben két egész estés animációs film, a Macskafogó 2: A sátán macskája és az Egon és Dönci került a mozikba, M. Tóth Géza Maestro című filmjét pedig több fesztiválszereplés, számos díj elnyerése után tavaly Oscarra jelölték. Viszont az Ergo című filmje a szemlén csupán kiemelt információs vetítésként szerepelt.

Nézői hajrá
Az utolsó napokban mindenki észbe kapott, és számba vette, hány filmet szeretne még megnézni. Kiderült, hogy egyre több pótvetítésre van szükség – de sokszor még ezekre sem lehetett jegyet kapni. A rendkívül népszerű filmek közé tartozott Almási Tamás Márió, a varázsló című alkotása is. A korábban szituációs dokumentumfilmeket készítő rendező dokfilmes látásmódja érződik a filmen, amelyben a rendező a szereplők sorsát egy rendszerváltást követő történet kapcsán követi figyelemmel. Egy apró faluba megérkezik a nyugati világ szellemét magával hozó csoda, egy olasz cipőgyáros. Munkát és fejlődést ígér az asszonyoknak. A falu megszokott életében változás következik be, a férfiak felháborodnak. Üzemvezetővé választása után a főszereplő Vera elkezd hinni abban, hogy férje helyett az olasz oldalán jobb életet kezdhet.
A pótvetítések gyarapodásával egy időben azonban a rendszeres látogatók kifáradása is érzékelhető volt az utolsó napokon: a sörsátorban már könnyebben lehetett helyet találni, ezért a szakmai beszélgetések és a stábbulik helyszínévé vált. A szakma színe-javát felvonultató, díjkiosztó gálának lapzártánk után a budapesti Millenáris Teátrum adott helyet.

Tóth Orsolya, Budapest