2009. augusztus 13., 09:452009. augusztus 13., 09:45
A rendezvény programjában helyet kaptak az arománok is, akiknek jelentkezése miatt azonban több támogató is visszalépett. Noha különösképpen Dobrudzsában egy 50 ezer főre tehető közösség vallja magát arománnak, a hazai hatóságok nem ismerik el őket különálló kisebbségként, hanem a román nemzet részeként tartják számon.
„El szerettük volna kerülni a multikulturális rendezvényen a politizálást, de egyesek rossz néven vették, hogy ők is jelen lesznek a fesztiválon. Hét évvel ezelőtt éppen a hatóságok sugallatára utasítottuk vissza az akkor maguktól jelentkező kurd menekülteket” – vázolta a kényes helyzetet Volker Reiner, a fesztivál főszervezője.
„Ezt a fesztivált éppen azért rendezzük meg évről évre, hogy ezzel is segítsünk az itt élő nemzetiségek megítélésének javításán. Idén szociológiai felmérést is végzünk majd a közönség soraiban” – mondta Volker Reiner. Koreck Mária társszervező, a marosvásárhelyi Divers vezetője hozzáfűzte, hogy egymás megismerése céljából a kilenc nap alatt több kerekasztal-beszélgetést és történelmi szemináriumot rendeznek.
Agora címen a Pro Etnicán kétnaponta egy ismertetőlap is napvilágot lát. „A Romániában élő nemzetiségek megismerésében és elfogadásában jelentős szerepet játszik a sajtó” – szögezte le Koreck Mária, aki azonban szomorúan tapasztalta, hogy a kulturális rendezvény bukaresti bemutatóján mindössze két újságíró jelent meg.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Látogatottsági adatok