A férfiszelídítők diadala

Sokszor előfordul ez akár szakemberekkel is, hogy egy opera cselekményét egy-egy legendás rendezés alapján írták le... – mondta el Szabó Emese, a Kolozsvári Magyar Opera ma esti, országos bemutatója kapcsán. Franz Schubert Asszonyháborúja Magyarországon is kevéssé ismert darab, éppen ezért a magyar fordításra is ráfért a frissítés: ezt az eredeti, Ignaz Franz Castelli írta librettó alapján Orbán János Dénes végezte el.
Az Asszonyháborút – az eredeti fordításban Az összeesküvők avagy Házi perpatvar a címe – 1823-ban írta Schubert, műfaját tekintve a Lüszisztraté-feldolgozások legeredetibb darabjaként. Az Arisztophanész-komédiát a zeneszerző daljátékban meséli el – a német nyelvterületen kialakult műfaj sajátossága az, hogy a dalokat prózai szövegek kötik össze. Az operett klasszikusabb formájának, illetve előzményének tekinthető – pontosított a rendező. A darab cselekménye egyszerű: hadviselő férjeik távollétében a nők megesküsznek, hogy véget vetnek a háborúnak. A hazatérő férfiakat kegyetlen elutasítás fogadja: a nők megtagadják hitvesi kötelességüket. A nemek közti, mulatságos jelenetek sorozatából álló „háború” a férfiak fegyverletételével ér véget, és szent lesz a béke.
A kolozsvári előadás bátor asszonyait Székely Zsejke, Pataki Enikő, Mányoki Mária, Molnár Mária és Réti Zsuzsa alakítja, a papucshőssé szelídülő férfiak hadában pedig Sándor Árpád, Pataki Adorján, Naphegyi Béla, Szilágyi János és Laczkó Vass Róbert szerepel. Az előadás egyik érdekessége, hogy a jelmezek egy része korhű, a nők az 1820-as évek katonás vonalvezetésű ruháiban jelennek meg. A huszárjelmezek azonban már stilizáltak, akárcsak a díszlet – az otthon melegségét hatalmas, fehér párnák sokasága jeleníti meg. A zenekar továbbá látható része az előadásnak, hiszen Kulcsár Szabolcs vezényletével a színpad hátterében foglal helyet.