Tizenhárom erdélyi fejedelem 220 tallérját vonultatja fel a budapesti Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) Tündérkert ezüstje című kiállításán; a keddtől látható tárlat a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Értéktár programja keretében megvásárolt Törő-gyűjtemény anyagát mutatja be – írja az MTI.
2016. június 06., 19:312016. június 06., 19:31
A számtalan numizmatikai ritkaságot felvonultató kollekciót három nemzedék – Törő István, édesapja és nagyapja – munkája, nemes szenvedélye hozta létre – idézte fel a tárlat hétfői megnyitóján az MNM megbízott főigazgatója. Csorba László hozzátette: a jegybank által megvásárolt, 216 darabos kollekciót Törő István azóta ajándékként további négy darabbal gyarapította. Az öt évre a múzeumnál letétbe helyezett anyag nemzetközi szinten is igazi „nagyhatalommá” teszi az MNM Éremtárát, amely 729 darab, az Erdélyi Fejedelemségben készült tallérveretet őriz – hangsúlyozta az intézmény vezetője.
Gerhardt Ferenc, az MNB alelnöke, az Értéktár program vezetője emlékeztetett: a jegybank célja az Értéktár programmal, hogy a magyar nemzeti műkincsvagyon azon részeit, amelyek külföldre kerültek vagy „veszendőfélben” vannak, fölkutassa, megvásárolja, és értő kezekre bízza, lehetővé téve, hogy mindenki láthassa ezeket a műkincseket. A Törő-gyűjtemény a program eddigi két évének talán legmaradandóbb szerzeménye Munkácsy Mihály Krisztus Pilátus előtt című festménye mellett – emelte ki Gerhardt Ferenc, hozzátéve: a Nemzeti Múzeum a legalkalmasabb hely egy ilyen kultúrtörténeti emlék megőrzésére.
Tóth Csaba régész-muzeológus, a kiállítás kurátora elmondta, ritkaság, hogy egyetlen gyűjtemény ennyi értékes, nehezen fellelhető darabot foglaljon magában: János Zsigmondtól Apafi Mihályig 13 uralkodótól 220 pénzérmét. Noha az Erdélyi Fejedelemség másfél évszázados fennállása alatt tucatnyi pénzverde működött hosszabb-rövidebb ideig, rengeteg tallért készítve hihetetlen változatosságban, ezeknek az érméknek a túlnyomó része kikerült az országból, majd beolvasztották, így mára kevés erdélyi tallér maradt fenn – mutatott rá a szakember.
Tóth Csaba a gyűjtemény korai anyagából kiemelte János Zsigmond és Báthori Kristóf „szükségtallérjait”. Elmondása szerint Báthori István lengyel királyként is Nagybányán veretett pénzt, majd a helyi tallérverés felfutása Báthori Zsigmond alatt történt meg; erről a fejedelem érméinek hatalmas változatossága tanúskodik. Erdélyben nem váltak el élesen a forgalmi és emlékérmek, ezt mutatják Bocskai István tallérjai – számolt be a kurátor, aki arra az érdekességre is felhívta a figyelmet, hogy Báthori Gábor pénzeiről következetesen lemaradtak a székely szimbólumok. A leggazdagabb pénzverése Bethlen Gábornak volt, mégis unikális darab a gyűjtemény háromnegyed Bethlen Gábor tallérja. Szintén nagyon ritkák I. Rákóczi György tallérjai, ahogy II. Rákóczi György pénzei sem túl gyakoriak, és nehéz fellelni a rövid ideig uralkodó Barcsai Ákos és Kemény János érmeit is.
Apafi Mihály, a leghosszabban uralkodó fejedelem hét verdében készíttette tallérjait, így tőle harminchárom darab szerepel a kollekcióban, ritkaság azonban a korból az a Thököly Imre bukását ábrázoló gúnyérem, melyen az osztrák császári sas löki le egy szikláról a lázadó fejedelmet – számolt be Tóth Csaba a szeptember 11-ig megtekinthető kiállítás anyagáról.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!