Tizenhárom erdélyi fejedelem 220 tallérját vonultatja fel a budapesti Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) Tündérkert ezüstje című kiállításán; a keddtől látható tárlat a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Értéktár programja keretében megvásárolt Törő-gyűjtemény anyagát mutatja be – írja az MTI.
2016. június 06., 19:312016. június 06., 19:31
A számtalan numizmatikai ritkaságot felvonultató kollekciót három nemzedék – Törő István, édesapja és nagyapja – munkája, nemes szenvedélye hozta létre – idézte fel a tárlat hétfői megnyitóján az MNM megbízott főigazgatója. Csorba László hozzátette: a jegybank által megvásárolt, 216 darabos kollekciót Törő István azóta ajándékként további négy darabbal gyarapította. Az öt évre a múzeumnál letétbe helyezett anyag nemzetközi szinten is igazi „nagyhatalommá” teszi az MNM Éremtárát, amely 729 darab, az Erdélyi Fejedelemségben készült tallérveretet őriz – hangsúlyozta az intézmény vezetője.
Gerhardt Ferenc, az MNB alelnöke, az Értéktár program vezetője emlékeztetett: a jegybank célja az Értéktár programmal, hogy a magyar nemzeti műkincsvagyon azon részeit, amelyek külföldre kerültek vagy „veszendőfélben” vannak, fölkutassa, megvásárolja, és értő kezekre bízza, lehetővé téve, hogy mindenki láthassa ezeket a műkincseket. A Törő-gyűjtemény a program eddigi két évének talán legmaradandóbb szerzeménye Munkácsy Mihály Krisztus Pilátus előtt című festménye mellett – emelte ki Gerhardt Ferenc, hozzátéve: a Nemzeti Múzeum a legalkalmasabb hely egy ilyen kultúrtörténeti emlék megőrzésére.
Tóth Csaba régész-muzeológus, a kiállítás kurátora elmondta, ritkaság, hogy egyetlen gyűjtemény ennyi értékes, nehezen fellelhető darabot foglaljon magában: János Zsigmondtól Apafi Mihályig 13 uralkodótól 220 pénzérmét. Noha az Erdélyi Fejedelemség másfél évszázados fennállása alatt tucatnyi pénzverde működött hosszabb-rövidebb ideig, rengeteg tallért készítve hihetetlen változatosságban, ezeknek az érméknek a túlnyomó része kikerült az országból, majd beolvasztották, így mára kevés erdélyi tallér maradt fenn – mutatott rá a szakember.
Tóth Csaba a gyűjtemény korai anyagából kiemelte János Zsigmond és Báthori Kristóf „szükségtallérjait”. Elmondása szerint Báthori István lengyel királyként is Nagybányán veretett pénzt, majd a helyi tallérverés felfutása Báthori Zsigmond alatt történt meg; erről a fejedelem érméinek hatalmas változatossága tanúskodik. Erdélyben nem váltak el élesen a forgalmi és emlékérmek, ezt mutatják Bocskai István tallérjai – számolt be a kurátor, aki arra az érdekességre is felhívta a figyelmet, hogy Báthori Gábor pénzeiről következetesen lemaradtak a székely szimbólumok. A leggazdagabb pénzverése Bethlen Gábornak volt, mégis unikális darab a gyűjtemény háromnegyed Bethlen Gábor tallérja. Szintén nagyon ritkák I. Rákóczi György tallérjai, ahogy II. Rákóczi György pénzei sem túl gyakoriak, és nehéz fellelni a rövid ideig uralkodó Barcsai Ákos és Kemény János érmeit is.
Apafi Mihály, a leghosszabban uralkodó fejedelem hét verdében készíttette tallérjait, így tőle harminchárom darab szerepel a kollekcióban, ritkaság azonban a korból az a Thököly Imre bukását ábrázoló gúnyérem, melyen az osztrák császári sas löki le egy szikláról a lázadó fejedelmet – számolt be Tóth Csaba a szeptember 11-ig megtekinthető kiállítás anyagáról.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!