A magyar kultúrát, gasztronómiát ünneplik Szebenben: tizedik alkalommal szervezik meg a négynapos Hungarikum napok fesztivált

„A fesztivál megszervezésével nemzeti értékeink bemutatását és ápolását szolgáljuk, kulturált kikapcsolódási lehetőséget biztosítunk közösségünknek és a látogatóknak” – írják a szervezők.

A fesztivált a nyárádszeredai Bekecs Néptáncegyüttes Ember az embertelenségben című táncszínházi előadása indítja ma a Thalia díszteremben. Ezt követi egy különleges állófogadás, amelynek keretében magyar termelők termékeit ismerheti meg a közönség, ilyen a makói hagyma, szegedi paprika, szolnoki habos isler, balatoni és enyedi borok, Csípán pálinka, székely kürtőskalács.

A csernátoni múzeumot alapítójáról nevezték el 1999-ben. Haszmann Pál (1902–1977) pedagógus és Haszmann Pálné Cseh Ida (1909–2003) magángyűjteményüket ajánlották fel a közösségnek múzeumalapítás céljából. Sok támogató segítségével válhatott valóra több évtizedes múzeumteremtő álmuk, munkájukat fiaik és azok családja viszi tovább.

A gasztroturisztikai tér díszvendége Szolnok megyei jogú város, de kiállít több magyarországi település, így Makó, Kecel, Pécs, Mezőbergenye, Bácskossuthfalva. Csoportos kiállítás nyílik Gasztronómia a kortárs magyar művészetben címmel: a tárlaton Agárdi Gabriella, Bottyán Mariann, Farkas Gyöngyi és Kelemen Ágnes festőművész alkotásait tekintheti meg a nagyérdemű. „Ahogy mindenki mester lehet a maga foglalkozásában (pl. léteznek mesterszakácsok), úgy a magyarországi négy festőnő is mestermunkát végzett, amikor vásznaikon megjelenítették a gasztronómia egy-egy „pillanatképét: terített asztalt, kenyeret, gyümölcsöket, zöldségeket, borospoharat, kancsót, konyharuhát, tálakat – az evést. Különböző technikákkal örökítették meg konyhai csendéleteiket, számoltak be étkezőasztalaik díszeiről. Akvarell, pasztell, akril és olajfestékek színei az alapanyagaik, az ecseteik pedig a keverőkanalak” – olvasható az esemény leírásában.

„Saját eszményképünkhöz képest jól sikerült karikatúrák vagyunk, hibáink, gyengeségeink megannyi poénjával örökös kínban ezek palástolására. Egyetlen esélyünk a decens döntetlenre csak az önirónia és a humor segítségével lehetséges” – olvasható az esemény ajánlójában.

Érdekesség, hogy

A kötetet Lukács József ültette át román nyelvre, a kötet nemrég látott napvilágot a bukaresti GastroArt könyvkiadónál, és a receptgyűjtemény történetének bemutatását, művelődés- és gasztronómiatörténeti elemzését, valamint több mint 300 magyarázó jegyzetet tartalmaz. A Szakáts mesterségnek könyvetskéjénél léteznek régebbi, magyar nyelven írt receptes könyvek, de ennek a meglepően sok kiadást megért nyomtatott szakácskönyvnek volt a legnagyobb hatása a magyar gasztronómiára nemcsak Erdélyben, hanem az egész magyar nyelvterületen.
A fordítást kísérő tanulmány bemutatja, mikor milyen körülmények között nyomtatta ki Misztótfalusi Kis Miklós azt a kis receptes könyvet, melynek öt fejezetét Tofeus Zsófia, Tofeus Mihály erdélyi református püspök leánya, Felfalusi József marosvásárhelyi református esperes felesége írt. 

A receptes könyv román nyelvre való fordítása a romániai gasztronómiatörténet kutatását segíti, de a több mint 300 éves receptek ihletet adhatnak napjaink szakácsainak vagy akár séfjeinek is az erdélyi konyha régi ízeinek újrafelfedezésében. A Hungarikum Napok részletes programja a Szeben.ro honlapon olvasható.