Zenés ünnepséget szervezett idén Szent István napján a Partiumi Magyar Művelődési Céh a siteri Árpád-kori templomban
Fotó: Sz. Horváth István
Csendes kitartással végzi kultúraszervező munkáját a Partiumi Magyar Művelődési Céh, amelynek vezetője, Sz. Horváth István a Krónika megkeresésére az intézmény tevékenységéről, a váradiak kulturális örömeiről és gondjairól beszélt. Úgy fogalmazott, manapság a kultúra lett a politika szolgálóleánya, holott éppen fordítva kellene lennie.
2021. november 27., 19:272021. november 27., 19:27
– Immár jó pár éve működik a Partiumi Magyar Művelődési Céh Nagyváradon. Mit tekintett legfőbb feladatának, hitvallásának a kezdetektől a kultúrintézmény?
– 2003 óta működik a Partiumi Magyar Művelődési Céh (PMMC), eleinte nem önálló jogi személyként, hanem a Pro Universitate Partium Alapítvány alegységeként. Jómagam kilenc éve kapcsolódtam a munkába, elődjeim voltak többek között Hajdu Géza és Mátyás Zsolt színművészek, Barabás Zoltán költő, közíró. 2012-ben az alapítvány által meghirdetett vezetői állást megpályáztam és meg is nyertem. Már a legelején volt változtatásra javaslatom, így 2013-ban, a pályázati lehetőségek szélesebb kiaknázása végett, az alapítványi keretből önálló jogi személlyé váltunk.
A kultúra tág fogalma természetesen nem jelent fejetlenséget, összevisszaságot, épp ellenkezőleg: jól definiált értékrendünk alapján szervezzük a művelődési, kulturális programjainkat, értékrendünk pedig három alapértékre épül: polgári, keresztény, nemzeti.
– Hogyan fogadja a nagyváradi közönség a programokat, illetve kik azok, akik figyelemmel kísérik az önök kultúrtevékenységét?
– Az évek során kialakult egy közönségkör, akik elkötelezettjei a szűkebb helyi, illetve a tágabb nemzeti kultúrának, de célunk volt a nyitás a fiatalság felé, akik szerencsénkre azonnal megérezték ezt.
Amúgy meg nem is beszélhetünk homogén vagy nagybetűs közönségről, mert nagyon nehéz „becsalogatni” a különböző korú és érdeklődésű embereket egyszerre, nincs is hozzá humánerőforrásunk. Ugyanakkor nem is szándékunk mindenkit megszólítani. A jövő kérdése, hogy az említett értékrend mentén tudunk-e akár regionális tekintetben is jelen lenni. Említésre méltó a Siteri Református Egyházközséggel való jó együttműködésünk. Immáron harmadik éve a siteri Árpád-kori templomban (Nagyváradtól 25 km) rendezünk zenés ünnepséget Szent István napján, amire a magyar zenei élet kiválóságait hívjuk meg.
– Említette a pályázati lehetőség fontosságát. Mennyire működik jól a pályázati rendszer?
– A mi mostani világunk jórészt a pénzről szól. Nem hiszem, hogy újat mondok azzal, hogy nekünk is talán ez a legnagyobb gondunk. Nagyon ügyelünk arra, hogy tiszta, világos legyen a koncepció, ami szerint a pályázati pénzekkel gazdálkodunk, illetve amire pályázunk. Bátran mondhatom, fő támogatónknak a Bethlen Gábor Alapot tekintjük, nagyon sokszor segítenek a munkában.
Nincs miért titkolnom, hisz minden kultúrember tudja és érzi, hogy manapság a kultúra lett a politika szolgálóleánya, holott éppen fordítva kellene lennie, csak ezt sokan nem ismerik be, vagy ami még szomorúbb, természetesnek vélik. Ugyanakkor vannak kivételek, amikor forrásokat teremtve a politika nem a magamutogatás végett, hanem segítő szándékkal áll egy kulturális ügy, esemény, projekt mellé.
– Milyen jellegű rendezvényeket kínálnak általában közönségüknek?
– Kezdeném az irodalommal: tartunk irodalmi esteket kis létszámú irodalmi színházat, azaz kamara-előadásokat. Zenei programjaink kizárólag komolyzeneiek és népzeneiek, de kacsintgatunk a dzsessz felé is. Könyvbemutatókat is szívesen tartanánk, sajnos a pandémia miatt erről mintha leszoktunk volna, mi is és a közönség is. A képzőművészettel kapcsolatos rendezvényeinkről azt tudom mondani, hogy ebben a tekintetben is igen korlátozottak a lehetőségeink. Ameddig a járvány nem ütötte fel a fejét, kiállításokat is szerveztünk, általában havi rendszerességgel.
A legsikeresebb és talán a legsokrétűbb rendezvényeink a filmhez kapcsolódnak. Úgy érzem, találtunk egy „rést a pajzson”, a mozizásra van igény, bejönnek az emberek. Pályázati forrásból sikerült egy kis művészmozi jellegű teret kialakítani. El is neveztük Partium Mozinak, még ennek a jogi keretein dolgozunk ugyan, de Facebook-profilunk van, ahol nyomon követhetők az események. A filmmel kapcsolatos sokrétűség kapcsán megemlíteném a gyerekek megszólítását is. A rajzfilmekre nagyon sok gyermek jön, főleg ha még különböző foglalkozásokat is szerveztünk a vetítések köré. Ebben a tekintetben is jó az együttműködésünk a magyar tanintézményekkel.
A felnőtteket sem hanyagoltuk el, mert a filmvetítések után közönségtalálkozót szerveztünk, melyeknek mindig nagy sikerük volt. Ideális lenne, ha rendszeressé tudnánk tenni a vetítéseket, viszont ez egyelőre nehézségekbe ütközik, nem beszélve a járványügyi korlátozásokról. Mindenesetre arra törekszünk, hogy havonta legalább egy filmprogramunk legyen. Októberben a Filmtettfesztnek voltunk az egyik helyszíne, és szintén októberben indult a klasszikus magyar filmalkotásokat bemutató FILMIOKLUB a Nemzeti Filmintézet jóvoltából, aminek szintén társszervezői vagyunk.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Demeter András kulturális miniszter kedden bejelentette: visszavonják azt a minisztériumi kezdeményezést, amely a közszolgálati színházakban és koncertintézményekben napi munkaidő-jelentések bevezetését írta volna elő.
Két évtized elteltével újra színházi fesztivált szerveznek Marosvásárhelyen – jelentette be kedden Facebook-oldalán a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata.
Nyílt levelet tett közzé hétfőn az UNITER (Román Színházi Szövetség) szenátusa: a több rendező, színész, színházi alkotó által aláírt nyilatkozatban tiltakoznak a bürokrácia ellen.
Szuggesztív erejű előadás készült Sardar Tagirovsky rendezésében Szatmárnémetiben, a Harag György Társulatnál: Mihail Bulgakov halhatatlan, A Mester és Margarita című művén alapuló, jól sikerült produkciót láthat a közönség.
Életének 93. évében, csütörtökön éjjel elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester, a Szent István Rend birtokosa a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja.
Marosvásárhelyen és Kolozsváron is bemutatják hamarosan a Kossuth- és a Nemzet Művésze-díjjal kitüntetett ének- és mesemondó, Berecz András pályáját, szerteágazó életművét a teljesség igénye nélkül ismertető portréfilmet.
Fennállásának 76. évfordulóját ünnepli a Puck Bábszínház február 5-én, csütörtökön. A születésnap alkalmából ünnepi előadás-sorozattal készül a bábszínház román és magyar tagozata.
A Kölcsey-díj 2003 óta íródó történetében ő az első magyarországi születésű, nem Aradon élő személy, aki megkapta a kitüntetést, amelyet a magyar kultúra és a magyar identitás megőrzése, ápolása terén kifejtetett munka elismeréseként osztanak ki.
Szövés, fafaragás, kosárfonás, fazekasság, kovácsmesterség vagy éppen cipészet – egyre többen tekintik meg a Mesterségek nyomában című videósorozatot, amely hónapról hónapra rövidfilmekben mutatja be a lassan feledésbe merülő foglalkozások világát.
Vajda Gergely nemzetközileg is elismert karmester irányítja idéntől a kolozsvári filharmónia zene- és énekkarát. Terveiről, a klasszikus zenének a közönséggel való megszerettetéséről, a zenekar és az énekkar sajátos karakteréről beszélt a Krónikának.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!