A Krisztus Király templom kiváló akusztikájának köszönhetően ideális koncerthelyszín
Fotó: Facebook/SepsiClassic
A közönség zene iránti szeretete hívta életre a SepsiClassic komolyzenei fesztivált, mely immár két éve színesíti Sepsiszentgyörgy kulturális rendezvényeinek egyébként is színpompás palettáját. Ványolós-Albert Sarolta programfelelőst faggattuk a vasárnapig zajló esemény létjogosultságáról, idei programjáról.
2024. július 06., 08:562024. július 06., 08:56
2024. július 06., 15:102024. július 06., 15:10
A sepsiszentgyörgyi SepsiClassic egy komolyzenei fesztivál, mely nemcsak a műfaj kedvelőinek kíván szórakozást kínálni, hanem a műfajt kevésbé ismerőkkel is próbálja megszerettetni azt. Ványolós-Albert Sarolta főszervező elmesélte, hogy az idén július 4-én, csütörtökön elkezdődött, vasárnapig tartó fesztivál alapgondolata „nagyon régi időkben gyökerezik”: közel két évtizede indította el a helyi városimázs iroda az első hangversenyévadot (amit most már a Kónya Ádám Művelődési Ház szervez).
Továbbá három évvel ezelőtt a Liszt Intézet elindított egy Üveghang Akadémia elnevezésű programot Sepsiszentgyörgyön, ami a klasszikus avagy komolyzenére való nevelésről szólt, arról, hogy „a zenét ne csak hallgassuk, hanem érezzünk rá a lényegére”. Mivel ez a program is nagyon sikeres volt, a város felkérte Ványolós-Albert Saroltát a fesztivál első, tavalyi kiadásának megszervezésére, és jelenleg úgy tűnik, hogy a rendezvény hagyományt teremtett.
– vélekedik a szervező, hozzátéve, hogy az első kiadás megszervezése nagy kihívás volt: kitalálni a nevet, a koncepciót, elkezdeni kapcsolatokat építeni.
Fotó: Facebook/SepsiClassic
„A program-összeállításban tavaly arra figyeltünk oda, hogy nagyon híres, neves előadókat is meghívjunk, de mellette nem engedtük el a nagyon fiatal itthoni zeneiskolásoknak a kezét sem, ezért minden nagy fellépő mellé megszerveztünk ilyen kisebb előadásokat a zeneiskolás tehetségeknek, és ezt nagyon élvezték a főfellépők is. És ezáltal egy kapcsolat is létre tudott jönni, hogy akár egy további fellépés lehetőséget tudjanak biztosítani nekik” – idézte fel.
Hozzátette, az önkénteseiket is többnyire művészeti iskolákból válogatták ki, hogy a diákok tanulják meg: egy ilyen típusú rendezvény mögött mekkora munka, logisztika van, hogy azok, akik gyakran fellépőként mennek el fesztiválokra, értsék meg, hogy a háttérben is „kőkemény” munka zajlik, ott elszánt csapat áll. Ványolós-Albert Sarolta szerint a tavalyi kétezres részvevőszám is a rendezvény létjogosultságát bizonyítja, így felkérték a folytatásra.
„Idén még inkább fontosnak tartottuk leépíteni azokat az előítéleteket, amelyek esetleg arról szólhatnak, hogy a klasszikus zenétől félni kell, mert az értelmezhetetlen, mert nem könnyűzene. És emiatt terveztünk, szerveztünk workshopokat, kórusműhelyt, ami pont arról szól, hogy nem kell abszolút hallásod, ritmusérzéked legyen, ha szeretsz énekelni. A tavaly volt szerencsém megismerni Magyar Kornélt, aki egy indiai ütőhangszeres művész, és aki most már workshopot tart négy napig a SepsiClassicon. Lehívtuk Bősze Ádámot, aki Magyarországon az egyik legjobb zenetörténész. Artur Kaganovskiy hegedűművészt ezúttal nem koncertezni hívtuk el, hanem hobbijáról, a hangszerkészítésről tart előadást” – sorolta Ványolós-Albert Sarolta.
Fotó: Facebook/SepsiClassic
Szerveznek kisebb koncerteket az Erzsébet Parkban található tó mellett, amik már tavaly is nagyon jól „beváltak”, a családoknak nagyon jó programot jelentettek a nyári délutánokon.
A szervezők évről évre külön figyelnek arra a magyar többségű városban, hogy román meghívottjai is legyenek a rendezvénynek: Magdalena Suciu hegedűművész Brassóból érkezett az idei fesztiválra, Mădălina Bourceanu magánénekes pedig a Csíkszentsimonból származó, a budapesti Állami Operával is kollaboráló operaénekessel, Sándor Csabával fog duetteket énekelni vasárnap este.
A fesztiválon minden korosztály jelen volt tavaly is, jelen van idén is: Ványolós-Albert Sarolta kiemelte, hogy meglepő módon még egy ilyen hétvégén is be tudnak szép számban vonzani fiatalokat, amikor olyan rendezvények zajlanak Erdélyben, mint például a Vibe fesztivál Marosvásárhelyen. Kiemelte, külön öröm, hogy a közönség soraiban ott ülnek helyi zenészek, zenetanárok is, hiszen jelzi, hogy a rendezvény nem csak népszerűsítő jellegű, hanem minőséget is képvisel.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Te szavadra a címe a Verbum Egyesület kiadásábanfrissen megjelent kötetnek, amely Gagyi Katinka erdélyi papokkal, szerzetesekkel, szerzetesnőkkel készített interjúit sorakoztatja fel.
Az 1806 és 1948 közötti időszak aradi színlapjait kutatta és rendszerezte, majd szerkesztette kötetbe a Kiskunfélegyházán élő, aradi származású Piroska házaspár, amely korábban az aradi magyar színjátszás 130 éves történetéről is könyvet írt.
A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!