A Krisztus Király templom kiváló akusztikájának köszönhetően ideális koncerthelyszín
Fotó: Facebook/SepsiClassic
A közönség zene iránti szeretete hívta életre a SepsiClassic komolyzenei fesztivált, mely immár két éve színesíti Sepsiszentgyörgy kulturális rendezvényeinek egyébként is színpompás palettáját. Ványolós-Albert Sarolta programfelelőst faggattuk a vasárnapig zajló esemény létjogosultságáról, idei programjáról.
2024. július 06., 08:562024. július 06., 08:56
2024. július 06., 15:102024. július 06., 15:10
A sepsiszentgyörgyi SepsiClassic egy komolyzenei fesztivál, mely nemcsak a műfaj kedvelőinek kíván szórakozást kínálni, hanem a műfajt kevésbé ismerőkkel is próbálja megszerettetni azt. Ványolós-Albert Sarolta főszervező elmesélte, hogy az idén július 4-én, csütörtökön elkezdődött, vasárnapig tartó fesztivál alapgondolata „nagyon régi időkben gyökerezik”: közel két évtizede indította el a helyi városimázs iroda az első hangversenyévadot (amit most már a Kónya Ádám Művelődési Ház szervez).
Továbbá három évvel ezelőtt a Liszt Intézet elindított egy Üveghang Akadémia elnevezésű programot Sepsiszentgyörgyön, ami a klasszikus avagy komolyzenére való nevelésről szólt, arról, hogy „a zenét ne csak hallgassuk, hanem érezzünk rá a lényegére”. Mivel ez a program is nagyon sikeres volt, a város felkérte Ványolós-Albert Saroltát a fesztivál első, tavalyi kiadásának megszervezésére, és jelenleg úgy tűnik, hogy a rendezvény hagyományt teremtett.
– vélekedik a szervező, hozzátéve, hogy az első kiadás megszervezése nagy kihívás volt: kitalálni a nevet, a koncepciót, elkezdeni kapcsolatokat építeni.
Fotó: Facebook/SepsiClassic
„A program-összeállításban tavaly arra figyeltünk oda, hogy nagyon híres, neves előadókat is meghívjunk, de mellette nem engedtük el a nagyon fiatal itthoni zeneiskolásoknak a kezét sem, ezért minden nagy fellépő mellé megszerveztünk ilyen kisebb előadásokat a zeneiskolás tehetségeknek, és ezt nagyon élvezték a főfellépők is. És ezáltal egy kapcsolat is létre tudott jönni, hogy akár egy további fellépés lehetőséget tudjanak biztosítani nekik” – idézte fel.
Hozzátette, az önkénteseiket is többnyire művészeti iskolákból válogatták ki, hogy a diákok tanulják meg: egy ilyen típusú rendezvény mögött mekkora munka, logisztika van, hogy azok, akik gyakran fellépőként mennek el fesztiválokra, értsék meg, hogy a háttérben is „kőkemény” munka zajlik, ott elszánt csapat áll. Ványolós-Albert Sarolta szerint a tavalyi kétezres részvevőszám is a rendezvény létjogosultságát bizonyítja, így felkérték a folytatásra.
„Idén még inkább fontosnak tartottuk leépíteni azokat az előítéleteket, amelyek esetleg arról szólhatnak, hogy a klasszikus zenétől félni kell, mert az értelmezhetetlen, mert nem könnyűzene. És emiatt terveztünk, szerveztünk workshopokat, kórusműhelyt, ami pont arról szól, hogy nem kell abszolút hallásod, ritmusérzéked legyen, ha szeretsz énekelni. A tavaly volt szerencsém megismerni Magyar Kornélt, aki egy indiai ütőhangszeres művész, és aki most már workshopot tart négy napig a SepsiClassicon. Lehívtuk Bősze Ádámot, aki Magyarországon az egyik legjobb zenetörténész. Artur Kaganovskiy hegedűművészt ezúttal nem koncertezni hívtuk el, hanem hobbijáról, a hangszerkészítésről tart előadást” – sorolta Ványolós-Albert Sarolta.
Fotó: Facebook/SepsiClassic
Szerveznek kisebb koncerteket az Erzsébet Parkban található tó mellett, amik már tavaly is nagyon jól „beváltak”, a családoknak nagyon jó programot jelentettek a nyári délutánokon.
A szervezők évről évre külön figyelnek arra a magyar többségű városban, hogy román meghívottjai is legyenek a rendezvénynek: Magdalena Suciu hegedűművész Brassóból érkezett az idei fesztiválra, Mădălina Bourceanu magánénekes pedig a Csíkszentsimonból származó, a budapesti Állami Operával is kollaboráló operaénekessel, Sándor Csabával fog duetteket énekelni vasárnap este.
A fesztiválon minden korosztály jelen volt tavaly is, jelen van idén is: Ványolós-Albert Sarolta kiemelte, hogy meglepő módon még egy ilyen hétvégén is be tudnak szép számban vonzani fiatalokat, amikor olyan rendezvények zajlanak Erdélyben, mint például a Vibe fesztivál Marosvásárhelyen. Kiemelte, külön öröm, hogy a közönség soraiban ott ülnek helyi zenészek, zenetanárok is, hiszen jelzi, hogy a rendezvény nem csak népszerűsítő jellegű, hanem minőséget is képvisel.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Átadták csütörtökön este a marosvásárhelyi Teleki Téka restaurált Palota-termét. A nyolc évig tartó munkálatok során eredeti állapotukban állították helyre a Franz Neuhauser nagyszebeni festő által a XIX. század elején készített falfestményeket.
Különleges kulturális élmény várja az érdeklődőket október 24-én Bánffyhunyadon, ahol a Déryné Program keretében színházi előadásokkal, tematikus középiskolai foglalkozásokkal gazdagodhat a helyi közösség.
Újabb magyar Nobel-díjjal gazdagodott a nemzet. Újabb legmagasabb szintű elismerés egy újabb K betűs személyiségnek. Kertész Imrét, Karikó Katalint és Krausz Ferencet követően ezúttal Krasznahorkai László.
A zilahi emléktábla-avatással megtörtént Szilágyi István „visszahonosítása”, ugyanis a Kossuth-díjas író mindig is ezer szállal kötődött a Szilágysághoz – mondta el a Krónika megkeresésére Karácsonyi Zsolt, a Helikon főszerkesztője.
Hetvenkilenc éves korában elhunyt Diane Keaton Oscar- és Golden Globe-díjas amerikai színésznő – jelentette be szombaton a People magazin a család szóvivőjére hivatkozva.
A nagybányai Teleki Magyar Ház működtetői, valamint a programjaikon résztvevő közösség számára is visszaigazolás a nemrég elnyert Magyar Örökség díj. A rangos elismerést Dávid Lajos intézményvezető értékelte a Krónikának.
Két nagyszabású kiállítást nyit meg a napokban a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ Bukarest a román fővárosban: Robert Capa, Barcsay Jenő és számos magyar alkotó művészete előtt tisztelegnek.
Nagyon büszke és boldog vagyok, hogy bekerülhettem a sok igazán nagy író és költő sorába – nyilatkozta Krasznahorkai László író a Nobel-díj honlapjának adott interjúban, miután bejelentették, hogy idén ő kapja az irodalmi Nobel-díjat.
Nyolcszáz gyerek részvételével ünnepli megalapításának 45. évfordulóját a legkisebbeknek szóló gyermeklap, a Szivárvány szerkesztősége.
Balázs Imre József kolozsvári irodalomtörténész szerint nem volt meglepő, hogy Krasznahorkai Lászlónak ítélték oda az irodalmi Nobel-díjat, hiszen az általa teremtett írói világ a nagyvilág bármely pontján értelmezhetővé válik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!