Fotó: Tőkés Hunor
Az indiai utcák sokarcúságát bemutató fotókiállítás nyílt Kolozsváron a Szépművészeti Múzeumnak otthont adó Bánffy-palotában: Horia-Mihai Gligor fényképész első egyéni tárlata július 30-ig tekinthető meg.
2017. július 22., 17:392017. július 22., 17:39
A fotós India utcáinak életképeit választotta a kiállítás fő témájául, mert mint mondta, februári kalkuttai látogatása nagy hatást tett rá. Az utca poétikája Kalkuttában című, szerdán nyílt tárlatot Lucian Nastasă-Kovacs, a múzeum vezetője, Hanna Bota író, költő, esszéíró, műfordító, és Mihaela Gligor, a fotós testvére, a kiállítás menedzsere, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem indiai tanulmányok központjának vezetője mutatta be.
Az óriási város élettel teli utcáiról készült képek betekintést engednek ebbe a furcsa, nyüzsgő és színekkel teli világba, ahol az egzotikus gyümölcsök és ruhák élénksége elkápráztatja a nézőt. Jól megfigyelhető a képeken az indiai társadalmi berendezkedés végletessége: a mélyszegénység és gazdagság megjelenési formái ugyanabban a térben. Aki a fotókat nézi, átérzi, nem hiába ragadta meg Gligort az indiai utca emberének látványa, hisz az arcokról valósággal olvasni lehet.
Mihaela Gligor elmondta, Kalkutta utcái az élet lüktetését, a lépten-nyomon előbukkanó történetek gazdagságát sugallják. Ez az a hely, ahol mindig túl meleg van és erős aromák bolondítják az érzékeket: több ezer utcai étel, illatosítópálcika a templomoknál, kipufogógáz, por, virágok és egzotikus gyümölcsök illatának keveréke, erős parfümök, olajszag, csípős illatok és az utcára kiöntött fertőtlenítő szaga.
A kiállítás szervezője úgy fogalmazott,
mert csak úgy érthetjük meg igazán a metropolisz mindennapjait, az indiai kultúrát, szokásokat, amiket a képek megpróbálnak hűen tükrözni. Horia-Mihai Gligor 1983-ban született Hunyad megyében, számos kiállítása volt Brádban, szülővárosában. Fotói megjelentek többek közt a National Geographic Traveler romániai kiadásában, egy kalkuttai multimédiás tárlaton is szerepeltek 2012-ben.
Bár kolozsvári tálata csak július 30-ig tekinthető meg, a fotós szeretné ezt az időszakot minél színesebbé tenni, így
Szombaton délután 4 és 5 óra között dokumentumfilmeket tekinthet meg a közönség a kiállítás helyszínén, a Bánffy-palotában a hagyományos indiai női viselet, a szári készítéséről, a vetítést követően bemutatnak néhány viseletet India különböző vidékeiről. Július 27-én, szintén délután 4 és 5 óra között a programsorozat Robert Bondor Tabla Solo című rövid szólóestjével zárul, ennek helyszíne ugyancsak a Bánffy-palota.
Tőkés Hunor
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!