121 magyar festmény a pesti Virág Judit Galériában

Művészettörténészként, galériatulajdonosként ritkán és csak nehezen engedhetjük meg magunknak azt a luxust, amit a muzsikusok örömzenének hívnak. Hogy kedvünkre, legkedvesebb képeinkből a magunk és persze mások örömére reprezentatív kiállítást válogassunk össze a legszebb magyar festményekből – írja Virág Judit és Törő István A 121 legszebb magyar festmény című album előszavában.

A kezdeményezés tényleg egyedülálló, hiszen számos ilyen jellegű album született már, de ez az első, amelyhez tárlat is kapcsolódik: a budapesti Virág Judit Galériában november 29-éig lehet megtekinteni a legszebb magyar festészeti alkotások jó részét. Többek között Munkácsy Mihály, Vajda Lajos, Lotz Ká-roly, Aba-Novák Miklós, Czóbel Béla, Csók István, Csontváry Kosztka Tivadar, Rippl-Rónai József és Szinyei Merse Pál képei láthatók egy helyen.

„Három éve készülünk erre a kiállításra: tíz közgyűjtemény és harminc magángyűjtő képei láthatóak itt – mondta lapunknak Virág Judit, a galéria társtulajdonosa és a tárlat társszervezője. – Nem kis munka, de sokkal nagyobb feladat volt meghatározni, melyik is legyen az a 121 alkotás, amelyikből összeáll az album és a tárlat”.

Mint mondta, kiegyensúlyozottságra törekedtek a korszakok és a stílusok tekintetében, és szempont volt az is, hogy minden festő képviselve legyen, akit a nagyközönség elvár egy ilyen válogatásban. „Ettől függetlenül ez nagyon szubjektív válogatás, de vállaljuk, hogy egy kicsit szembemegyünk a kánonnal” – tette hozzá Virág Judit.

A galéria 12 éve működik, a legfőbb bevételi forrást az évi három aukció jelenti, a köztes időszakban pedig kiállításokat szerveznek itt. Az idők során felgyülemlett kapcsolati tőkére is szükség volt ahhoz, hogy a gyűjtők és múzeumok megbízzanak bennük. „Nehéz volt összeegyeztetni, hogy melyik múzeum éppen mit tud levenni a falról, hiszen itt olyan festmények is vannak, amelyek állandó kiállításokon szerepelnek.

Egy Bernáth Aurél- képet például csak úgy tudtunk elhozni, hogy addig egy másik Bernáth-alkotást adtunk kölcsön. De megtörtént az is, hogy egy amerikai gyűjtő a saját költségén utaztatta idáig az egyik festményt” – mesélt a szervezésről Virág Judit. A tárlaton nem látható valamennyi, az albumban szereplő alkotás: néhány festmény éppen külföldi kiállításon szerepel, emellett vannak olyanok is, amelyek nem szállíthatók – például Csontváry Kosztka Tivadar Magányos cédrusa, amelyik 2,5 méter magas.

A látogatók ingyen tekinthetik meg a kiállítást, pedig a belépéskor mindjárt egy másik híres Csontváry-alkotás, az Önarckép fogadja őket, amelyet a Magyar Nemzeti Galériában csak belépő ellenében láthatnak. A szervezők önerőből finanszírozzák az amúgy költséges projektet. A képek bérleti díja és biztosítási költsége mellett az őrzésük is sokba kerül: a helyszínen három őr tartózkodik folyamatosan, egy további biztonsági őr pedig a galéria előtt egy autóból tartja szemmel az épületet, éjjel-nappal.

„A szakmában eltöltött ennyi év után szerettünk volna létrehozni valami olyat, ami pontosan azt tükrözi, amit mi a festészetről gondolunk, érzünk – mondta Virág Judit. – Annyi mindent kaptunk az elmúlt években a múzeumoktól, a gyűjtőktől, az emberektől, hogy vissza is akartunk adni belőle valamit. Ami sikerült is, hiszen nagyon sokan látogatnak minket.”
A tárlat mellett az album is kuriózumszámba megy, hiszen mindegyik festményről egy-egy ismert személyiség osztja meg a gondolatait az olvasóval: a legtöbbjük valamilyen művészeti ágat képvisel, de ott van köztük Kemény Dénes, a vízilabda-válogatott szövetségi kapitánya is.

Szerző: Kiss Csaba, Budapest