Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij
Ukrajna kifogyhat a légvédelmi rakétákból, ha Oroszország folytatja intenzív, nagy hatótávolságú bombázó hadjáratát – figyelmeztetett Volodimir Zelenszkij elnök szombaton.
2024. április 07., 13:212024. április 07., 13:21
Az ukrán vezető eddigi legélesebb figyelmeztetése az ország légvédelmének romló helyzetéről azt követően hangzott el, hogy hetek óta orosz támadások érik az ország villamosenergia-rendszerét, városait és településeit, amelyekhez rakéták és drónok hatalmas arzenálját használják.
– mondta Zelenszkij az ukrán közszolgálati televízióban sugárzott interjúban.
Szerinte Ukrajnának egyelőre elegendő légvédelmi tartaléka van ahhoz, hogy megbirkózzon a támadásokkal, de már most nehéz döntéseket kell hoznia arról, hogy mit védjen meg.
Külön kiemelte a Patriot légvédelmi rendszerek szükségességét.
A kifinomult amerikai légvédelmi rendszer létfontosságú volt az orosz ballisztikus és hiperszonikus rakétatámadások során, amelyek percek alatt képesek célpontokat eltalálni.
Zelenszkij arra is kitért, hogy
Az ukrán katonai hírszerzés korábban azt közölte, hogy Oroszország valószínűleg fokozza mozgósítási erőfeszítéseit, miután Vlagyimir Putyin orosz elnök márciusban biztosítja ötödik hivatali idejét.
Putyin március 31-én írt alá rendeletet 150 ezer állampolgár besorozásáról a rendszeresen sorra kerülő tavaszi sorozási kampány részeként. Az Egyesült Királyság védelmi minisztériuma szerint Oroszország valószínűleg havonta mintegy 30 000 embert toboroz, hogy segítsen megerősíteni háborús erőfeszítéseit.
Szerdán Zelenszkij azt mondta, hogy Oroszország további 300 000 katona mozgósítását tervezi június 1-jéig.
„Nem kész tény, hogy 300 000 lesz a végső létszám, amelyet mozgósítanak” – mondta Zelenszkij, hozzátéve, hogy Oroszországnak az ukrán katonai hírszerzés szerint június elsejéig kell elérnie ezt a számot.
„Ezt látjuk az orosz katonák kiképzésén a frontvonalon” – mondta az elnök.
„Ami a gyenge fegyelmüket illeti, talán nem fognak 300 ezer katonát mozgósítani június 1-jéig, de nekünk a rendelkezésünkre álló adatokra kell támaszkodnunk, és készen kell állnunk” – tette hozzá.
Zelenszkij szerint Ukrajnának fel kell készítenie a katonai személyzetet. Az elnök szerint az ukrán egységeket „tapasztalt emberekkel kell feltölteni, akik harci kiképzésen mentek keresztül”.
Az ukrán kormány célja a mozgósítás körüli jogi keret frissítése annak érdekében, hogy 2024-ben növelni tudja a rendelkezésre álló csapatok számát.
Az elnök arról is beszélt, hogy
Kedden Zelenszkij három törvényt írt alá a mozgósításról, amelyekben többek között a 25 éves férfiakat is hadkötelessé teszi. Az ukrán parlament, a Verhovna Rada azonban még mindig a mozgósítási törvény új tervezetét tárgyalja, miután az eredeti, vitatott változatot visszavonták.
Peking egyre több segítséget nyújt Moszkvának az Ukrajna elleni háborúban
Washington arra figyelmeztette szövetségeseit, hogy Peking fokozza az Oroszországnak nyújtott támogatását, beleértve a térinformatikai hírszerzést is, hogy segítse Moszkvát az Ukrajna elleni háborújában – írja a Bloomberg.
Az ügyet ismerő személyek szerint Kína katonai célú műholdas képeket, valamint mikroelektronikai és harckocsi-felszereléseket szállított Oroszországnak. Kína támogatása optikát, rakétahajtóműveket és fokozott együttműködést is tartalmaz az űrkutatásban – mondta az egyik forrás.
Kína Oroszországnak nyújtott támogatása az elmúlt hónapokban elmélyült – mondták a Bloomberg forrásai névtelenségük megőrzése mellett. Antony Blinken külügyminiszter a héten tájékoztatta az európai szövetségeseket Kína támogatásának mértékéről és jelentőségéről, valamint arról, hogy többet kell tenni annak csökkentése érdekében – mondta az egyik érintett. Blinken sürgette a szövetségeseket, hogy közvetlenül Kínával folytatott egyeztetéseken vessék fel a témát, és tegyenek lépéseket a kínai szervezetek és vállalatok ellen – mondta egy másik, a megbeszéléseket ismerő személy.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!