Volodimir Zelenszkij
Fotó: Ukrán elnöki hivatal
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök úgy véli, hogy a jövő héten Oroszország megkísérelhet valami „különösen kegyetlen cselekedeteket elkövetni”.
2022. augusztus 21., 16:512022. augusztus 21., 16:51
Erről az államfő a hétvégén közzétett üzenetében beszélt. Emlékezetetett arra, hogy Ukrajnában augusztus 24-én ünneplik az ország függetlenné válásának évfordulóját, augusztus 23-a pedig a nemzeti zászló napja. Ezen kívül a jövő héten tartják a Krími Platform elnevezésű kijevi kezdeményezés második csúcstalálkozóját is. „Tisztában kell lennünk azzal, hogy ezen a héten Oroszország valami különösen csúnya, valami különösen kegyetlen dologgal próbálkozhat. Ilyen a mi ellenségünk, hiszen az elmúlt hat hónap alatt is, bármely más héten Oroszország mindig ugyanazt tette: csúnyát és kegyetlent” – idézte Zelenszkijt az Ukrajinszka Pravda hírportál.
„Ezért fontos, hogy soha, egy percre se engedjünk ennek az ellenséges nyomásnak, ne húzzuk fel magunkat, ne mutassunk gyengeséget. Össze kell tartunk, segítenünk egymást. Helyreállítjuk, ami elpusztult, harcolunk minden emberünkért, és szurkolunk azoknak, akik most Ukrajnát képviselik” – mondta Zelenszkij, név szerint említve Olekszandr Uszik profi bokszolót, aki a hétvégén egy szaúd-arábiai mérkőzésen legyőzte ellenfelét, Anthony Joshuát. Szerhij Bratcsuk, a dél-ukrajnai Odessza megyei kormányzói hivatal szóvivője a Telegram üzenetküldő alkalmazáson arról adott hírt, hogy vasárnap hajnalban az orosz erők öt rakétát lőttek ki a régióra a Fekete-tengerről.
Dmitro Zsivickij, az északkeleti Szumi megye kormányzója vasárnap arról számolt be hogy a régióban előző nap négy kistérséget lőttek az orosz erők, személyi sérülés ott sem történt.
Az ukrán vezérkar vasárnap reggeli harctéri helyzetjelentéséből az Ukrajinszka Pravda azt emelte ki, hogy a kijevi katonai vezetés értesülései szerint Oroszország Fehéroroszországba helyezi át légvédelmi eszközeit. Harkiv térségét változatlanul lőtték az elmúlt napban is egyebek mellett rakéta-sorozatvetőkkel és repülőgépekkel, ugyancsak támadások érték Zaporizzsja megyét, a Donyec-medencében pedig folytatódnak a harcok Szlovjanszk, Kramatorszk, Donyeck, Avgyijivka és Bahmut irányában. Az orosz erők támadó műveleteket hajtottak végre a déli Mikolajiv megyében lévő Vaszilka település felé.
A vezérkar legfrissebb összesítése alapján eddig hozzávetőlegesen 45 200 orosz katona vesztette életét Ukrajnában. Az ukrán erők megsemmisítettek 234 orosz repülőgépet, 197 helikoptert, 15 hadihajót, 1912 harckocsit, 4224 páncélozott harcjárművet, 1028 tüzérségi és 141 légvédelmi rendszert, valamint 266 rakéta-sorozatvetőt.
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) a Telegramon közzétett közleményében arra mutatott rá, hogy az eddigi adatok alapján az Ukrajnára mért húsz rakétacsapásból csak egy ért katonai létesítményt, a többi polgári infrastruktúrába csapódott. „A teljes körű háború hat hónapja alatt a világ láthatta a Kreml kegyetlen arcát: több ezer halott ukrán, lerombolt otthonok, szüleiket elvesztett gyerekek. Az Oroszországi Föderációnak csak minden huszadik rakétatámadását hajtották végre katonai létesítmény ellen, a maradék 19 lakóépületeket, iskolákat, kórházakat, egyetemeket talált el, olyan létesítményeket, amelyeket az ukránok saját kezükkel építettek és alkottak, és amiből békés életük állt” – hangoztatta az SZBU. A biztonsági szolgálat leszögezte, hogy az orosz „terroristák egyetlen véres bűncselekménye” sem marad büntetlenül.
Az ukrajnai atomerőműveket üzemeltető Enerhoatom vállalat pénteken közölte, hogy olyan információk birtokába jutott, amelyek szerint a zaporizzsjai nukleáris létesítmény működő energiablokkjait az oroszok a közeljövőben le fogják állítani, és az atomerőművet leválasztják az ukrán energiarendszer áramellátását biztosító vezetékekről.
Az ukrán hírszerzés szerint a Roszatom képviselői közül néhányat visszaküldtek az erőműbe. Ezenkívül a megszálló csapatok kontingense, valamint sok fegyver és lőszer maradt a létesítmény területén.
Vlagyimir Putyin orosz elnök óriási katasztrófa veszélyére figyelmeztette francia hivatali partnerét, Emmanuel Macront pénteken amiatt, hogy az ukrán erők folyamatosan ostromolják az orosz ellenőrzés alá került zaporizzsjai atomerőművet.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.
Oroszország ukrajnai háborúja veszélyes patthelyzetbe jutott, de az Egyesült Államok továbbra is minden erőfeszítést megtesz egy olyan megállapodás elérése érdekében, amely véget vet a konfliktusnak – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter.
Az Európai Bizottság a két ország kérésére műholdas felvételeket bocsát Bulgária és Románia rendelkezésére a Fekete-tengeren a kereskedelmi hajók ellen elkövetett támadások nyomán kialakult helyzet felméréséhez.
Böcskei László nagyváradi püspök szerint nem hangos emberekre, népünknek ma elsősorban hűséges emberekre van szüksége.
Vádat emeltek minősített emberkereskedelem és kényszermunka bűntette miatt egy romániai férfival szemben, aki erőszakkal és fenyegetéssel kényszerített munkavégzésre egy embert – közölte a Pest Megyei Főügyészség csütörtökön az MTI-vel.
Védelmébe vette Marco Rubio amerikai külügyminiszter az ország athéni nagykövetét, Kimberly Guilfoyle-t, aki azzal váltott ki botrányt, hogy sajtóértesülések szerint a román kormány megbuktatásához hasonló eljárással fenyegette meg a görög kormányt.
Kihallgatta Magyar Pétert a Központi Nyomozó Főügyészség szerda este egy 2024. június 21-i eset miatt – erről a kormányfő számolt be Facebook-bejegyzésében.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!