
Fotó: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine
A széles körű orosz támadásoknak ellenállni próbáló Ukrajnában „nagyon nehéz a helyzet” annak ellenére, hogy az ukrán erők az elmúlt napokban értek el harci sikereket, például visszavették az orosz csapatoktól a főváros határában, Kijevtől északnyugatra fekvő Irpiny települést – jelentette ki hétfő éjjeli videóüzenetében Volodimir Zelenszkij elnök.
2022. március 29., 08:352022. március 29., 08:35
Leszögezte, hogy az ország számos részében heves harcok zajlanak, így Csernyihiv, Szumi, Harkiv városoknál, a Donyec-medencében és Dél-Ukrajnában. Kijev északi részét továbbra is az orosz erők ellenőrzik, és Irpinynél is folytatódnak az összecsapások. Az elnök azt mondta, hogy a támadókat jelentős veszteségek érték, de ez nem állítja meg őket.
és kifogásolta, hogy a büntetőintézkedések nagyobb mértékű fokozását egyelőre arra az esetre helyezték kilátásba, ha Moszkva vegyi fegyvert vet be. Az ukrán elnök egyebek között az orosz olajexport átfogó korlátozását sürgette.
Bírálta Zelenszkij, hogy az orosz erők ismét megakadályozták több humanitárius folyosó működtetését, elsősorban Mariupol kikötővárosnál. Kirilo Timosenko, az elnöki iroda helyettes vezetője nem sokkal korábban arról számolt be, hogy vasárnap Mariupolból és a luhanszki szakadár területről 1099 civilt sikerült kimenekíteni.

Az ukrán erők visszavették az orosz csapatoktól a főváros határában, Kijevtől északnyugatra fekvő Irpiny települést – közölte hétfőn Olekszandr Markusin, a város polgármestere a Telegram üzenetküldő portálon.
Ukrán tisztségviselők már korábban is illették ezzel a váddal a támadókat, egyebek között Harkivnál.
Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő hétfő éjjel a PBS amerikai televíziónak adott interjút, és ebben arról is beszélt, hogy Oroszország atomfegyvert csak abban az esetben vetne be, ha létében fenyegetné veszély, és „akármilyen legyen is az ukrajnai hadművelet kimenetele”, erre nem lehet szükség. Megerősítette egyúttal, hogy Moszkva nem ismeri el a Nemzetközi Büntetőbíróság illetékességét. Kijelentette azt is, hogy polgári lakóházakat az orosz erők nem támadnak.
A brit hírszerzés friss jelentésében arról számolt be, hogy a Wagner orosz magánbiztonsági cég jelentős erőket vezényelt Kelet-Ukrajnába. Az értesülés szerint ezer fegyveresről is szó lehet, akiket magas rangú parancsnokok irányítanak.
Mint Dmitro Kuleba külügyminiszter elmondta, az ukrán fél legalább a humanitárius kérdésekben szeretne előrelépéseket tenni, de kiemelt céljuk továbbra is a tűzszünet elérése. Oroszország kérései közé tartozik, hogy Ukrajna mondjon le a NATO-hoz való csatlakozásról. Volodimir Zelenszkij, ukrán elnök azt mondta, hogy hajlandó kompromisszumot kötni ebben a kérdésben. A várhatóan megvitatásra kerülő egyéb kényes kérdések között szerepel az Ukrajna keleti részén lévő, szakadárok által ellenőrzött régiók sorsa, valamint az Oroszország által 2014-ben hivatalosan is elcsatolt Krím státusza.
Kedd hajnali beszámolók szerint különben az ukrán delegáció megérkezett Isztambulba, a küldöttséget Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter, valamint Mihail Podoljak, az elnöki hivatal vezetője irányítja.

Vlagyimir Putyin orosz és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök akkor találkozhat, ha majd közeledik a két fél álláspontja a kulcsfontosságú kérdéseket illetően – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a szerb sajtónak hétfőn Moszkvában.
António Guterres ENSZ-főtitkár közben hétfőn azt kezdeményezte, hogy a több mint egy hónapja orosz támadás alatt álló Ukrajnában
Az ENSZ New York-i székhelyén nyilatkozva a főtitkár bejelentette, hogy megbízta a humanitárius ügyekért felelős helyettesét a tűzszünetre vonatkozó tárgyalások lebonyolításával, és Martin Griffiths már fel is vette a kapcsolatot a felekkel.
„Érdemi párbeszédet kell létrehozni mindkét féllel a humanitárius tűzszünet lehetőségéről” – fogalmazott Guterres, hozzátéve, hogy reményei szerint Griffiths hamarosan ellátogat Moszkvába és Kijevbe is.
Hangsúlyozta, hogy az elmúlt hónapban az ENSZ humanitárius szervezetei a háború által sújtott közel 900 ezer embernek nyújtottak segítséget az élelmezés, valamint a fedélhez és a higiéniai ellátáshoz jutás terén.
Energetikai tűzszünet lépett életbe Ukrajan és Oroszország között – közölte a közösségi oldalán Donald Trump amerikai elnök vasárnap délután.
Meg kell őrizni az ukrajnai román tannyelvű iskolákat, és el kell kerülni azokat az intézkedéseket, amelyek hátrányosan érinthetik a román kisebbség oktatását – szögezte le a román külügyminisztérium pénteken.
Ideje, hogy Ukrajnának új elnöke legyen – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.
Oroszország ukrajnai háborúja veszélyes patthelyzetbe jutott, de az Egyesült Államok továbbra is minden erőfeszítést megtesz egy olyan megállapodás elérése érdekében, amely véget vet a konfliktusnak – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter.
Az Európai Bizottság a két ország kérésére műholdas felvételeket bocsát Bulgária és Románia rendelkezésére a Fekete-tengeren a kereskedelmi hajók ellen elkövetett támadások nyomán kialakult helyzet felméréséhez.
Böcskei László nagyváradi püspök szerint nem hangos emberekre, népünknek ma elsősorban hűséges emberekre van szüksége.
szóljon hozzá!