Elismerés. Washington megerősítette, hogy Ukrajna már használta az ATACMS rakétákat orosz területek ellen
Fotó: Lockheed Martin
Washington hivatalosan is elismerte, hogy Kijev máris élt a lehetőséggel, hogy mélyebben orosz területen fekvő orosz célpontokat támadjon amerikai fegyverekkel: Ukrajna az Egyesült Államok által szállított nagy hatótávolságú ATACMS rakétát használt Oroszországon belüli célpontok támadására – közölte újságírókkal hétfőn John Kirby, az amerikai Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője.
2024. november 26., 09:302024. november 26., 09:30
A washingtoni megerősítés napokkal azután érkezett, hogy jelentések szerint Kijev ATACMS rakétákat lőtt ki a brjanszki terület egyik katonai létesítményére Karacsevben. A nyugati gyártmányú rakétákkal végrehajtott csapásokról Kurszki területről is érkeztek jelentések.
– mondta Kirby.
„Megváltoztattuk az útmutatást, és engedélyt adtunk nekik, hogy használhatják ezeket az eszközöket az ilyen típusú célpontok lecsapására” – tette hozzá.
November 17-én több médium is arról számolt be, hogy Joe Biden amerikai elnök engedélyezte Ukrajnának, hogy ATACMS rakétáival oroszországi célpontok ellen mérjen csapást. Egyes jelentések szerint ez egyelőre csak az oroszországi Kurszki területen gyülekező orosz és észak-koreai erőkre vonatkozott.
Biden először májusban enyhített a korlátozásokon, hogy Ukrajna bizonyos fegyvereket, például HIMARS-okat használhasson a határon túl állomásozó orosz csapatok elleni támadásra a harkovi offenzíva nyomán. Az ATACMS-ra, azaz a 300 kilométeres hatótávolságú taktikai ballisztikus rakétákra vonatkozó korlátozások akkor még érvényben maradtak.
A Bloomberg november 20-án egy, az ügyet ismerő nyugati tisztviselőre hivatkozva arról számolt be, hogy Ukrajna a britek által szállított Storm Shadow rakétákkal Oroszországon belüli célpontokra is csapást mért.
A Bloomberg közben hétfőn azt közölte, hogy az Egyesült Királyság több tucat Storm Shadow rakétát szállított Ukrajnának, ami az első jelentős fegyverszállítás Keir Starmer miniszterelnök vezetése alatt.
Eközben
– közölte az ügynökség egyik forrása hétfőn a Kyiv Independenttel.
A Kaluganyefteprodukt olajipari létesítményt, amelyet az Ukrajna elleni orosz agresszió támogatására használnak, hétfőn 0 óra 30 perckor drónok csapást mértek, ami tüzet okozott – állította a forrás.
A sikeres támadást később az ukrán fegyveres erők vezérkara is megerősítette.
Kaluga, a nagyjából 340 ezer lakosú város mintegy 290 kilométerre északra fekszik az ukrán határtól.
A helyi Telegram-csatornákon megosztott videókon tűz és aktív légvédelem volt látható a városban.
Közben Boris Pistorius német védelmi miniszter francia, brit, lengyel és olasz hivatali partnerével Berlinben tartott megbeszélését követően. közölte:
A tárcavezető szerint mindezt első lépésben a befagyasztott orosz vagyon kamatbevételeiből fogják finanszírozni. A tervek között szerepel mesterséges intelligencia vezérelte drónok fejlesztésének és beszerzésének támogatása.
Az együttműködést a lőszertermelés terén is el akarják mélyíteni. A megbeszélésbe fél órára Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter is bekapcsolódott.
Pistorius a találkozó végén kijelentette: „célunk, hogy Ukrajna az erő pozíciójából cselekedhessen”. Hangsúlyozta, hogy
A német védelmi miniszter ezzel a 10 ezer észak-koreai katonára utalt Oroszország területén. Mint mondta, az észak-koreai katonák fejenként 2000 euró egyszeri összeget kapnak.
További eszkalációs lépésként említette az orosz közepes hatótávolságú rakéták bevetését.
Újságírói kérdésre válaszolva Pistorius elmondta, hogy
Mindazonáltal közölte, hogy megvitatták, miként lehet a biztonsági réseket lezárni a légi teherszállításban.
Augusztus végén német biztonsági szolgálatok „nem hagyományos robbanószerkezetekre” figyelmeztettek, amelyeket ismeretlenek adtak fel szállítmányozó cégekkel. Az akkori figyelmeztetés egy incidenssel állt összefüggésben a lipcsei DHL logisztikai központban, ahol júliusban egy, a Baltikumból feladott, robbanószerkezetet tartalmazó csomag lángra kapott. A biztonsági szolgálatok nem zárták ki orosz szabotázsakció lehetőségét.
Mindeközben az ukrán légierő közölte, hogy
A közel másfél milliós Harkiv egyik központi lakónegyedében hétfő reggel csapódott be egy SZ-400 típusú orosz légvédelmi rakétarendszer lövedéke – tette közzé hivatalos Telegram-csatornáján Oleh Szinyehubov kormányzó. A déli adatok szerint 23 ember megsebesült, közülük 14-en szorulnak kórházi kezelésre. 40 épületben keletkeztek károk. A becsapódás helyszínén tűz ütött ki, amelynek következtében egy épület homlokzata és három gépkocsi kiégett.
Odessza központját helyi idő szerint délelőtt 10 órakort érte orosz ballisztikus rakétatalálat, annak következtében 11 ember megsebesült – közölte a megyei ügyészség sajtószolgálata. Lakóépületek, egy klinika, irodahelyiségek, egy iskola és sportcsarnok, kereskedelmi létesítmények és gépjárművek rongálódtak meg. A háborús törvények és szokások megsértése miatt az ügyészség vizsgálatot indított.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Telegramon közzétett bejegyzése szerint Odesszában egy rakéta törmelékei okozták a pusztítást. Zaporizzsját több tucat drónnal támadták, ott megsebesült egy gyermek – írta.
A légierő jelentése szerint az orosz hadsereg 145 drónnal támadta Ukrajnát hétfőre virradó éjjel, a légvédelem 71 célpontot megsemmisített, további 71 eltűnt a radarokról. A légierő arra is felhívta a figyelmet, hogy az ellenség taktikát változtatott: már nem csak éjszaka, de napközben is beveti a drónokat, egyéb támadó eszközök mellett.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az amerikai kormány az orosz–ukrán háborúban érintett mindkét féllel „csendben” egyeztetett az ukrajnai háború lezárásáról szóló új tervezetről – jelentette ki a Fehér Ház szóvivője csütörtökön.
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
Menesztette posztjáról Ukrajna parlamentje szerdán Szvitlana Hrincsuk energetikai minisztert és hivatali elődjét, Herman Haluscsenkót, aki mostanáig az igazságügyi tárcát vezette.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!