Az Iszlám Állam (IÁ) nevű terrorszervezet soraiban harcoló balkáni fegyveresek veszélyt jelenthetnek származási országukra, ha a harcok lezárulta után hazatérnek - jelentette ki Nebojsa Stefanovic szerb belügyminiszter.
2017. július 17., 10:552017. július 17., 10:55
2017. július 17., 12:082017. július 17., 12:08
A Vecernje Novosti című belgrádi napilap hétfői beszámolója szerint a szerb belügyi tárca vezetője felhívta a figyelmet arra, hogy Szerbiából 49-en csatlakoztak a szíriai és az iraki harcokhoz az Iszlám Állam oldalán. Azt mondta: néhányan közülük meghaltak, de sokan még most is a harctéren vannak.
Aláhúzta, hogy a szerb harcosok száma lényegesen kisebb, mint a sok más környező országból származó fegyveresé, de akár néhány harcos is veszélyt jelenthet, ha hazatér.
A szerb parlament 2014 végén módosította a büntető törvénykönyvet, amelyben már büntethetővé vált a külföldi harcokban való részvétel, sőt a toborzás is. Hasonló törvény létezik mindegyik nyugat-balkáni országban.
hanem maradnak annál, amit jól megtanultak: a fegyveres erőszaknál és a terrorizmusnál.
Zoran Dragisic, a Belgrádi Egyetem biztonságpolitikai karának tanára szerint a szerb titkosszolgálatok minden olyan szerb állampolgárról tudnak, aki csatlakozott az IÁ-hoz, hiszen ők bűncselekményt követtek el, és ha hazatérnek, börtönbüntetés vár rájuk.
A legfőbb toborzóhely pedig a bosnyák többségű Novi Pazar. Az Iszlám Állam európai központja Bécsben és néhány német városban van - tette hozzá Zoran Dragisic. Veszélyt jelent Koszovó is, ahonnan több százan mentek el, és az albán terroristák kegyetlenségükről váltak hírhedtté.
A szakértők abban egyetértenek, hogy a szélsőséges iszlamisták többször is megfenyegették a Balkánt, és ha egyszer úgy döntenek, hogy hazatérnek, veszélyt jelenthetnek az egész térség számára.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Unió területén 2024-ben 3,55 millió csecsemő született, ami 3,3%-os csökkenést jelent a 2023. évi 3,67 millióhoz képest. – derül ki a termékenységi ráta kapcsán közölt legfrissebb statisztikai adatokból.
„Elfogadhatatlannak” minősítette Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek címzett szavait pénteken az Európai Bizottság illetékes szóvivője.
Nem kíván elindulni Maia Sandu moldovai elnök a romániai elnökválasztáson második mandátuma lejárta után.
Az ukránok kimutatták a foguk fehérjét, úgy tűnik, hogy beléptünk a nyílt fenyegetések és zsarolások időszakába, mivel az ukrán elnök előző napi fenyegetőzése után most egy magyar sportolónőt fenyegették meg – közölte Szijjártó Péter.
Rég eljött az idő, amikor Kijevnek mindent meg kellene tennie a tárgyalások sikeréért – jelentette ki Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára a Rosszija 1 televízió által pénteken sugárzott nyilatkozatában.
A kormány azonnali választ és magyarázatot követel Ukrajnától a magyarországi készpénzszállítmányok ügyében, ugyanis itt „jogosan adódik a kérdés, hogy nem az ukrán háborús maffia pénzéről van-e szó” – közölte Szijjártó Péter.
Állami banditizmusnak nevezte a magyar miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában, hogy Ukrajna elzárta a Barátság kőolajvezetéket.
Andrij Szibiha külügyminiszter azzal vádolta Budapestet, hogy „túszul ejtette” egy állami tulajdonú ukrán bank hét alkalmazottját, miután csütörtökön Magyarországon őrizetbe vették őket.
Miközben pénteken a hetedik napjába lépett az Irán ellen indított hadművelet, Donald Trump elnök arról beszélt: neki is szerepet kell kapnia Irán következő vezetőjének kiválasztásában.
„Minden határon túlmegy, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök gyakorlatilag halálosan megfenyegette Orbán Viktor kormányfőt. Magyarországot azonban nem lehet zsarolni, akárhogyan is fenyegetőznek” – jelentette ki Szijjártó Péter csütörtökön Sopronban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!