A windsori kastély Szent György-kápolnájában, 800 meghívott jelenlétében végső gyászistentisztelettel vettek búcsút a királynőtől
Fotó: Royal.uk
Végső búcsút vettek hétfő este egykori rezidenciája, az ősi windsori kastély Szent György-kápolnájában II. Erzsébet királynőtől.
2022. szeptember 19., 19:352022. szeptember 19., 19:35
2022. szeptember 19., 21:242022. szeptember 19., 21:24
A néhai brit uralkodót, aki csaknem 71 évet töltött az Egyesült Királyság trónján, szeptember 8-án, életének 97. esztendejében, Balmoralban, a királyi család nyári skóciai rezidenciáján érte a halál. A halálának bejelentését követő tíznapos gyászidőszak és gyászszertartás-sorozat utolsó mozzanataként, hétfőn a London nyugati határában fekvő legnagyobb királyi rezidenciára, a csaknem ezeréves windsori kastélyba szállították koporsóját.
A London nyugati határában fekvő legnagyobb királyi rezidenciára, a csaknem ezeréves windsori kastélyba szállították a királynő koporsóját
Fotó: Royal.uk
A legszűkebb királyi család késő este még lerója kegyeletét az egykori uralkodó előtt, de ez a búcsúaktus már a kamerák távollétében, a nyilvánosság teljes kizárásával zajlik.
II. Erzsébet királynő sírboltját a Szent György-kápolna VI. György királyról - a királynő 1952-ben elhunyt édesapjáról - elnevezett kis emlékkápolnájában alakították ki.
Itt nyugszik a néhai uralkodó édesanyja és édesapja, valamint 2002-ben elhunyt húga, Margit hercegnő.
A főkápolnához toldott kis emlékkápolna kriptájában helyezték el hétfőn II. Erzsébet királynő néhai férje, Fülöp edinburghi herceg koporsóját is.
Fülöp herceg tavaly áprilisban, életének századik, Erzsébettel kötött házasságának 74. esztendejében hunyt el, és tőle is a windsori Szent György-kápolnában vettek búcsút. Már akkor bejelentették azonban, hogy nyughelye ideiglenes, és hitvese halála után koporsóját a kápolnán belül átviszik II. Erzsébet temetkezési helyére, a VI. György emlékkápolnába, így mindkettőjüknek ez a végső nyughelye.
A királynő koporsóját a múlt héten négy napra felravatalozták a londoni parlament legősibb épületében, az 1097-ben emelt Westminster Hallban.
A ravatal brit idő szerint hétfő reggelig volt látogatható, és az előzetes becslések szerint valószínűleg meghaladta a félmilliót azoknak a száma, akik lerótták tiszteletüket a néhai uralkodó koporsójánál.
A koporsót hétfő délelőtt átvitték a Westminster Halltól 250 méterre emelkedő Westminster-apátságba, az angol-brit monarchia ősi londoni koronázó templomába, ahol búcsúszertartást tartottak a királynő emlékére.
A ceremónián kétezer meghívott vendég vett részt, köztük Joe Biden amerikai és Emmanuel Macron francia elnök. Jelen voltak a jórészt egykori brit gyarmatok alkotta Nemzetközösség országainak vezetői is, köztük Justin Trudeau kanadai, Anthony Albanese ausztrál és Jacinda Ardern új-zélandi miniszterelnök.
Az európai monarchiák uralkodói is részt vettek a Westminster-apátságban tartott szertartáson.
A néhai királynő koporsóját a brit monarchia és az uralkodóház lobogója, a Royal Standard borította, és tetején elhelyezték a koronázási ékszerekkel együtt a kétezer gyémánttal ékesített birodalmi állami koronát (Imperial State Crown).
A windsori Szent György-kápolnában tartott szertartáson részt vettek a királyi család legmagasabb rangú tagjai, élükön II. Erzsébet királynő elsőszülött fiával és utódjával, III. Károly királlyal. Jelen voltak Károly testvérei, Anna hercegnő, András yorki herceg és Eduárd, Wessex grófja, valamint a király két fia, Vilmos walesi herceg, a trón várományosa és Vilmos öccse, Harry sussexi herceg.
II. Erzsébet királynőtől rendkívül nagyszabású, katonai tiszteletadással kísért állami temetésen vettek végső búcsút hétfőn.
A rendezvény példátlan biztonsági intézkedések közepette zajlott: biztosításában tízezer rendőr vett részt.
A brit kormányzati protokoll alapján állami temetés csak uralkodóknak és kivételes tekintélyű állami vezetőknek jár, így az ilyen jellegű búcsúszertartás rendkívül ritka.
Az utóbbi három évszázadban egyetlen olyan brit uralkodó volt, akit nem állami temetésen búcsúztattak: VIII. Eduárd, aki 1936. december 10-én, alig 327 napi uralkodás után, a koronázást meg sem várva lemondott trónjáról. Eduárd ugyanis házasságot kívánt kötni elvált amerikai kedvesével, Wallis Simpsonnal, és ez az akkori szigorú protokollnormák szerint összeegyeztethetetlen volt uralkodóként és az anglikán egyház világi vezetőjeként betöltött státusával.
Így került a brit trónra VIII. Eduárd öccse, VI. György, majd az ő halála után, 1952. február 6-án elsőszülött leánya, II. Erzsébet királynő, akinek 70 évi és 214 napi uralkodása rekord az angol-brit monarchia évezredes történetében.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Stratégiai baklövés lenne a visszatérés az orosz fosszilis tüzelőanyagokhoz, ugyanis még függőbbé, sebezhetőbbé és gyengébbé tenné az Európai Uniót – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.
Huszonkét európai ország közös levélben fejezte ki tiltakozását Oroszország részvétele miatt a Velencei Biennálén, amit a nemzetközi művészeti fesztivál igazgatója, Pietrangelo Buttafuoco cenzúrának minősített kedden.
Legkevesebb hat ember meghalt és négyen megsérültek egy távolsági buszon keletkezett tűzben kedden Svájc nyugati részén, az ügyben a helyi rendőrség nyomozást indított.
Még egy hétig regisztrálhatnak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az áprilisi országgyűlési választásra; jelenleg mintegy 476 ezren szerepelnek a levélben szavazók névjegyzékében – derült ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
A Kreml saját titkos értékelései szerint 2022 februárja óta, azaz Oroszország ukrajnai teljes körű inváziója kezdete óta 1 315 000 orosz katona halt meg vagy sebesült meg a harctéren – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök kedden.
Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!