
Fotó: Rompres
2007. május 28., 00:002007. május 28., 00:00
A maratoni megbeszélésen részt vett Alekszander Moroz parlamenti elnök, Julija Timosenko volt kormányfő és más parlamenti képviselők is.
„Véget ért a politikai válság Ukrajnában. Kompromisszumos megoldást találtunk” – mondta az elnök újságírók előtt Janukoviccsal az oldalán. Juscsenko elnök már júniusban vagy júliusban szerette volna megtartani a választásokat, a miniszterelnök pedig eredetileg októberi vagy novemberi időponthoz ragaszkodott. A felek abban is megállapodtak, hogy nem vonják bele a fegyveres erőket a belpolitikai konfliktusba.
A konfliktus a hétvégén egyébként erőszakba torkollt: pénteken a főügyész elmozdítása kapcsán összeverekedtek egymással a Juscsenkóhoz hű belügyi erők tagjai a Janukovics szövetségese, Vaszil Cusko belügyminiszterhez tartozó különleges egységek embereivel. Szombaton az elnökhöz hű és a belügyminiszter rendelkezéseit figyelmen kívül hagyó parancsnokok vidékről Kijevbe irányítottak több ezer ukrán belügyi katonát. Az Ukrajna középső és nyugati részéből a fővárosba vezényelt belügyi alakulatok végül nem érkeztek meg Kijevbe, mert az ország különféle pontjain rendőrök feltartóztatták az őket szállító buszokat, s leparancsolták róluk a hírek szerint fegyvertelen egyenruhásokat. A belügyi alakulatok később visszatértek kaszárnyáikba.
A Juscsenko elnök április eleji rendeletével feloszlatott parlament május 29-én és 30-án rendkívüli ülést tart, hogy elfogadja a választások megtartásához szükséges jogszabályokat. Az Európa Tanács (ET) üdvözölte a kijevi megállapodást. Az ukrán politikai erők külön büszkék lehetnek arra, hogy nemzetközi szervezetek és külföldi kormányok közbenjárása nélkül érték el a kompromiszszumot – állt Terry Davis ET-főtitkár közleményében. Kiemelte egyúttal azt is, hogy hangsúlyt kell fektetni a választás megfelelő előkészítésére, a voksolás alatt pedig a páneurópai szervezet irányelveinek a betartására.
Hírösszefoglaló
Románia azon európai országok közé tartozik, amelyeket Oroszország hibrid háborús eszközökkel próbál destabilizálni – derül ki egy, az Egyesült Államok Kongresszusa számára készült friss jelentésből.
A külügyminisztérium figyelmeztetést adott ki az Észak‑Macedóniába tartó, ott tartózkodó vagy áthaladó román állampolgárok számára, miután jelentős torlódások alakultak ki a szerbiai Presovo és az észak-macedóniai Tabanovce közötti határátkelőhelyen.
Orosz titkosszolgálati megbízásból tervezett merényletekhez rejthettek el fegyvereket egy Berlin melletti erdőben; az ügy egyik gyanúsítottját Romániában fogták el – számolt be pénteken a német sajtó.
Bulgária is kénytelen csökkenteni a saját, Kozlodujban található atomerőműve teljesítményét, miután az aszály miatt drasztikusan leapadt a Duna vízszintje, így nem tud elegendő vizet biztosítani a reaktorok hűtéséhez.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a csütörtöki romániai drónincidenssel kapcsolatban kijelentette: egyre fenyegetőbb és a megosztást célzó hadjárat folyik az Európai Unió ellen.
Lemondott országgyűlési képviselői mandátumáról augusztus 20-i hatállyal Lázár János, Magyarország előző kormányának közlekedési és beruházási minisztere. A fideszes politikus a Facebook-oldalán jelentette be döntését csütörtök délután.
Újabb korrupciós botrány vet árnyékot Volodimir Zelenszkij ukrán elnökre: korrupció gyanúja miatt őrizetbe vették Irina Mudrát, az elnöki hivatal volt helyettes vezetőjét, és jelenleg az Ukrajnai Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal (NABU) vizsgálódik ellene.
Katonai tiszteletadás mellett, Baka András köztársasági elnök, Magyar Péter miniszterelnök és Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnökének jelenlétében felvonták Magyarország nemzeti lobogóját az augusztus 20-i állami ünnepen.
Keményen megfenyegette Donald Trump amerikai elnök azokat az országokat, amelyek támogatják Iránt.
Tarr Zoltán nemrég a fehéregyházi Petőfi-emlékhely avatóünnepségén is bocsánatot kért a „felhasznált, átvert, rettegésben tartott” határon túli magyaroktól, mely kijelentését Tőkés László EMNT-elnök elítélte.