Képünk illusztráció
Fotó: Mil.ru
Négy egészségügyi szakember vesztette életét, amikor az orosz erők tüzet nyitottak egy pszichiátriai kórházra az orosz határ mentén fekvő Harkiv megyei Szrtilecsa faluban, miközben a személyzet épp a betegeket evakuálta – hozta nyilvánosságra vasárnap Oleh Szinyehubov megyei kormányzó.
2022. szeptember 18., 16:152022. szeptember 18., 16:15
2022. szeptember 18., 22:142022. szeptember 18., 22:14
„Sztrilecsa faluban az orvosok megpróbálták evakuálni a betegeket egy pszichiátriai intézményből. Az egészségügyi dolgozók még az ágyúzás alatt is, életüket kockáztatva megpróbálták megmenteni a betegeket. Harminc beteget sikerült kimenekíteniük a kórházból, amelyben több mint hatszáz beteget ápoltak. Az evakuálás alatt az oroszok heves ágyúzásba kezdtek” – fejtette ki a kormányzó. Hozzátette, hogy eddig négy egészségügyi alkalmazott haláláról tudnak, és két beteg szenvedett sérüléseket.
A kormányzó információi szerint az elmúlt napban az orosz erők hevesen lőtték a megye harkivi, csuhijivi, kupjanszki és izjumi járását, jelentős károkat okozva lakóházakban és a civil infrastruktúrában. Az említett területeket nemrég szabadította fel az ukrán hadsereg az orosz megszállás alól.
A kupjanszki járásban öt civil került sérülésekkel kórházba, Harkivban pedig három. Az izjumi járásban ketten sérültek meg a helyi lakosok közül, a csuhujeviben pedig egy.
Az Ukrajinszka Pravda hírportál helyi kormányzók közléseiből készített összeállításában arról számolt be, hogy vasárnapra virradóra az orosz erők rakétatámadásokat hajtottak végre a Donyeck megyei Kramatorszk és Rodinszke ellen, ahol többen megsebesültek, Herszon térségében pedig tovább folynak a heves harcok. Helyi híradások szerint a stratégiai jelentőségű Kramatorszknak a központját érte támadás, károkat okozva egy szálloda, egy főiskola épületében. A kormányzói hivatal szerint egy nő sérült meg a városban.
Az orosz erők a Dnyiporpetrovszk megyei Nyikopol térségét is lőtték az éjjel Grad sorozatvetőkkel és más nehéztüzérségi fegyverekkel, három helyi lakos sérült meg – jelentette a megye kormányzója.
Valerij Marcsenko Izjum polgármestere egy tévéműsorban közölte, hogy a városban tömegesen elföldelt áldozatok exhumálása még legalább két hétig eltart, a hatóságok tovább kutatnak újabb tömegsírok után. Elmondta, hogy jelenleg Izjumban 13-15 ezren laknak, de sokan térnek vissza azóta, hogy felszabadult a város az orosz megszállás alól.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egy, a Reuters hírügynökségnek adott nyilatkozatában – amelyből az Ukrajinszka Pravda idézett – nem zárta ki, hogy Ukrajna a még 2014-ben Oroszország által elcsatolt Krím félszigetet diplomáciai úton kapja vissza. Leszögezte egyben, hogy „Ukrajna nem élhet nyugodtan, amíg minden területét vissza nem szerzi”.
A washingtoni hadtudományi intézet (ISW) szakértői legfrissebb elemzésükben úgy vélték, hogy az orosz csapatok továbbra is „értelmetlen” offenzívákat folytatnak Donyeck és Bahmut környékén ahelyett, hogy az ukrán ellentámadás elleni védekezésre összpontosítanának.
Az ukrán vezérkar vasárnapi helyzetjelentésében arra mutatott rá, hogy az orosz egységek a Harkiv megyéből történt visszavonulásuk során állományuk több mint felét és több mint kétszáz haditechnikai eszközt veszítettek el. A kijevi katonai vezetés legfrissebb, vasárnapi összesítése szerint eddig mintegy 54 480 orosz katona halt meg Ukrajnában.
Szerhij Hajdaj Luhanszk megyei kormányzó arról adott hírt, hogy az ukrán légierő a régióban 16 orosz élőerő és haditechnikai csoportosulásra mért csapást az elmúlt napban, ebből három helyen légvédelmi rakétarendszerek pozícióira.
Tömegsírt találtak az orosz megszállás alól felszabadított Harkiv megyei Izjum városban több mint 440 holttesttel – közölte Szerhij Bolvinov, a megyei rendőrség nyomozó osztályának vezetője ukrán híradások szerint.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Stratégiai baklövés lenne a visszatérés az orosz fosszilis tüzelőanyagokhoz, ugyanis még függőbbé, sebezhetőbbé és gyengébbé tenné az Európai Uniót – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.
Huszonkét európai ország közös levélben fejezte ki tiltakozását Oroszország részvétele miatt a Velencei Biennálén, amit a nemzetközi művészeti fesztivál igazgatója, Pietrangelo Buttafuoco cenzúrának minősített kedden.
Legkevesebb hat ember meghalt és négyen megsérültek egy távolsági buszon keletkezett tűzben kedden Svájc nyugati részén, az ügyben a helyi rendőrség nyomozást indított.
Még egy hétig regisztrálhatnak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az áprilisi országgyűlési választásra; jelenleg mintegy 476 ezren szerepelnek a levélben szavazók névjegyzékében – derült ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
A Kreml saját titkos értékelései szerint 2022 februárja óta, azaz Oroszország ukrajnai teljes körű inváziója kezdete óta 1 315 000 orosz katona halt meg vagy sebesült meg a harctéren – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök kedden.
Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!