
Fotó: Orosz védelmi minisztérium
A Védelmi Stratégiák Központja nevű ukrán elemzőintézet szakértői vasárnap közzétette elemzésükben arra a következtetésre jutottak, hogy Oroszországnak aligha érné meg megszállni az ukrán fővárost, Kijevet.
2022. február 13., 21:142022. február 13., 21:14
2022. február 13., 21:162022. február 13., 21:16
A központ szakértői elemzésükben – amelyből az UNIAN hírügynökség idézett – megállapították, hogy Oroszország fő célja Ukrajna teljes ellenőrzése, ami könnyebbnek tűnik, ha a fővárost elfoglalják. „Valóban, a Fehéroroszország területén lévő orosz katonai alakulatok, továbbá Oroszországban az ukrán határ közelébe vont csapatok együttesen veszélyt jelentenek Ukrajna északi régióira, beleértve a fővárost, Kijevet. Ezeknek az erőknek és eszközöknek a mennyisége elméletileg elegendő Kijev megszállásához, de csak elméletileg. Abban az esetben, ha Csernyihiv, Zsitomir, illetve Kijev megyénél megpróbálnak áttörni a határon, az orosz csapatok elfogadhatatlan veszteségeket szenvednek el. Egy ilyen forgatókönyv a jelenlegi helyzetben túl kockázatosnak látszik Oroszország számára” – vélekedtek az elemzők.
Ez annak a ténynek köszönhető, hogy a repülőterek, pályaudvarok, hidak ellenőrzés alá vonásához az orosz fegyveres erők taktikai légideszant csapatait kell bevetni. Ezek pedig az Ukrajnában meglévő biztonsági eszközökkel semlegesíthetők. Ezen túlmenően az ilyen akcióknak nincs értelme az általános fegyveres erők áthelyezése nélkül a terület megszállásának további fenntartása érdekében.
Fotó: Facebook/Минобороны России
A szakértők értékelése szerint egy ilyen offenzíva nagyon lassú lenne, mert a határtól mintegy száz kilométert kell megtenni a fővárosig, ezalatt a csapatoknak át kell hatolniuk az ukrán Északi Műveleti Parancsnokság többlépcsős védelmén, amelyet még megerősíthetnek a Donyec-medencében szolgálatot teljesítő Egyesített Haderő képességeivel is. „Ezek a csapatok készen állnak az ellentámadásra. Másodszor, egy több mint hárommillió lakosú, az ellenségnek ellenállni kész nagyváros feletti ellenőrzés megszerzése nehéz és irreális feladat, tekintettel a szükséges létszámú csapatokra, amelyek még a megfigyelések alapján nem állnak erre készenlétben” – fűzték hozzá az elemzők.
Megállapították, hogy Kijevet bonyolult domborzatának köszönhetően nagyon nehéz elszigetelni az ország többi részétől. Ezen felül minden bizonnyal érkeznének ellenálló csoportok Ukrajna egész területéről a fővárosba. A szakértők szerint hiábavaló az a remény is, hogy az orosz offenzíva támogatást kapna az úgynevezett ötödik hadoszloptól. Így nevezik Ukrajnában a Moszkva-barát politikai erőket. „Már nem 2014-et írunk. Ukrajna most már tudja, hogyan bánjon el a Kreml csatlósaival szakszerűen, keményen és gyorsan. Moszkva szócsövei már nem rendelkeznek azokkal az előnyökkel, amelyekkel nyolc évvel ezelőtt bírtak” – vélik az elemzők.
„Egy Oroszország által létrehozott bábkormányt sem az ukránok, sem a világ nem ismerne el. Ez alapján hiba arra számítani, hogy Kijev elfoglalásával Oroszország átveheti az irányítást Ukrajna fölött. De ami a legfontosabb, hogy az ukrán főváros megszállásának bármilyen forgatókönyvének megvalósítása, beleértve mind az általános katonai, mind a különleges erők bevetését, nem érné váratlanul Ukrajnát” – mutattak rá az elemzők.
Fotó: Facebook/Минобороны России
A héten nagyszabású orosz-fehérorosz hadgyakorlat kezdődött Fehéroroszország területén. Az Ukrajinszka Pravda hírportál emlékeztetett arra, hogy ezzel egy időben az Egyesült Államok és több vele szövetséges ország Ukrajna elhagyására szólította fel állampolgárait egy közelgő orosz támadás veszélyére hivatkozva. A Der Spiegel című német hírmagazin beszámolója szerint az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) és a hadsereg is tájékoztatta a NATO-tagállamokat, hogy új információik alapján már jövő szerdán elindulhat a művelet.
Az ukrán katonai hírszerzés legfrissebb, december 12-i adatai szerint jelenleg az orosz csapatok összlétszáma Fehéroroszországban, orosz területen az ukrán határ közelében, valamint a krími és a Donyec-medencei ideglenesen megszállt területeken mintegy 147,8 ezer katona, beleértve ebbe a légi és a haditengerészeti alakulatokat.
Energetikai tűzszünet lépett életbe Ukrajan és Oroszország között – közölte a közösségi oldalán Donald Trump amerikai elnök vasárnap délután.
Meg kell őrizni az ukrajnai román tannyelvű iskolákat, és el kell kerülni azokat az intézkedéseket, amelyek hátrányosan érinthetik a román kisebbség oktatását – szögezte le a román külügyminisztérium pénteken.
Ideje, hogy Ukrajnának új elnöke legyen – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.
Oroszország ukrajnai háborúja veszélyes patthelyzetbe jutott, de az Egyesült Államok továbbra is minden erőfeszítést megtesz egy olyan megállapodás elérése érdekében, amely véget vet a konfliktusnak – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter.
Az Európai Bizottság a két ország kérésére műholdas felvételeket bocsát Bulgária és Románia rendelkezésére a Fekete-tengeren a kereskedelmi hajók ellen elkövetett támadások nyomán kialakult helyzet felméréséhez.
Böcskei László nagyváradi püspök szerint nem hangos emberekre, népünknek ma elsősorban hűséges emberekre van szüksége.
szóljon hozzá!