
Az orosz erők változatlanul támadják a Mariupolban lévő Azovsztal acélipari üzem területét, ahol katonákon kívül civilek is tartózkodnak, ezért a városban kialakult válságos helyzet rendezésére Kijev külön tárgyalásokat javasol Moszkvának – közölte Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetője, az Oroszországgal tárgyaló kijevi küldöttség tagja vasárnap a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.
2022. április 24., 17:412022. április 24., 17:41
A Donyeck megyei kikötőváros elfoglalása Moszkva számára kulcsfontosságú a 2014-ben elcsatolt Krím félsziget és Oroszország többi része közötti folyosó megteremtése szempontjából. A legutóbbi jelentések alapján Mariupolban már csak az Azovsztal területét tartják ellenőrzésük alatt az ukrán fegyveres erők, ukrán becslések szerint mintegy kétezer katona és ezer civil húzhatta meg magát az acélmű területén és az alatta húzódó alagútrendszerben.
A napokban Vlagyimir Putyin orosz elnök kamerák előtt adta utasításba, hogy ne rohamozzák meg az üzemet, hanem zárják körbe, hogy „egy légy se tudjon kijönni”. Ezzel összefüggésben viszont Podoljak arról számolt be, hogy az orosz erők most is megállás nélkül támadják az acélművet bombákkal és tüzérséggel,
A tanácsadó szavai szerint Mariupol tekintetében három lépésre van szükség ahhoz, hogy Oroszország megőrizhesse „maradék reputációját”: valódi „húsvéti” tűzszünetet kell életbe léptetni a városnál, haladéktalanul humanitárius folyosót kell nyitni a civilek kimenekítésére, és Oroszország egyezzen bele egy különleges tárgyalási fordulóba, amelynek célja az lenne, hogy kivonhassák onnan a körbezárt ukrán katonákat, valamint fogolycserét hajtsanak végre.
Az Ukrajinszka Pravda hírportál emlékeztetett arra, hogy április 20-án Podoljak és az orosz féllel tárgyaló ukrán delegáció vezetője, David Arahamija, a Nép Szolgája kormánypárt frakcióvezetője kijelentette, hogy készek Mariupolban találkozni az orosz tárgyalóküldöttséggel, és egyeztetni az ukrán alakulatok kivonásáról a városból.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap telefonon beszélt Recep Tayyip Erdogan török államfővel, akinek felvetette a mariupoli civilek azonnali kimenekítésének szükségességét és a blokád alatt tartott ukrán katonák kicserélését orosz hadifoglyokra. Az Anadolu török hírügynökség szerint Erdogan kijelentette, hogy Ankara kész megadni a szükséges támogatást az ukrán-orosz tárgyalási folyamathoz. A török vezető azt is kijelentette, hogy biztosítani kell a sebesült ukrán katonák és a civilek evakuálását Mariupolból.
Vasárnap az ukrán fegyveres erők parancsnoksága arról számolt be, hogy
Eközben az ukrán déli műveleti parancsnokság a Facebookon vasárnap hírül adta, hogy nyolc településen állították vissza az ukrán ellenőrzést a Krímmel szomszédos Herszon megyében. Az ukrán katonaság nem hozta nyilvánosságra, mely településekről van szó.
A kijevi vezérkar legfrissebb, vasárnapi összesítése szerint eddig hozzávetőlegesen 21 800 orosz katona esett el, mintegy ezer került fogságba.
Oleh Nyikolenko ukrán külügyi szóvivő az Ukrajinszka Pravdának nyilatkozva kifejezte Kijev csalódottságát amiatt, hogy Alexander Schallenberg osztrák külügyminiszter kijelentette, szerinte az Európai Uniónak nem érdemes felvennie Ukrajnát a tagjai közé.
„Ezt az álláspontot stratégiai szempontból rövidlátónak tartjuk, és nem felel meg az egyesült Európa érdekeinek sem” – mondta. A szóvivő szerint az ilyen kijelentések figyelmen kívül hagyják azt is, hogy az EU-t alapító országok lakosságának túlnyomó többsége támogatja Ukrajna uniós csatlakozását. Megismételte Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter szavait, miszerint
Schallenberg szombaton beszélt arról egy konferencián, hogy rugalmasságra van szükség, és a teljes jogú tagság mellett a csatlakozni vágyó országoknak az együttműködés más módjait kellene felajánlani társulási egyezményeken vagy az Európai Gazdasági Térségen keresztül.
Meg kell őrizni az ukrajnai román tannyelvű iskolákat, és el kell kerülni azokat az intézkedéseket, amelyek hátrányosan érinthetik a román kisebbség oktatását – szögezte le a román külügyminisztérium pénteken.
Ideje, hogy Ukrajnának új elnöke legyen – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.
Oroszország ukrajnai háborúja veszélyes patthelyzetbe jutott, de az Egyesült Államok továbbra is minden erőfeszítést megtesz egy olyan megállapodás elérése érdekében, amely véget vet a konfliktusnak – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter.
Az Európai Bizottság a két ország kérésére műholdas felvételeket bocsát Bulgária és Románia rendelkezésére a Fekete-tengeren a kereskedelmi hajók ellen elkövetett támadások nyomán kialakult helyzet felméréséhez.
Böcskei László nagyváradi püspök szerint nem hangos emberekre, népünknek ma elsősorban hűséges emberekre van szüksége.
Vádat emeltek minősített emberkereskedelem és kényszermunka bűntette miatt egy romániai férfival szemben, aki erőszakkal és fenyegetéssel kényszerített munkavégzésre egy embert – közölte a Pest Megyei Főügyészség csütörtökön az MTI-vel.
szóljon hozzá!