Csapás. Az izraeli haderő folytatja a Hamász terroristái elleni műveletet
Fotó: Facebook/Izraeli hadsereg
Az izraeli hadsereg (IDF) kedden újabb szárazföldi és légi támadást indított Gáza középső részén a mélyülő humanitárius válság közepette.
2024. június 05., 08:042024. június 05., 08:04
2024. június 05., 08:052024. június 05., 08:05
A CNN szerint az IDF helyi idő szerint kedd délután azt állította, hogy vadászgépek támadják a Hamász célpontjait Bureidzs térségében „a szárazföldi erőkkel egy időben, amelyek célzottan és hírszerzési útmutatással operálnak” ugyanabban a térségben.
A gázai Egészségügyi Minisztérium közölte, hogy
a Bureidzs és az Al-Magazi menekülttáboroktól keletre. A helyi Al-Aksza Mártírok Kórháza túlterhelődött a sebesültek nagy száma miatt.
A CNN szerint legalább hat holttestet és több mint 30 sebesültet szállítottak a kórházba.
A halálos áldozatok között volt egy apa és 12 éves fia, akik akkor haltak meg, amikor egy tüzérségi lövedék eltalált egy lakóházat Al Bureidzstől keletre, valamint egy fiú és egy lány. Egy 20 év körüli nő is meghalt.
A minisztérium szerint
Felszólította az Egészségügyi Világszervezetet, hogy látogasson el a kórházba.
Szemtanúk szerint a civilek elkezdték elhagyni Bureidzs területét a tengerpart irányában, miután a katonai tevékenység fokozódott.
A CNN arról is beszámolt, hogy az elmúlt napokban harckocsik nyitottak túzet a kelet-nyugati irányú Necarim folyosóról, amelyet az IDF a Gázai övezet központi részén keresztül a Gázavárostól délre fekvő városrészek felé alakított ki. Az elmúlt három napban ugyanezekben a városrészekben korlátozott földi behatolásra került sor.
A legutóbbi támadás híre akkor érkezett, amikor Naftali Bennett volt izraeli miniszterelnök a CNN-nek azt mondta, hogy
„Sokkal gyorsabban kell cselekednünk. Ez az egész háború túl sokáig tart. Rafahot már három-négy hónappal ezelőtt elintézhettük volna. Úgy gondolom, hogy az izraeli kormány rossz hozzáállása és az amerikai kormányzat folyamatos lassító tevékenysége együttesen egy nagyon lassú és elhúzódó háborút eredményezett” – mondta Bennett. Szerinte
hozzátéve, hogy az ottani műveletek nem fejeződtek be. Szerinte Izrael „nemzetközi árat fizet”, mivel más országok bírálják a háború humanitárius áldozatait. „A történelem legigazságosabb háborúját próbáljuk folytatni” – mondta Bennett, de „a világon mindenki kettős mércét alkalmaz, és azt mondja nekünk, hogyan kellene csinálni, és hogyan csinálnák ők jobban, de ők nem a mi helyünkben vannak, és nekünk elsősorban a polgárainkat kell megvédenünk” – szögezte le.
Eközben
és „bizonytalannak” nevezte, hogy Izrael háborús bűnöket követett-e el. „Minden ok megvan arra, hogy az emberek ezt a következtetést vonják le” – mondta, amikor arról kérdezték, hogy szerinte Netanjahu politikai célokból próbálja-e elhúzni a konfliktust, hangot adva annak a Washingtonban és más fővárosokban széles körben elterjedt vélekedésnek, hogy
„Mielőtt a háború elkezdődött, az izraeli hadsereg bírálta, amiért meg akarja változtatni az alkotmányt, a legfelsőbb bíróság működését. És így ez egy belpolitikai vita, amelynek úgy tűnik, nincs következménye” – mondta Biden, utalva Netanjahu javasolt igazságügyi módosítására, amely dühös tiltakozásokat váltott ki a Hamász október 7-i terrortámadásai előtt, amelyek a jelenlegi konfliktust kirobbantották.
„Hogy változtatna-e az álláspontján vagy sem, nehéz megmondani, de nem volt hasznos” – mondta Biden.
Az elnök a múlt héten tette a megjegyzéseket, amikor egy beszéd megtartására készült, amelyben kifejtette azt az izraeli javaslatot, amely szerinte a háború befejezését és a túszok szabadon bocsátását célozza.
Szlovénia hivatalosan is elismerte az önálló palesztin államot
A szlovén parlament kedden hivatalosan is elismerte az önálló palesztin államot, a határozatot 52 képviselő támogatta a 90 fős parlamentben. Az ellenzéki jobbközép pártok nem vettek részt a szavazáson – közölte a szlovén közszolgálati televízió.
A szlovén nemzetgyűlés kedden egyetlen napirendi pontként, rendkívüli ülésen tárgyalta a kormány azon döntését, hogy Szlovénia független és szuverén államként ismerje el Palesztinát az 1967-es határokon belül, illetve azokon a határokon belül, amelyekről az érintett felek egy jövőbeli béketárgyaláson megállapodnak.
A Janez Jansa korábbi miniszterelnök vezette, jobboldali ellenzéki Szlovén Demokrata Párt (SDS) még hétfőn népszavazási indítványát nyújtott be, amely harminc nappal késleltette volna a szavazást.
A baloldali kormányzó koalíció azonban úgy döntött, hogy újraértelmezi a nemzetgyűlés eljárási szabályzatának arra vonatkozó cikkelyét, amely szerint a népszavazási indítvány által megcélzott jogszabályokat nem lehet harminc napnál hamarabb szavazásra bocsátani.
Még a délután folyamán összehívták a parlament külpolitikai bizottságának ülést, amelyen elutasították az SDS indítványát.
A parlamenti szavazás előtt Urska Klakocar Zupancic házelnök azzal vádolta az SDS-t, hogy visszaél a népszavazás intézményével.
„Az ilyen visszaéléseket mostantól nem fogom megengedni az én felügyeletem alatt” – mondta. Ugyanakkor azt is elismerte, hogy a döntés megtámadható lesz az alkotmánybíróságon.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a nemzetbiztonsági tanács szerdai ülésén megerősítette: partnereitől elutasító választ kapott arra a kérésére, hogy biztosítsanak további légvédelmi eszközöket ballisztikus rakéták ellen.
A Tisza-frakció kezdeményezte, hogy a parlament jövő kedden válassza meg Magyarország új köztársasági elnökét.
A közösségi médiában terjedő fél- és álinformációk vezettek ahhoz, hogy múlt héten több tízezer migrns indult útnak Marokkóból, hogy átússzon a Spanyolországhoz tartozó enklávéba, Ceutába.
Legkevesebb tizenöten meghaltak az ukrán fővárost és környékét keddre virradóra ért tömeges orosz légitámadás következtében, a sebesültek száma meghaladja az ötvenet – jelentették az ukrán hatóságok.
Az amerikai hadsereg egyik kulcsfontosságú rakétavédelmi rendszeréhez tartozó elfogórakétáinak közel 80 százalékát felhasználta, miközben a Pentagon lőszerkészlete „veszélyesen alacsony” – derül ki a helyzetet ismerő több forrásból.
Az alacsony vízállás miatt ismét láthatóvá váltak a második világháborús német hajók a Duna szerbiai szakaszán, a román határhoz közeli Prahovónál. Ez legutóbb négy évvel ezelőtt történt, amikor szintén rendkívül alacsony volt a folyó vízállása.
Visszavonta az M1 Híradó bejelentett főszerkesztőjének és műsorvezetőjének – Hajdú Gábornak és Borsa Miklósnak – megbízását a közmédia vezetősége – közölte a Duna Médiaszolgáltató Zrt. Sajtó és Marketing Irodája kedden az MTI-vel.
Ukrajna soha nem lesz a NATO tagja – jelentette ki Valerij Zaluzsnij, Ukrajna londoni nagykövete, az ukrán hadsereg korábbi főparancsnoka.
236 066, Ukrajnában elesett orosz katona személyazonosságát erősítette meg a Mediazona orosz független sajtóorgánum a BBC orosz nyelvű szolgálatával együttműködve.
Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy hétfőn megkezdődnek az új tárgyalások Iránnal, miután lefújta az ország ellen tervezett, saját szavai szerint „hatalmas” csapásokat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!