Hirdetés

Újabb támadást indított az izraeli hadsereg Gázában, Biden szerint Netanjahu túlélésre játszik

Csapás. Az izraeli haderő folytatja a Hamász terroristái elleni műveletet •  Fotó: Facebook/Izraeli hadsereg

Csapás. Az izraeli haderő folytatja a Hamász terroristái elleni műveletet

Fotó: Facebook/Izraeli hadsereg

Az izraeli hadsereg (IDF) kedden újabb szárazföldi és légi támadást indított Gáza középső részén a mélyülő humanitárius válság közepette.

Hírösszefoglaló

2024. június 05., 08:042024. június 05., 08:04

2024. június 05., 08:052024. június 05., 08:05

A CNN szerint az IDF helyi idő szerint kedd délután azt állította, hogy vadászgépek támadják a Hamász célpontjait Bureidzs térségében „a szárazföldi erőkkel egy időben, amelyek célzottan és hírszerzési útmutatással operálnak” ugyanabban a térségben.

A gázai Egészségügyi Minisztérium közölte, hogy

Hirdetés

az izraeli hadművelet során 15 ember meghalt és több tucatnyian megsebesültek

a Bureidzs és az Al-Magazi menekülttáboroktól keletre. A helyi Al-Aksza Mártírok Kórháza túlterhelődött a sebesültek nagy száma miatt.

A CNN szerint legalább hat holttestet és több mint 30 sebesültet szállítottak a kórházba.

A halálos áldozatok között volt egy apa és 12 éves fia, akik akkor haltak meg, amikor egy tüzérségi lövedék eltalált egy lakóházat Al Bureidzstől keletre, valamint egy fiú és egy lány. Egy 20 év körüli nő is meghalt.

A minisztérium szerint

a betegek száma több mint háromszorosa a kórház normál kapacitásának, és a kórház nem képes további halottakat és sérülteket fogadni.

Felszólította az Egészségügyi Világszervezetet, hogy látogasson el a kórházba.

Szemtanúk szerint a civilek elkezdték elhagyni Bureidzs területét a tengerpart irányában, miután a katonai tevékenység fokozódott.

A CNN arról is beszámolt, hogy az elmúlt napokban harckocsik nyitottak túzet a kelet-nyugati irányú Necarim folyosóról, amelyet az IDF a Gázai övezet központi részén keresztül a Gázavárostól délre fekvő városrészek felé alakított ki. Az elmúlt három napban ugyanezekben a városrészekben korlátozott földi behatolásra került sor.

A legutóbbi támadás híre akkor érkezett, amikor Naftali Bennett volt izraeli miniszterelnök a CNN-nek azt mondta, hogy

a Hamász elleni háború elvesztette lendületét, és hogy Izraelnek nyomást kell gyakorolnia a Hamászra azzal, hogy folytatja műveleteit Gáza legdélebbi városában, Rafahban.

„Sokkal gyorsabban kell cselekednünk. Ez az egész háború túl sokáig tart. Rafahot már három-négy hónappal ezelőtt elintézhettük volna. Úgy gondolom, hogy az izraeli kormány rossz hozzáállása és az amerikai kormányzat folyamatos lassító tevékenysége együttesen egy nagyon lassú és elhúzódó háborút eredményezett” – mondta Bennett. Szerinte

a Hamász a háború elhúzódását akarja, és az egyetlen módja annak, hogy tűzszünet és túszalku kerüljön szülessen, ha nagyobb nyomást gyakorolnak a Hamászra és keményebben küzdenek Rafahban,

hozzátéve, hogy az ottani műveletek nem fejeződtek be. Szerinte Izrael „nemzetközi árat fizet”, mivel más országok bírálják a háború humanitárius áldozatait. „A történelem legigazságosabb háborúját próbáljuk folytatni” – mondta Bennett, de „a világon mindenki kettős mércét alkalmaz, és azt mondja nekünk, hogyan kellene csinálni, és hogyan csinálnák ők jobban, de ők nem a mi helyünkben vannak, és nekünk elsősorban a polgárainkat kell megvédenünk” – szögezte le.

Eközben

Joe Biden amerikai elnök egy kedden megjelent interjúban azt sugallta, hogy Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök talán azért húzza el a gázai háborút, hogy megpróbáljon megkapaszkodni a hatalomban,

és „bizonytalannak” nevezte, hogy Izrael háborús bűnöket követett-e el. „Minden ok megvan arra, hogy az emberek ezt a következtetést vonják le” – mondta, amikor arról kérdezték, hogy szerinte Netanjahu politikai célokból próbálja-e elhúzni a konfliktust, hangot adva annak a Washingtonban és más fővárosokban széles körben elterjedt vélekedésnek, hogy

az izraeli vezető a háborút eszközként használja a bírálatok elhallgattatására.

„Mielőtt a háború elkezdődött, az izraeli hadsereg bírálta, amiért meg akarja változtatni az alkotmányt, a legfelsőbb bíróság működését. És így ez egy belpolitikai vita, amelynek úgy tűnik, nincs következménye” – mondta Biden, utalva Netanjahu javasolt igazságügyi módosítására, amely dühös tiltakozásokat váltott ki a Hamász október 7-i terrortámadásai előtt, amelyek a jelenlegi konfliktust kirobbantották.

„Hogy változtatna-e az álláspontján vagy sem, nehéz megmondani, de nem volt hasznos” – mondta Biden.

Az elnök a múlt héten tette a megjegyzéseket, amikor egy beszéd megtartására készült, amelyben kifejtette azt az izraeli javaslatot, amely szerinte a háború befejezését és a túszok szabadon bocsátását célozza.

Szlovénia hivatalosan is elismerte az önálló palesztin államot
A szlovén parlament kedden hivatalosan is elismerte az önálló palesztin államot, a határozatot 52 képviselő támogatta a 90 fős parlamentben. Az ellenzéki jobbközép pártok nem vettek részt a szavazáson – közölte a szlovén közszolgálati televízió.
A szlovén nemzetgyűlés kedden egyetlen napirendi pontként, rendkívüli ülésen tárgyalta a kormány azon döntését, hogy Szlovénia független és szuverén államként ismerje el Palesztinát az 1967-es határokon belül, illetve azokon a határokon belül, amelyekről az érintett felek egy jövőbeli béketárgyaláson megállapodnak.
A Janez Jansa korábbi miniszterelnök vezette, jobboldali ellenzéki Szlovén Demokrata Párt (SDS) még hétfőn népszavazási indítványát nyújtott be, amely harminc nappal késleltette volna a szavazást.
A baloldali kormányzó koalíció azonban úgy döntött, hogy újraértelmezi a nemzetgyűlés eljárási szabályzatának arra vonatkozó cikkelyét, amely szerint a népszavazási indítvány által megcélzott jogszabályokat nem lehet harminc napnál hamarabb szavazásra bocsátani.
Még a délután folyamán összehívták a parlament külpolitikai bizottságának ülést, amelyen elutasították az SDS indítványát.
A parlamenti szavazás előtt Urska Klakocar Zupancic házelnök azzal vádolta az SDS-t, hogy visszaél a népszavazás intézményével.
„Az ilyen visszaéléseket mostantól nem fogom megengedni az én felügyeletem alatt” – mondta. Ugyanakkor azt is elismerte, hogy a döntés megtámadható lesz az alkotmánybíróságon.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. szeptember 21., hétfő

Vita a NATO 5. cikkelyéről, miután Fico jelezte: Szlovákia nem biztos, hogy betartja. De mit is rögzít?

Megrázta a NATO-t Robert Fico szlovák miniszterelnök hétvégi kijelentése, amelyben jelezte: nem biztos, hogy Szlovákia betartaná, ha a szövetség belekeveredne az ukrajnai háborúba.

Vita a NATO 5. cikkelyéről, miután Fico jelezte: Szlovákia nem biztos, hogy betartja. De mit is rögzít?
Hirdetés
2026. szeptember 21., hétfő

Merz nehéz helyzetben, miután pártja újabb tartományban kapott ki nagyon az AfD-től

A német Kereszténydemokrata Unió (CDU) gyenge tartományi választási eredményei ellenére, amelyeket Mecklenburg-Elő-Pomerániában és Berlinben ért el vasárnap, a CDU-elnök Friedrich Merz kancellár továbbra is hivatalban akar maradni.

Merz nehéz helyzetben, miután pártja újabb tartományban kapott ki nagyon az AfD-től
2026. szeptember 21., hétfő

Eltűntek a sorompók, de a rendőrök nem: így ellenőrzik a román–magyar határt Schengen után

Románia teljes jogú schengeni csatlakozásával eltűntek a sorompók és az állandó ellenőrzések a román–magyar határon, a rendőrségi kontroll azonban nem szűnt meg, hanem a határvonaltól a mélységi területekre és a fő közlekedési útvonalakra helyeződött át.

Eltűntek a sorompók, de a rendőrök nem: így ellenőrzik a román–magyar határt Schengen után
2026. szeptember 18., péntek

Kárpáti Nyolcak: új országcsoport Romániával és Magyarországgal, román igénnyel a kisebbségvédelemre

A Kárpátok szélesebben vett régióját tömörítő formátum, a Kárpáti Nyolcak (C8) létrejöttét jelentette be az ukrán elnök az új országcsoport első csúcstalálkozóján a nyugat-ukrajnai Ivano-Frankivszk megyében.

Kárpáti Nyolcak: új országcsoport Romániával és Magyarországgal, román igénnyel a kisebbségvédelemre
Hirdetés
2026. szeptember 17., csütörtök

Négy napig működhetett egy új román nyelvű osztály Ukrajnában, aztán gyorsan bezáratták

Vizsgálatot indít a román külügyminisztérium, miután kiderült: az Ukrajna Odesszai régiójában található Kartal (Orlivka) településen a megnyitása után szinte azonnal bezártak egy román nyelvű első osztályt.

Négy napig működhetett egy új román nyelvű osztály Ukrajnában, aztán gyorsan bezáratták
2026. szeptember 17., csütörtök

EU vagy Egyesült Államok? A külügyminiszter elmondta, melyiket választja Románia

Románia nem akar választani az Európai Unió és az Egyesült Államok között, mindkettővel jó kapcsolatot szeretne – jelentette ki Oana Țoiu külügyminiszter.

EU vagy Egyesült Államok? A külügyminiszter elmondta, melyiket választja Románia
2026. szeptember 16., szerda

Drasztikus korlátozások körvonalazódnak a kiskorúak közösségimédia-használatát illetően

Tizenöt éves kor alatt nem lehet saját közösségi médiás fiókjuk a kiskorúaknak – derült ki abból a gyermekvédelmi javaslatcsomagból, amit szerdán mutattak be Brüsszelben.

Drasztikus korlátozások körvonalazódnak a kiskorúak közösségimédia-használatát illetően
Hirdetés
2026. szeptember 16., szerda

Óriási összegeket emésztett eddig fel az iráni háború, és még messze a vége. De mekkora kárt okozott Romániának?

Az Irán ellen folyó, hat hónapja tartó amerikai háború eddig 38 milliárd dollárba került, és ez az összeg várhatóan havonta 3 milliárd dollárral fog emelkedni – jelentette kedden a washingtoni Kongresszus független költségvetési szakértője.

Óriási összegeket emésztett eddig fel az iráni háború, és még messze a vége. De mekkora kárt okozott Romániának?
2026. szeptember 16., szerda

Erősebb, függetlenebb Európát vizionál Ursula von der Leyen, szó esett a magyarországi választásokról is

Erősebb, függetlenebb Európa formálódik, amely a korábbinál jobban képes megvédeni magát, és ez az az Európa, melyre büszkék lehetünk – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.

Erősebb, függetlenebb Európát vizionál Ursula von der Leyen, szó esett a magyarországi választásokról is
2026. szeptember 15., kedd

Az ukrajnai vagy az iráni háború okoz nagyobb problémát a világ üzemanyag-ellátásában?

Donald Trump amerikai elnök hétfőn azt állította, hogy Ukrajna és Oroszország megállapodott az „energetikai célpontok” elleni támadások leállításáról, miközben világszerte tovább emelkednek az üzemanyagárak.

Az ukrajnai vagy az iráni háború okoz nagyobb problémát a világ üzemanyag-ellátásában?
Hirdetés
Hirdetés