Hirdetés

Újabb holttestek kerültek elő az ukrán főváros melletti Bucsában, további tetemek után folyik a kutatás

•  Fotó: Twitter/Dmytro Kuleba

Fotó: Twitter/Dmytro Kuleba

Újabb holttestek kerültek elő az ukrán főváros, Kijev melletti Bucsában, hétfői ukrán médiajelentések szerint már 340 holttestet találtak.

MTI

2022. április 04., 13:072022. április 04., 13:07

2022. április 04., 13:462022. április 04., 13:46

Az Ukrajinszka Pravda című helyi hírportál egy temetkezési szolgáltatóra hivatkozva azt írta, hogy vasárnap késő estig 330–340 holttestet gyűjtöttek össze.

A beszámoló szerint további tetemek után folyik a kutatás, egyes holttesteket hátsó udvarokban temettek el.

Hirdetés

Az orosz csapatok kivonulása után megtalált holttestekről készült fényképfelvételek nemzetközi felháborodást váltottak ki. Ukrajna az orosz csapatokat okolja a történtekért. Moszkva tagadja a vádat. A berlini orosz nagykövetség a kijevi rezsim által a nyugati média számára rendezett színjátékról beszélt.

Az ukrán ügyészség bejelentette: a holttesteket igazságügyi orvosszakértők fogják megvizsgálni, hogy fény derüljön a bűncselekmény hátterére.

korábban írtuk

Zelenszkij szerint a Bucsában történteknél is szörnyűbb dolgok derülhetnek még ki, Kuleba szigorúbb szankciókat kér
Zelenszkij szerint a Bucsában történteknél is szörnyűbb dolgok derülhetnek még ki, Kuleba szigorúbb szankciókat kér

A Bucsában történt bűncselekményeknél is szörnyűbb dolgok derülhetnek még ki tekintettel arra, hogy Ukrajna más régiói még mindig orosz ellenőrzés alatt állnak – jelentette ki vasárnap esti videóüzenetében Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.

Nyolc ember meghalt és 34 megsebesült az orosz erők vasárnapi tűzérségi támadásában a dél-ukrajnai Ocsakivban és Mikolajivban – közölte hétfőn az ukrán ügyészség.

„Az ellenséges ágyúzás következtében Ocsakiv hét lakosa meghalt, 20 másik pedig megsebesült. Mikolajivban egy ember meghalt, 14 másik megsebesült, köztük egy gyerek” – derült ki a tájékoztatásból. Az ügyészség szerint az orosz erők lövedékei lakóházakat és polgári közösségi létesítményeket, valamint járműveket rongáltak meg.

Az Odessza, Ukrajna legnagyobb kikötője felé vezető úton fekvő Mikolajiv lakossága a háború előtt 475 000 fő volt. A Fekete-tenger partján lévő Ocsakivnek 15 ezer lakosa van, a település egyike a február 24-i orosz támadás első célpontjainak.

Vizsgálatot rendelt el az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) elnöke a Bucsában meggyilkolt civilek ügyében, az incidenssel kapcsolatban Moszkva az ENSZ Biztonsági Tanácsa rendkívüli ülésének összehívását kezdeményezte hétfőre.

Hétfőn kiadott tájékoztatás szerint Alekszandr Basztrikin, a hatóság elnöke utasította az SZK nyomozati főcsoportfőnökségét, hogy elemezze „az ukrán védelmi minisztérium által terjesztett, civileknek a Kijev megyében lévő Bucsa városban történt megöléséről szóló információkat”. A vizsgálat az orosz büntető törvénykönyv 207.3. cikke alapján indult, az orosz fegyveres erők bevetésétre vonatkozó, „szándékosan hamis információk nyilvános terjesztése tényállása alapján”.

Az SZK szerint az ukrán védelmi minisztérium „az orosz hadsereg lejáratásának szándékával” Bucsában készített videofelvételeket terjesztett a nyugati médiában, civilek lemészárlásának bizonyítékaként. Az orosz védelmi minisztérium ezek anyagok nem felelnek meg a valóságnak és provokatív jellegűek.

Dmitrij Poljanszkij az orosz ENSZ-képviselet helyettes vezetője közölte, hogy Moszkva április 4-re kérte a Biztonsági Tanács összehívását a bucsai incidens ügyében , amelyet „ukrán radikálisok kirívó provokációjának” minősített.

Moszkva korábban arra hívta fel a figyelmet, hogy Anatolij Fedoruk bucsai polgármester március 31-én videóüzenetben megerősítette, hogy a városban nem tartózkodik orosz katonaság, és nem tett említést "az utcán összekötött kézzel lelőtt helyiekről". Az orosz védelmi tárca szerint az orosz fegyveres erők március 30-án vonultak ki a településeről.

A moszkvai hivatalos tájékoztatás szerint az orosz légierő hétfőre virradó éjjel 14 katonai létesítményt semmisített meg Ukrajnában, ezek között üzemanyag-, fegyver- és lőszerraktár is volt. A légvédelem megsemmisített hat drónt, három ukrán helikopter pedig a Mikolajiv melletti Balovne repülőterére mért csapásban semmisült meg.

Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta összesen 125 repülőgépet, 91 helikoptert, 392 drónt, 226 föld-levegő rakétarendszert, 1936 harckocsit és más páncélozott harcjárművet, 211 rakéta-sorozatvetőt, 833 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 1810 különleges katonai járművet veszítettek. Hozzátette, hogy a donyecki "népi milícia" csapatai hétfőre „felszabadították” Novobahmutivka falut.

A donyecki területvédelem azt közölte, hogy az elmúlt 24 óra alatt 526 embert menekítettek ki Mariupolból a bezimennojei evakuációs segélyközpontba. A létesítménybe március 5. óta 11 958 civilt szállítottak az orosz erők által ostromlott kikötővárosból.

Mihail Mizincev orosz vezérezredes, a humanitárius reagálásért felelős tárcaközi koordinációs parancsnokság és a Nemzeti Védelmi Irányítási Központ vezetője vasárnap este azzal vádolta meg az ukrán felet, hogy továbbra is akadályozta a civilek és külföldiek mariupoli evakuálására előkészített humanitárius műveleteket. A tábornok Kijevet, valamint az ukrán haderő alakulatait hibáztatta amiatt, hogy nem jött létre fegyvernyugvás, és így a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának (ICRC) képviselői által kísért humanitárius konvoj két napig hiába várta, hogy nyugat felől eljuthasson az ostromlott városba.
Mizincev emlékeztetett rá, hogy továbbra is 67 külföldi hajó várja, hogy távozhasson az ukrán kikötőkből. Szerinte ezek távozását is az ukrán fél akadályozza. Bejelentette, hogy az orosz fegyveres erők hétfőn ismét megnyitják a tengeri és szárazföldi humanitárius folyosókat a távozni kívánók számára.

Dmitrij Rogozin, a Roszkozmosz vezérigazgatója hétfői Telegram-bejegyezésében emlékeztetett rá, hogy az orosz hadsereg a hadműveleti területekről valós idejű műholdas képeket kap.

A NATO megalapításának április 4-i évfordulóján közzétett egy űrfelvételt a szövetség brüsszeli központjáról, amelyhez hozzáfűzte: „Srácok, figyelünk benneteket. Ezt ne feledjétek!”.
Rogozin vasárnap este azt írta a Telegramon, hogy az általa vezetett állami vállalat nem fog együttműködni azokkal az országokkal, amelyek fegyvereket szállítanak Kijevnek és politikai támogatást nyújtanak az ukrán „fasiszta juntának”. A vezérigazgató szerint a Roszkozmosz „erkölcsi és etikai okokból” állította le a nyugati országokkal közös projekteket.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. október 10., szombat

Amerika lazít, az EU bosszankodik, és minden eddiginél nagyobb szankciós csomagra készül Oroszország ellen

Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.

Amerika lazít, az EU bosszankodik, és minden eddiginél nagyobb szankciós csomagra készül Oroszország ellen
Hirdetés
2026. október 10., szombat

Trump újabb váratlan húzással lepte meg a világot: Putyintól kért olajtermékeket Amerika és a világpiac számára

Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.

Trump újabb váratlan húzással lepte meg a világot: Putyintól kért olajtermékeket Amerika és a világpiac számára
2026. október 09., péntek

Navi Pillay dél-afrikai jogászé idén a Nobel-békedíj

Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.

Navi Pillay dél-afrikai jogászé idén a Nobel-békedíj
2026. október 09., péntek

Maia Sandu ismét az egyesülés mellett állt ki: Románia nagyobb biztonságot nyújtana Moldovának

Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.

Maia Sandu ismét az egyesülés mellett állt ki: Románia nagyobb biztonságot nyújtana Moldovának
Hirdetés
2026. október 09., péntek

Romániára is átterjedhet az ukrajnai háború? Rubio borúlátóan nyilatkozott a jövőről

Oroszország ukrajnai háborúja veszélyes patthelyzetbe jutott, de az Egyesült Államok továbbra is minden erőfeszítést megtesz egy olyan megállapodás elérése érdekében, amely véget vet a konfliktusnak – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter.

Romániára is átterjedhet az ukrajnai háború? Rubio borúlátóan nyilatkozott a jövőről
2026. október 08., csütörtök

Az EU segíti Romániát és Bulgáriát a fekete-tengeri dróntámadások után, a NATO azonban jó okkal nem száll be

Az Európai Bizottság a két ország kérésére műholdas felvételeket bocsát Bulgária és Románia rendelkezésére a Fekete-tengeren a kereskedelmi hajók ellen elkövetett támadások nyomán kialakult helyzet felméréséhez.

Az EU segíti Romániát és Bulgáriát a fekete-tengeri dróntámadások után, a NATO azonban jó okkal nem száll be
2026. október 08., csütörtök

Márton Áron példáját állította a hívek elé a nagyváradi püspök a Vatikánban

Böcskei László nagyváradi püspök szerint nem hangos emberekre, népünknek ma elsősorban hűséges emberekre van szüksége.

Márton Áron példáját állította a hívek elé a nagyváradi püspök a Vatikánban
Hirdetés
2026. október 08., csütörtök

Rabszolgaként dolgoztathatott egy férfit egy román állampolgár, kiutasíthatják Magyarországról

Vádat emeltek minősített emberkereskedelem és kényszermunka bűntette miatt egy romániai férfival szemben, aki erőszakkal és fenyegetéssel kényszerített munkavégzésre egy embert – közölte a Pest Megyei Főügyészség csütörtökön az MTI-vel.

Rabszolgaként dolgoztathatott egy férfit egy román állampolgár, kiutasíthatják Magyarországról
2026. október 08., csütörtök

Kormánybuktatás: Rubio szinte „szerelmet vallott” a botrányt kirobbantó athéni nagykövetnek

Védelmébe vette Marco Rubio amerikai külügyminiszter az ország athéni nagykövetét, Kimberly Guilfoyle-t, aki azzal váltott ki botrányt, hogy sajtóértesülések szerint a román kormány megbuktatásához hasonló eljárással fenyegette meg a görög kormányt.

Kormánybuktatás: Rubio szinte „szerelmet vallott” a botrányt kirobbantó athéni nagykövetnek
2026. október 07., szerda

Kihallgatta az ügyészség Magyar Pétert, nem ismerte el a bűncselekmény elkövetését

Kihallgatta Magyar Pétert a Központi Nyomozó Főügyészség szerda este egy 2024. június 21-i eset miatt – erről a kormányfő számolt be Facebook-bejegyzésében.

Kihallgatta az ügyészség Magyar Pétert, nem ismerte el a bűncselekmény elkövetését
Hirdetés
Hirdetés