Fotó: Ukrán elnöki hivatal
A Bucsában történt bűncselekményeknél is szörnyűbb dolgok derülhetnek még ki tekintettel arra, hogy Ukrajna más régiói még mindig orosz ellenőrzés alatt állnak – jelentette ki vasárnap esti videóüzenetében Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
2022. április 04., 08:132022. április 04., 08:13
Mint mondta, azokon a helyeken „még több halott lehet és bántalmazás történhetett”. „Mert ez az orosz hadsereg természete, amely az országunkba jött. Olyan embertelen teremtmények, akik nem tudnak másként cselekedni” – hangoztatta Zelenszkij.
Beszélt arról is, hogy Ukrajnának elvileg nem is kellett volna külföldi partnereitől fegyvereket kérnie. „Mert
– tette hozzá az ukrán elnök.
Ukrán hivatalos közlések szerint a településen tömegsírra is bukkantak, amelyben 280 férfi holttestét találták meg. Az orosz kormány ukrán szélsőségesek provokációjának minősítette a történteket, míg Kijev az orosz csapatokat vádolja ártatlan civilek lemészárlásával.
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter vasárnap este közölte a Twitter-oldalán közzétett videóüzenetében, hogy elégtelennek találja a bucsai atrocitások nyomán tervezett újabb uniós szankciókat.
– mondta a tárcavezető, miután alkalma volt megvizsgálni a büntetőintézkedések tervezetét.
„Szigorítani kell az uniós szankciókat” – jelentette ki Kuleba. Különös tekintettel az orosz olaj, gáz és szén embargóját szorgalmazta, az európai kikötők lezárását az orosz termékek előtt, valamint újabb orosz bankok kizárását a SWIFT globális fizetési rendszerből. Ugyanezt követelte a világ legfejlettebb ipari államait összefogó, az Európai Uniót is magában foglaló G7 csoporttól is.
Visszautasította az orosz védelmi minisztérium vasárnap az ukrán kormánynak azt a vádját, amely szerint orosz katonák civileket öltek meg a Kijev megyében lévő, az ukrán erők által visszafoglalt Bucsa városban.
A szatellit képek kiértékelésével foglalkozó Maxar Technologies amerikai cég közlése szerint a térségről készült műholdfelvételek egy 13,5 méter hosszú árkot mutatnak egy ukrán templomhoz tartozó telken, ahol a tömegsírt találták. A Maxar Technologies szerint az első ásatási munkálatoknak március 10-én látták jeleit a szatellit felvételeken. A Reuters globális hírügynökség nem tudta független forrásból ellenőrizni a felvételek hitelességét.
Az Ukrajinszka Pravda című helyi hírportál Szerhij Nadal polgármesterre hivatkozva robbanásról számolt be a nyugat-ukrajnai Ternopil városában. Sajtójelentések szerint robbanások zaját lehetett hallani a déli Herszonban és Odesszában is.
Dmitro Sivickij, Szumi körzeti irányításának vezetője szerint az orosz csapatok megkezdték a kivonulást az északkeleti város térségéből. Ugyanakkor még korai lenne a térség felszabadításáról beszélni – mondta hétfőre virradóra közzétett videóüzenetében.
Sivickij, akit az UNIAN hírügynökség idézett, arról is beszámolt, hogy a múlt héten nagy számú orosz erőket észleltek a térségben és sok támadás is érte a civileket. Hozzátette, hogy orosz katonai járművek oszlopa haladt az észak-ukrajnai Csernyihiv és Kijev térségéből Oroszország felé, s mostanra több megsemmisült orosz harckocsit és egyéb hadfelszerelést látni a régióban.
Ki kell vizsgálni „az orosz hadsereg bűncselekményeit”, amelyeket a Kijev melletti Bucsában követtek el – közölte vasárnap Olaf Scholz német kancellár.
Az ENSZ Emberi Jogi Hivatalának (OHCHR) legfrissebb összesítése szerint
A világszervezet ezen felül 2038 sebesültet számlált, akik közül 171-en gyerekek.
Az OHCHR hangsúlyozta, hogy a valós számok ennél jóval magasabbak lehetnek, mivel az olyan helyszíneken, mint Mariupol és Irpiny, ahol súlyos harcok folynak, még nem lehetett hitelt érdemlően megerősíteni a civil áldozatok számát. A legtöbb polgári áldozatot, több mint 1500 halottat Luhanszk és Donyeck térségéből jelentették. Hozzátette, hogy a legtöbb áldozatot a nagy hatótávolságú robbanófegyverek követelik, így nehéztüzérség, rakétasorozatvetők, valamint rakéta- és légicsapások.
„Mi lehet ellentétesebb a zenénél? Lerombolt városok és meggyilkolt emberek csendje. Töltsétek meg zenétekkel a csendet. Töltsétek meg ma, hogy elmeséljétek történetünket. Támogassatok, amiben csak tudtok. Csak ne legyen csend” – fogalmazott az ukrán elnök.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.
Oroszország ukrajnai háborúja veszélyes patthelyzetbe jutott, de az Egyesült Államok továbbra is minden erőfeszítést megtesz egy olyan megállapodás elérése érdekében, amely véget vet a konfliktusnak – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter.
Az Európai Bizottság a két ország kérésére műholdas felvételeket bocsát Bulgária és Románia rendelkezésére a Fekete-tengeren a kereskedelmi hajók ellen elkövetett támadások nyomán kialakult helyzet felméréséhez.
Böcskei László nagyváradi püspök szerint nem hangos emberekre, népünknek ma elsősorban hűséges emberekre van szüksége.
Vádat emeltek minősített emberkereskedelem és kényszermunka bűntette miatt egy romániai férfival szemben, aki erőszakkal és fenyegetéssel kényszerített munkavégzésre egy embert – közölte a Pest Megyei Főügyészség csütörtökön az MTI-vel.
Védelmébe vette Marco Rubio amerikai külügyminiszter az ország athéni nagykövetét, Kimberly Guilfoyle-t, aki azzal váltott ki botrányt, hogy sajtóértesülések szerint a román kormány megbuktatásához hasonló eljárással fenyegette meg a görög kormányt.
Kihallgatta Magyar Pétert a Központi Nyomozó Főügyészség szerda este egy 2024. június 21-i eset miatt – erről a kormányfő számolt be Facebook-bejegyzésében.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás