Feszültségek. Vivian Motzfeldt grönlandi és Lars Lokke Rasmussen dán külügyminiszter, J. D. Vance amerikai alelnök és Marco Rubio amerikai külügyminiszter. Trump továbbra is akarja Grönlandot
Fotó: Facebook/Lars Lokke Rasmussen
Az Egyesült Államoknak továbbra is célja a Grönland felletti ellenőrzés megszerzése – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök szerdán, miután J.D. Vance alelnök és Marco Rubio külügyminiszter a Fehér Házban fogadta a dán és a grönlandi külügyminisztert.
2026. január 15., 08:262026. január 15., 08:26
Trump megjegyezte, hogy alelnökének és külügyminiszterének részletes beszámolóját várja, ugyanakkor megismételte véleményét, miszerint Dánia nem képes Grönland védelmét garantálni, és amennyiben az Egyesült Államok nem lép közbe, akkor Kína, vagy Oroszország jelenik majd meg a szigeten.
ugyanakkor azt a meggyőződését hangoztatta, hogy megoldást fognak találnak a vita rendezésére Dániával.
Konzultátust nyit Grönlandon Franciaország február 6-án – jelentette be szerdán a francia diplomácia vezetője. A dán védelmi minisztérium meg azt közölte, hogy szerdától megerősíti a katonai jelenlétet a szigeten.
A nap folyamán korábban Trump a Trurh Social oldalon arról írt: a Golden Dome (Aranykupola) rakétavédelmi rendszer kiépítéséhez elengedhetetlen Grönland megszerzése az Egyesült államok számára.
Bejegyzésében az amerikai elnök hangoztatta, hogy a Dániához tartozó sziget megszerzésének nemzetbiztonsági célja van, és
„Ha nem kapja meg, akkor Oroszország vagy Kína fogja megszerezni, márpedig arra nem fog sor kerülni. A NATO katonailag, az Egyesült Államok masszív ereje nélkül nem tudna hatékony erőt vagy elrettentést felmutatni, még a közelében sem lenne. Ezt ők is tudják, és én is tudom” – fogalmazott Trump.
Hozzátette azt is, hogy a NATO sokkal félelmetesebbé és hatékonyabbá válna, ha Grönland az Egyesült Államok kezébe kerülne.
„Ennél kevesebbel nem érjük be” – zárta bejegyzését.
Az iráni helyzettel kapcsolatban Donald Trump arról számolt be, hogy az iráni hatóságoktól származó tájékoztatás szerint nem hajtanak végre halálos ítéletet letartóztatott tüntetőkön.
Fontos számomra, hogy a grönlandiak ne csak szavakból, hanem tettekből is tudják: tiszteletben tartjuk a kívánságaikat és az érdekeiket, és számíthatnak ránk – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdán Brüsszelben.
Lars Lokke Rasmussen dán külügyminiszter azt követően, hogy Grönland külügyminiszterének oldalán tárgyalt J. D. Vance amerikai alelnökkel és Marco Rubio külügyminiszterrel, arról beszélt:
Dánia külügyminisztere arról számolt be, hogy magas szintű munkacsoport alakul annak érdekében, hogy „egyetértési pontokat” találjanak a vitás kérdésben.
„Úgy döntöttünk, magas szintű munkacsoportot alapítunk, hogy feltárjuk, találunk-e közös utat előre”.
Hozzátette, hogy a politikai testület feladatának szánja, hogy a Grönlanddal kapcsolatban felmerült amerikai biztonsági aggályokra válaszokat adjanak a Dánia által meghúzott „vörös vonalakat” is tiszteletben tartva.
Lars Lokke Rasmussen kijelentette, hogy „mindenkinek érdeke - akkor is, ha nem értünk egyet –, hogy abban megegyezzünk: feltárjuk, hogy megvalósítható-e az aggályok némelyikének kezelése a Dán Királyság területi integritásának, valamint a grönlandi emberek önrendelkezésének tiszteletben tartása mellett”.
Grönland inkább Dániához akar tartozni, mint az Egyesült Államokhoz – jelentette ki Jens-Frederik Nielsen grönlandi miniszterelnök kedden.
A dán diplomata ugyanakkor elismerte, hogy
akkor is, ha – véleménye szerint – a területtel kapcsolatos helyzet eltér az amerikai nyilatkozatokban elhangzottakkal.
A dán bejelentés szerint a Grönlanddal kapcsolatos vita tisztázása érdekében megalakuló munkacsoport „heteken belül” találkozik először.
Eközben
A témáról a Politikai Reformpárt (SGP) nyújtott be javaslatot, amelyet a parlamentben a koalícióalakításról tárgyaló mindhárom párt – a 66-os Demokraták pártja (D66), a Kereszténydemokrata Tömörülés (CDA), valamint a Néppárt a Szabadságért és a Demokráciáért (VVD) – a támogatásáról biztosított a Dutchnews hírportál jelentése szerint, és több más erő is egyetértését fejezte ki.
David van Weel a parlamentben kijelentette: Hollandia pozitívan tekint egy esetleges csatlakozásra, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Grönland területi épsége és Dánia szuverenitása nem képezheti vita tárgyát. A vitában a parlament nagy többséggel támogatta azt az indítványt is, amely politikai és diplomáciai támogatásról biztosítja Dániát Grönland státusának megőrzésében.
Holland kormányzati források szerint az országot a hideg éghajlati és tengeri környezetben szerzett katonai tapasztalatai miatt tartják alkalmasnak a misszióban való részvételre. A holland tengerészgyalogosok rendszeresen Norvégiában tartanak kiképzéseket, ahol szélsőséges körülmények között sajátítják el a túlélési, navigációs és kétéltű hadműveleti képességeket.
Edwin Hofma, a holland tengerészgyalogság ezredese szerint kevés ország képes ilyen környezetben hatékonyan működni. Tavaly mintegy ezer holland katona vett részt a Joint Viking hadgyakorlaton, amelyet Oroszország egyik jelentős haditengerészeti bázisának közelében rendeztek meg.
A holland haditengerészet felszíni hajói és tengeralattjárói szintén rendszeresen tevékenykednek a térségben. A NATO flottája tavaly nyáron holland parancsnokság alatt tartott hadgyakorlatot a Barents-tengeren.
A felvetődött NATO-szerepvállalásról a szövetség főtitkára, Mark Rutte is támogatólag nyilatkozott, ugyanakkor végleges döntés még nem született róla.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Teljes megújulásra van szükség, mert lezárult egy politikai korszak– jelentette ki Orbán Viktor leköszönő miniszterelnök a Patrióta YouTube-csatornáján. Orbán Viktor először szólalt meg az április 12-ei országgyűlési választás óta.
A Tisza-kormány alatt a miniszterelnök irodája nem a Karmelita palotában lesz, hanem a Parlamenthez közeli egyik minisztériumi épületben – szögezte le Magyar Péter.
A világ 149 városában leadott szavazatokat tartalmazó urnák hiánytalanul és biztonságban megérkeztek Magyarországra – közölte a Nemzeti Választási Iroda csütörtökön az MTI-vel.
Az elmúlt 24 órában az orosz hadsereg két hullámban 44, különböző típusú rakétával, valamint 659 csapásmérő és álcadrónnal támadott ukrajnai célpontokat, a csapásoknak 15 halálos áldozatuk is van.
Az Egyesült Államok aktív egyeztetéseket folytat Iránnal egy újabb tárgyalási fordulóról, ugyanakkor nem kezdeményezte a kéthetes tűzszünet meghosszabbítását – közölte Karoline Leavitt, a Fehér Ház szóvivője szerdán.
Az országgyűlési választásokon leadott levélszavazatok közel száz százalékát megszámolták csütörtökre – derül ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
Egy Il-20-as típusú orosz felderítő repülőgépet fogtak el a balti országok nemzetközi légterében a NATO megerősített légtérvédelmi szolgálatában részt vevő román F16-os harci repülők.
A Tisza Párt elnöke a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című, valamint az M1 aktuális csatorna reggeli műsorában arról is beszélt, hogy kormánya megalakulása után új médiatörvényt fogadnak el és felfüggesztik a közmédia hírszolgáltatását.
Lövöldözés történt a délkelet-törökországi Kahramanmaras tartomány egyik iskolájából szerdán, négyen meghaltak, további 20-an megsebesültek – tájékoztatott Mükerrem Ünlüer, a tartomány kormányzója.
Komoly fennakadásokat okozott az Európai Unió repülőterein az új határellenőrzési rendszer, az Entry/Exit System (EES) bevezetése: több helyen akár háromórás sorok alakultak ki, és számos utas lekéste járatát.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!