Nem kertel. Trump megfenyegette a Hamász terroristáit, akik több mint egy éve fogva tartják az izraeli túszokat
Fotó: Képernyőmentés – videofelvétel
Súlyos következményeket helyezett kilátásba Donald Trump kedden arra az esetre, ha beiktatása napjáig, január 20-ig nem szabadulnak ki a Hamász palesztin terrorszervezet által 2023. október 7-én Izrael területéről elhurcolt, még fogságban tartott túszok.
2025. január 08., 08:282025. január 08., 08:28
A megválasztott amerikai elnök floridai rezidenciáján tartott 70 perces sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, hogy „pokol tör majd ki a Közel-Keleten” abban az esetben, ha követelése nem teljesül.
– fogalmazott.
Megismételte, hogy a Hamász október 7-i támadásának soha nem lett volna szabad megtörténnie.
A sajtótájékoztatón Steve Witkoff, a leendő elnök kijelölt közel-keleti különleges megbízottja arról számolt be, hogy nagy előrelépés van a túszok szabadon engedéséről folytatott tárgyalásokon és derűlátásának adott hangot, úgy fogalmazva: „igazán reményteljes vagyok abban, hogy a beiktatásig jó dolgokat tudunk majd bejelenteni az elnök nevében”.
Steve Witkoff azt is elmondta, hogy visszautazik Dohába, ahol szerdán folytatódnak a tárgyalások a túszok elengedéséről szóló megállapodás részleteiről.
„Az a háború eszkalálódhat, és sokkal rosszabbá válhat, mint most” – fogalmazott a leendő elnök.
Megértését hangoztatta az orosz álláspont tekintetében, ami Ukrajna NATO-tagságának ellenzését illeti, s közölte, hogy beiktatása előtt nem fog találkozni Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.
Joe Biden elnököt hibáztatta azért, mert az Egyesült Államok változtatott álláspontján Ukrajna NATO-tagságát illetően.
Egyben kritizálta Joe Biden tárgyalási módszerét Ukrajnával kapcsolatban és bírálta a távozó elnök afganisztáni és szíriai válsággal kapcsolatos lépéseit is, valamint kijelentette, hogy a „világ lángokban áll Oroszországgal, Ukrajnával és Izraellel”.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Oroszország nem fogja „befagyasztani” az ukrajnai katonai műveleteket anélkül, hogy a háború „mélyebb okait” kezelné – jelentette ki Mihail Galuzin külügyminiszter-helyettes.
Az Egyesült Államok védelmi minisztériuma arra szólította fel az amerikai katonai beszállítókat, hogy fokozzák a fegyvergyártást, mivel az iráni háború folytatódásával egyre nagyobb az aggodalom a készletek kimerülése miatt.
A román védelmi minisztérium szombaton közölte, hogy a hadsereg radarfelderítő rendszerei nem észleltek Románia légteréből Bulgária felé tartó drónt.
Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét jelöli köztársasági elnöknek a Tisza Párt parlamenti frakciója.
A legfrissebb amerikai hírszerzési értékelések szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök a következő néhány évben korlátozott támadást indíthat egy NATO-tagállam ellen, hogy próbára tegye a katonai szövetség elszántságát.
Kémkedéssel gyanúsított román állampolgárt tartóztattak le Németországban a rheinei Szövetségi Bíróság által kiadott elfogatóparancs alapján – jelentette be a román külügyminisztérium.
Az Iránnal folytatott, hónapokig tartó háború után bizonyos lőszerek készletei „szűkösebbek” lettek, de az Egyesült Államoknak vannak más, kevésbé fejlett fegyvertípusai is, amelyekkel szükség esetén folytathatják a harcot – ismerte el Donald Trump.
Oroszország nem hívja vissza konzultációra romániai nagykövetét, azonban egy orosz diplomata bukaresti hatóságok általi kiutasítására „megfelelő válasz” fog érkezni.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a nemzetbiztonsági tanács szerdai ülésén megerősítette: partnereitől elutasító választ kapott arra a kérésére, hogy biztosítsanak további légvédelmi eszközöket ballisztikus rakéták ellen.
A Tisza-frakció kezdeményezte, hogy a parlament jövő kedden válassza meg Magyarország új köztársasági elnökét.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!