Trump két héten belül dönt az Irán elleni amerikai támadásról

Az elnök még szerdán azt közölte, hogy Irán részéről szándék mutatkozik a tárgyalásra, akár arra is, hogy delegációt küldjön az amerikai fővárosba. Azt ugyanakkor hozzátette, hogy nem tűzszünetre, hanem végleges rendezésre törekszik.

Karoline Leavitt szóvivő csütörtöki tájékoztatóján arra a kérdésre, hogy

az amerikai adminisztráció célja-e a rezsimváltás kikényszerítése Iránban, úgy válaszolt, hogy

A fehér házi illetékes ugyanakkor arról is beszélt, hogy Irán minden eszközzel rendelkezik ahhoz, hogy nukleáris fegyvert gyártson, és ehhez csak az ország legfőbb vezetője, az ajatollah utasítására van szüksége.

„Ezután már csak néhány hétbe telne, hogy befejezzék a fegyver előállítását” – hangoztatta a szóvivő, hozzátéve, hogy egy ilyen helyzet nem csak Izrael, de az Egyesült Államok és az egész világ számára „egzisztenciális fenyegetés” lenne.

A szóvivő a sajtótájékoztatón is megerősítette, hogy Donald Trump újabb 90 nappal meghosszabbította a TikTok kínai tulajdonosának adott törvényi határidőt, ameddig meg kell válnia a közösségi videóoldal amerikai felületétől, és azt új – lehetőleg amerikai – tulajdonos kezébe kell adnia.

Egy tavaly elfogadott törvény szerint amennyiben a kínai internetes alkalmazás tulajdonosai nem tesznek eleget a jogszabálynak, akkor a TikTok működése megszűnik az Egyesült Államokban.

Donald Trump elnök hivatalba lépése óta már több alkalommal adott halasztást, a rendeletbe foglalt új határidő szeptember 17-e.

„Még egyértelműbben megerősítjük, hogy amennyiben az Egyesült Államok belép ebbe a háborúba, a zavart (Donald) Trump (amerikai elnök) elveszíti mindazokat a trilliárdokat, amelyek elkobzásáról álmodik ebben a régióban. Erre a célra operatív terveket dolgoztunk ki" – mondta Abu Ali al-Aszkari, a Kataib Hezbollah biztonsági vezetője.

Kétségtelen, hogy az amerikai bázisok az egész régióban kacsavadász-területhez lesznek hasonlatosak” – tette hozzá a nyilatkozat.

Al-Aszkari

Azt mondta, hogy „a Vörös-tenger menti olajkikötők leállnak – nem is beszélve azokról a váratlan meglepetésekről, amelyek az égen várhatnak a repülőgépeire”.

Oroszország még nagyobb aggodalommal fogja figyelni a közel-keleti konfliktust, ha az Egyesült Államok beavatkozik – jelentette ki Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára csütörtökön Szentpéterváron.

„Még jobban fogunk aggódni, mert ez további jelentős eszkalációt jelentene a régió egésze számára” – válaszolt Peszkov arra a kérdésre, hogy Oroszország hogyan reagálna, ha az Egyesült Államok bekapcsolódna az iráni-izraeli konfliktusba.

– mondta Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője a Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórum margóján csütörtökön megtartott sajtótájékoztatón.

Peszkov az orosz aggályokat azzal indokolta, hogy a Közel-Kelet egy Oroszországhoz földrajzilag közel fekvő régió, amelyben olyan országok találhatók, amelyekkel Moszkva régóta fennálló és meglehetősen fejlett kapcsolatokat ápol.

„Igen, partneri kapcsolatokat és stratégiai partnerséget ápolunk Iránnal, és nagyon bizalmi kapcsolataink vannak Izraellel. A régió infrastrukturális szempontból fontos számunkra, (…) ezért amikor a régió ilyen turbulens káoszba, háborús felfordulásba süllyed, az természetesen semmi jót nem ígér számunkra” – mondta.

„Emellett egy ilyen instabilitási gócpont a határaink közelében szintén nagyon veszélyes. Ezért mindennek rendkívül negatív következményei vannak” – hangoztatta.

Peszkov hangsúlyozta, hogy Donald Trump amerikai elnök nem tudja „elfogadni vagy elutasítani” Oroszország közvetítői szerepvállalását az Izrael és Irán közötti konfliktusban, mert erről csak az érintett országok dönthetnek.

„Amennyire tudjuk az amerikai elnök szavaiból, még nem döntött arról, hogy közvetlenül beavatkozik-e (a konfliktusba)” – fogalmazott, hozzátéve, hogy Trump nem osztotta meg Moszkvával a Közel-Keletre vonatkozó terveit. Peszkov megerősítette, hogy

A Kreml szóvivője két különálló folyamatként jellemezte Washingtonnak a közel-keleti feszültséget fokozó lépéseit, illetve az Oroszország és az Egyesült Államok közötti kapcsolatok normalizálását. Ezzel arra a kérdésre válaszolt, hogy az iráni-izraeli konfliktusnak nem lesz-e káros hatása az orosz-amerikai kapcsolatokra.

Alekszej Lihacsov, a Roszatom orosz állami atomenergetikai társaság vezérigazgatója a RIA Novosztyi hírügynökségnek a közel-keleti konfliktus kapcsán azt mondta, hogy

Közben folytatódtak a támadások az iráni célpontok ellen.

Péntekre virradóra robbanások hallatszottak Teherán légterében.
Hivatalos iráni közlés szerint a légvédelem izraeli drónokra nyitott tüzet a főváros fölött.

Emellett az izraeli hadsereg evakuálási figyelmeztetést adott ki az észak-iráni Kalas Talesan falu iparterületén élők számára.

Figyelmeztetett, hogy támadásokat fog indítani az általa katonai infrastruktúrának nevezett létesítmények ellen.

„Az önök jelenléte ezen a területen veszélyezteti az életüket” – közölte a hadsereg.

amelyet azzal vádol, hogy Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök „propagandacsatornája” – közölte az Iráni Iszlám Köztársaság állami műsorszolgáltatója (IRIB).

Az IRIB közölte, hogy Irán a következő napokban a televízió irodáit veszi célba, és felszólítja az összes dolgozót, hogy hagyják el azokat.

Hétfőn az izraeli hadsereg megtámadta az IRINN iráni állami hírcsatorna stúdiókomplexumát, „kommunikációs központnak” nevezve azt, „amelyet az iráni fegyveres erők katonai célokra használnak”.

Hangos robbanás hallatszott, miközben az egyik műsorvezető élő adásban beszélt. Az IRIB szervezet később közölte, hogy a sztrájkban meghalt az egyik dolgozója.

„Izrael több területén is megszólaltak a szirénák, miután azonosították az Iránból Izrael állam felé indított rakétákat” – közölték az Izraeli Védelmi Erők.

„Védelmi rendszerek működnek a fenyegetés elhárítására” – közölte az IDF.

A hadsereg nem közölte, hogy hány rakétát lőttek ki, és azt sem, hogy jelentettek-e károkat. Felszólította a lakosságot, hogy további értesítésig keressenek menedéket.

Az izraeli mentőszolgálat, a Magen David Adom által közzétett videó szerint több tűz is látható a déli város egyik utcájában, egy Microsoft-irodának otthont adó technológiai park közelében.

Az izraeli rendőrség közölte, hogy az ország déli körzetében nyílt területeken lőszerek lehullásáról kaptak jelentéseket, hozzátéve, hogy anyagi károk keletkeztek, de áldozatokról nem érkezett jelentés.

Tegnap Beer Seva egyik nagy kórháza, a Szoroka Egészségügyi Központ is megsérült egy iráni támadásban.

Beer Seva a Negev-sivatagban fekszik, ahol az izraeli Nevatim légibázis található.

Közben

A Kan izraeli közszolgálati műsorszolgáltató kérdésére, hogy kommentálja védelmi minisztere, Jistráel Kac korábbi kijelentését, aki szerint Hamenei „nem létezhet tovább”, Netanjahu azt mondta: „Utasítottam, hogy Iránban senki ne élvezzen mentességet”.

„Ezen túlmenően nem hiszem, hogy helyénvaló vagy szükséges lenne bármit is hozzátennem. Úgy vélem, a tetteknek sokkal hangosabban kell beszélniük, mint a szavaknak” – tette hozzá.

Donald Trump amerikai elnök kedden azt mondta, hogy Hamenei „könnyű célpont” az Egyesült Államok és Izrael számára.

A CNN azonban a múlt héten arról számolt be, hogy Trump ellenezte a Hamenei megölésére irányuló izraeli tervet, amelyet nem is valósítottak meg.

A kormányfő nem erősítette meg, hogy van-e valamilyen ütemterve Izrael Irán elleni hadműveletének.

„Háborúban állunk, nem fogjuk nyilvánosságra hozni az ütemtervet. El fogjuk érni az összes célt, lecsapunk az összes nukleáris létesítményre – megvan hozzá az erőnk" – mondta.

Netanjahu azt mondta, hogy Izrael megtörte az „iráni tengelyt”, rámutatva az Irán által támogatott erők – a libanoni Hezbollah és a szíriai Aszad-rezsim – összeomlására a térségben.

Netanjahu hozzátette, hogy

Donald Trump amerikai elnök döntése, hogy belépteti-e az Egyesült Államokat a konfliktusba, „az övé” – mondta Netanjahu. „Mondjuk úgy, hogy minden hozzájárulást szívesen fogadunk” – tette hozzá.

Közben

Lammy „veszélyesnek” nevezte a közel-keleti helyzetet, és elmondta, hogy megbeszélést folytattak arról, hogyan lehetne „hosszú távon megoldani a nukleáris kérdést”.

„A következő két héten belül van lehetőség a diplomáciai megoldás elérésére” – tette hozzá.

Rubio szóvivője szerint abban is egyetértettek, hogy „Irán soha nem fejleszthet ki vagy szerezhet atomfegyvert”.