Fotó: Facebook/Donald J. Trump
Az Egyesült Államok határának biztosítását nevezte legelső elnöki feladatának Donald Trump a jövő évi újraválasztása esetén – a volt elnök szerdán Tucker Carlson közösségi médiában elérhető műsorának adott interjút. Trump elmondta azt is, az ukrajnai háborúnak „azonnal véget kell érnie, és nem az egyik, vagy másik oldal miatt, hanem azért, mert több százezer ember már életét vesztette”.
2023. augusztus 24., 10:502023. augusztus 24., 10:50
Donald Trump az interjúban hangsúlyozta: legelső intézkedése a határ szigorú lezárása lenne a törvénytelenül érkezőkkel szemben, és csak azok jöhetnének be az Egyesült Államokba, akik ezt legálisan akarják megtenni.
A jelenlegi kormány határvédelmi kudarcára vonatkozó kijelentését azzal támasztotta alá, hogy az illegális határátlépők csak az elmúlt hónapban a világ 149 országából érkeztek, és „fogalmunk nincs arról, hogy ki lép be”.
Donald Trump akkor is folytatja a 2024-es elnökválasztási kampányt, ha a bíróság bűnösnek találja – ígérte a volt elnök egy interjúban.
Állítása szerint az ország történelmében az ő elnöksége idején volt a legszigorúbb a határ őrizete, a felépített csaknem 500 mérföld fallal, amit megválasztása esetén tovább építene.
és inkompetensnek nevezte többek között az ukrajnai háború kezelését illetően. „Ennek a háborúnak azonnal véget kell érnie, és nem az egyik, vagy másik oldal miatt, hanem azért, mert több százezer ember már életét vesztette” – fogalmazott, hozzátéve: szerinte nagyon könnyen véget lehetne vetni a háborúnak, és ha ő lett volna az elnöki székben, a háború soha nem tört volna ki.
de ahogy mondta, ettől még elképzelhető, hogy ténylegesen ő indul a demokraták jelöltjeként. Megjegyezte, hogy szívesen megméretné magát újra Joe Bidennel szemben, már csak a mostani elnök által nyújtott teljesítmény miatt is, amit szörnyűnek nevezett.
A bíróság 200 ezer dollárban állapította meg az óvadékot Donald Trump ügyében Georgia államban – derül ki a hétfőn nyilvánosságra hozott bírósági iratokból.
A közösségi médiában nyilvánosságra hozott interjúval egy időben sugározták a Fox News országos televízióban 8 republikánus elnökjelölt-aspiráns vitáját. Arra a kérdésre, hogy miért nem vesz részt a vitában, Donald Trump azt mondta: nem látja értelmét, hogy olyanok kérdéseit állja, akiknek a támogatottsága messze elmarad az övétől, többeké közülük alig 1–2 százalék a republikánus választók körében.
Tucker Carlsonnak arra a kérdésére, hogy látja-e egy nyílt erőszakba torkolló konfliktus kialakulásának esélyét az Egyesült Államokban, Donald Trump azt mondta, hogy nem tudja, de „a szenvedély, és ezzel egy időben a gyűlölet, soha nem látott szintje jellemzi az országot, ami soha nem jó kombináció”.
Donald Trump nélkül vitázott nyolc republikánus elnökjelölt-aspiráns
A republikánus párti elnökjelöltségre pályázó nyolc politikus, köztük Ron DeSantis floridai kormányzó és Mike Pence korábbi alelnök részvételével, de Donald Trump volt amerikai elnök nélkül tartották szerdán este az első hivatalos nyilvános választási vitát. A Wisconsin állambeli Milwaukee-ban tartott vitán a Republikánus Nemzeti Bizottság feltételeit teljesítő jelöltek vehettek részt, akik legalább egy százalékos támogatottságot, és megfelelő számú anyagi támogatót tudnak felmutatni.
A mintegy kétórás, a Fox News hírtelevízióban élőben közvetített vitán az amerikai közvéleményt foglalkoztató legfontosabb kérdések merültek fel, így az infláció, a gazdaság állapota, a migráció, a szülők jogai és a terhesség-megszakítás szabályozása, valamint Donald Trump távolmaradása.
Donald Trump, aki a legnépszerűbb a republikánus elnökjelölt-aspiránsok között, a múlt héten jelentette be, hogy biztos vezetésének tudatában nem szándékozik részt venni a vitákon. A következő elnökjelölti vitát szeptemberben rendezik Kaliforniában, szigorúbb részvételi feltételek mellett. A felmérések szerint Donald Trump 50 százalék körüli támogatottsággal rendelkezik, akit Ron De Santis floridai kormányzó követ átlagosan 15-16 százalékkel, majd Vivek Ramaswamy vállalkozó 10 százalék körüli aránnyal a republikánus szavazók között. Öt százalék alatt marad a vita többi résztvevőjének népszerűsége, így Mike Pence korábbi alelnöké, Nikki Haley korábbi ENSZ-nagyköveté, volt kormányzóé, Tim Scott szenátoré, Chris Christie és Asa Hutchinson korábbi kormányzóké, valamint Doug Burgum kormányzóé.
A republikánus párt elnökjelöltjéről a 2024 első felében tartandó előválasztásokon és jelölőgyűléseken döntenek az Egyesült Államok államaiban külön-külön, majd a végleges induló neve hivatalosan a nyár közepén derül ki Milwaukee-ben, ott, ahol a csütörtöki első vitát tartották.
Az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok által bevezetett szankciók miatt az orosz elnöki repülőgép nem használhatja a nyugati országok légterét, így mintegy 5000 kilométeres út megtétele után érkezhet meg Budapestre.
Egy év alatt több mint 15 millióval emelkedett, és meghaladja az 1,4 milliárdot a katolikusok száma a világban, miközben a papi hivatást választók száma csökkent – derült ki a Fides katolikus hírügynökség statisztikáiból.
Magyarország biztonságos ország – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök Washingtonban pénteken azzal kapcsolatban, hogy a tervek szerint Budapesten rendezik következő találkozóját Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.
Megtörtént az egyeztetés az orosz elnökkel – jelentette be pénteken a Facebook-oldalán Orbán Viktor miniszterelnök.
Nem is nagyon volt más lehetőség, mint hogy Budapesten tartsák az amerikai–orosz találkozót – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön figyelmeztetett, hogy ha a Hamász továbbra is embereket gyilkol Gázában, „nem lesz más választásunk, mint bevonulni és megölni őket”.
Donald Trump szerint két héten belül létrejöhet a találkozója Vlagyimir Putyin orosz elnökkel Budapesten. Az amerikai elnök erről egy fehér házi eseményen beszélt csütörtökön.
Budapesten találkozik Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök – ezt az amerikai elnök jelentette be csütörtökön, miután telefonon egyeztetett az orosz államfővel.
Az EU-tagállamoknak öt évük van a háborúra való felkészülésre egy katonai terv szerint, amelyet az Európai Bizottság csütörtökön terjeszt elő, és amelyet a Politico szivárogtatott ki.
Egyhangúlag fogadta el a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) csütörtöki plenáris ülésén a zárónyilatkozatot, amelyben elutasítják a külhoni magyarok szavazati jogának megvonására irányuló törekvéseket.
szóljon hozzá!