
Fotó: Agerpres/EPA
Donald Trump szerint megválasztása esetén az Egyesült Államok „100 százalékban” a NATO-szövetségesek mellett fog állni, amennyiben a többi tagállam is méltányosan kiveszi a részét a terhek viseléséből – a republikánusok nem hivatalos elnökjelöltje erről a Nigel Farage-nek, a brit Függetlenségi Párt korábbi elnökének adott interjúban beszélt kedden.
2024. március 20., 09:032024. március 20., 09:03
A közösségi médiában sugárzott beszélgetésben Donald Trump azt mondta: a NATO-nak méltányosan és becsületesen kell kezelnie az Egyesült Államokat. Kifejtette, hogy az Egyesült Államok nélkül a NATO gyakorlatilag nem létezik, márpedig a katonai szervezet hasznot húz Amerikából kereskedelmi téren is.
A republikánus politikus megállapította, hogy az Egyesült Államoknak meg kell fizetnie a méltányos hozzájárulását a NATO működéséhez, de mások „méltányos részét” nem neki kell állnia. Úgy vélte, hogy Washington a költségek 90 százalékát is viselte, és ez igazságtalan helyzet.
Egy hamarosan megjelenő könyvben Donald Trump több korábbi tanácsadója arra figyelmeztet, hogy a volt elnök megkísérli hivatalosan kivonni az Egyesült Államokat a NATO-szövetségből, ha másodszor is elnökké választják.
Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára februárban azt közölte, hogy az időközben 32 tagúvá bővült katonai szervezet akkor még 31 tagjából 18 jó úton van afelé, hogy teljesítse azt a NATO-tagsági elvárást, hogy a GDP 2 százalékát védelmi kiadásokra fordítsa. A szövetség főtitkára szerint Németország idén szintén elérheti a 2 százalékot, NATO-tagságának történetében először, egyben a második világháború óta is első alkalommal.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerint „aláássa a szövetség biztonságát”, hogy Donald Trump arról beszélt: az Egyesült Államok csak akkor védi meg a szövetségeseket, ha azok teljesítik a védelmi kiadások arányára vonatkozó szerződéses kötelezettségüket.
Ezt az indítványt Andrzej Duda lengyel elnök március elején Washingtonban tett látogatása alkalmával közölte Joe Biden amerikai elnökkel is, és a kezdeményezést azzal indokolta, hogy a jelen idők biztonsági környezete miatt szükséges lenne a védelmi kiadások növelése.

A Donald Trump újbóli elnökké választását megakadályozni hivatott világméretű kommunikációs hadjárat legújabb fejleményeként most éppen attól kellene apokaliptikus lelkiállapotba kerülnünk, hogy magára hagyná az európai NATO-szövetségeseket.
Bírálatok kereszttüzébe került hazájában Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, amiért leváltotta tisztségéből védelmi miniszterét. A távozó Mihajlo Fedorov védelmében utcára vonultak az emberek Kijevben.
Az Ukrajnának nyújtott támogatás titkosításának feloldásával kapcsolatban Nicușor Dan államfő szerdán kijelentette: mivel a támogatásnak katonai vonatkozásai is vannak, úgy a helyes, ha annak részletei továbbra is titkosak maradnak.
Egy román állampolgár életét vesztette, egy másik pedig súlyosan megsérült a kedden egy brüsszeli toronyházban keletkezett tűzben – közölte szerdán a bukaresti külügyminisztérium.
Lemond parlamenti mandátumáról Szijjártó Péter, és a BYD-nél vállal munkát. Ezt a fideszes képviselő közölte Facebook-oldalán szerdán.
Az amerikai haderő ismételt támadást indított iráni célpontok ellen – közölte a hadsereg Középső Parancsnoksága (CENTCOM) hétfőn. Donald Trump amerikai elnök megerősítette, hogy folytatódnak az Irán elleni hadműveletek.
A magyar Országgyűlés 139 igen szavazattal, 6 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta az Alaptörvény 17. módosítását. A szavazást követően a Tisza Párt parlamenti frakciója és a kormány tagjai felállva tapsoltak.
Gulyás Gergely lemond a Fidesz frakcióvezetői posztjáról, hogy olyan politikus vezethesse a képviselőcsoportot, aki indulhat a következő választáson. Ezt az ellenzéki párt frakcióvezetője jelentette be hétfőn a Fidesz és a KDNP együttes frakcióülése után.
Életkori korlátozásokra van szükség az internetes platformokon, ami nem arról szól, hogy a gyerekek hozzáférhetnek-e a közösségi médiához, hanem arról, hogy a közösségi média hozzáférhet-e a gyerekekhez, és ha igen, mikor.
Hubert Knirsch chișinăui német nagykövet meglepetésének adott hangot a nyilvánosságban megjelent reakciók miatt, amelyeket a Moldovai Köztársaság és Románia nyelvére és vallására vonatkozó kijelentése váltott ki.
Hubert Knirsch chișinăui német nagykövetet azzal vádolják, hogy tagadja Besszarábia román identitását, miután a diplomata megkérdőjelezte azokat az állításokat, miszerint a moldovaiaknak és a románoknak ugyanaz a nyelvük és ugyanaz a vallásuk.
szóljon hozzá!