Több tízmillió eurós kártérítésre kötelezte Romániát az EJEB elkobzott tulajdonok visszaszolgáltatásának elmulasztása miatt

A legismertebb az, amelyben Călin Georgescu korábbi szélsőjobboldali elnökjelölt megtámadta az alkotmánybíróságnak a 2024-es elnökválasztás első fordulójának megsemmisítéséről szóló határozatát.

korábban írtuk

Georgescu hoppon maradt, elutasította az EJEB a keresetét

Elutasította az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) a romániai elnökválasztás utólag érvénytelenített első fordulóját megnyerő Călin Georgescu keresetét, amelyet az érvénytelenítő határozat ellen nyújtott be.

Egy másik, Románia által az EJEB-en megnyert pert három bírónő indította, akiket 2017-2018-ban hivatali visszaélés miatt börtönbüntetésre ítéltek (a DNA azzal vádolta őket, hogy meghamisítottak egy ítéletet, amely egy üzletember 7 éves börtönbüntetését helyezte hatályon kívül).

A harmadik keresetet, amelyet egy sikkasztásért és pénzmosásért elítélt üzletasszony indított, azért utasították el, mert nem tartotta be a hat hónapos határidőt, amelyen belül értesítenie kellett volna az EJEB-t a védelemhez való jogáról.

Az üzletasszony fellebbezett a jogerős ítélet ellen a legfelsőbb bíróságon, és megvárta az ítéletet mielőtt tovább ment volna az EJEB-hez.

Ugyanakkor nem volt olyan ügy is, amelyben Románia ellen ítéltek, és ez nem kevés pénzébe kerül az országnak.

Az év elején az EJEB jogerősen megállapította a román állam által fizetendő kártérítés mértékét egy olyan perben, amelyben több mint 50 állampolgár indított, mivel Románia nem adott vissza több, a kommunista rezsim alatt államosított ingatlant (Văleanu és mások kontra Románia), annak ellenére, hogy jogerős bírósági ítéletek nekik adtak igazat.

Az ügy a kérelmezők javára hozott ítéletek hosszan tartó végre nem hajtásával és a hatékony jogorvoslat hiányával kapcsolatos, a hatóságok ugyanis nem biztosították, hogy a megítélt kártérítés ésszerűen arányban álljon az ingatlan tényleges értékével – olvasható az EJEB közleményében.

Az EJEB már 2022-ben a felperesek javára ítélt, de több időt adott a kormánynak, hogy békés megegyezést kössön velük.

Az ügyben a legmagasabb kártérítést 61 millió euróban állapították meg a Máramaros megyei Borsa környékén található 17 000 hektár erdőért a borsai közbirtokosságnak.

Az EJEB 2025 első hónapjaiban egy 2016-ban befolyással üzérkedés miatt elítélt rendőr javára döntött, és úgy ítélte meg, hogy a román állam megsértette a tisztességes eljáráshoz való jogát.

Az európai bíróság úgy ítélte meg, hogy 1750 euró költségtérítést kell kapnia, mivel „az egyezmény megsértésének megállapítása elegendő méltányos jóvátételt jelent a kérelmezőt ért nem vagyoni kárért”.

„Az ügy a befolyással üzérkedés miatt indított büntetőeljárás tisztességességére vonatkozik, amely a kérelmező, egy rendőrtiszt ellen irányult, akit az elsőfokú felmentő ítéletét követően a fellebbviteli bíróság jogerősen elítélt, olyan körülmények között, hogy az őt elítélő tanács két bírája közül az egyik nem hallgatta meg közvetlenül az érintett tanúkat” – olvasható az EJEB közleményében.

Az ügy egy 2016-ban a bukaresti operaházban kirobbant botrányra vonatkozott, amely a közösségi médiában zajlott.

Az EJEB-hez panaszt tevő férfi személyes Facebook-oldalán és blogján cikkeket írt a botrányról.

Az ügy a posztokhoz vagy cikkekhez fűzött kommentekhez kapcsolódik: egy karmester és egy szoprán azt kérték a bíróságon, hogy törölje a róluk szóló rágalmazó megjegyzéseket, és ítéljen meg nekik kártérítést a megjegyzések és a posztok által az imázsukban okozott kárért.

Egyúttal kötelezték, hogy ne posztoljon több rágalmazó tartalmat a két operai alkalmazottal szemben.

Az EJEB azonban úgy ítélte meg, hogy a nemzeti bíróságok döntése olyan érveken alapult, amelyek nem voltak kellően tisztázottak és részletesek ahhoz, hogy ne korlátozzák a panaszos véleménynyilvánítás szabadságához való jogát.

Az európai bíróság ugyanakkor úgy döntött, hogy a román államnak 16 805 euró kártérítést kell fizetnie neki.