Erősítés. Oroszország a sorozásokkal próbálja támogatni háborús erőfeszítéseit
Oroszország 133 ezer orosz állampolgár behívását tervezi október és január között a Vlagyimir Putyin elnök által szeptember hétfőn aláírt rendelet szerint.
2024. október 01., 09:012024. október 01., 09:01
A 18 és 30 év közötti férfiakat a rendszeresen sorra kerülő őszi sorozási kampány részeként fogják besorozni.
A rendelet azokra az oroszokra vonatkozik, akik nem tartoznak a tartalékosok közé, és katonai szolgálatra kötelezettek. Azokat a katonákat, akiknek a szolgálati ideje már lejárt, el kell bocsátani.
A 2023. őszi sorozás kiterjedt az illegálisan elcsatolt Luhanszki, Donyecki, Herszon és Zaporizzsjai területekre is.
Az Egyesült Királyság védelmi minisztériuma márciusban azt közölte, hogy
Ukrajna áprilisban szintén elfogadott egy mozgósítási törvényt a fegyveres erők sorainak feltöltésére irányuló erőfeszítések részeként. A csapatok létszámának növelésére továbbra is szükség van, mivel Oroszország tovább nyomul előre Donyecki területen, és mivel Ukrajna új frontot nyitott Oroszország Kurszki területen.
Miután a törvény május 18-án hatályba lépett Ukrajnában, a katonakorú férfiak 60 napot kaptak arra, hogy frissítsék személyes adataikat, hogy az állam felkutathassa őket.
Május 18. és a július közepi határidő között több mint 4,6 millió katonakorú férfi tette ezt meg – közölte az ország védelmi minisztériuma.
Eközben Vitalij Szarancev, a Harkivi Erők Csoportjának szóvivője szintén hétfőn azt mondta: az orosz csapatok „a fegyverek maximális választékát” használják a Harkivi területen lévő Vovcsanszk városában lévő, nemrég visszafoglalt aggregátorgyár megtámadására.
A helyzetet „nehéznek” minősítve Szarancev elmondta, hogy az orosz erők folyamatosan támadnak a harkivi szektorban, és a vovcsanszki üzemet tették „első számú céljukká”.
– jelentette korábban a HUR.
„(Az üzem) önmagában nem taktikai célpont (Oroszország) számára. Ugyanakkor a létesítmény elvesztése nagyon erős csapás volt az imázsára” – mondta a szóvivő.
Az országos televízióban nyilatkozva Szarancev elmondta, hogy az orosz erők irányított légibombákkal és „Szolncsepek” többszörös rakétavetőkkel hajtanak végre támadásokat az üzem ellen.
– tette hozzá.
Az ukrán erők mintegy 20 orosz katonát fogtak el és „több tucatnyi” másikat megöltek a Harkivi terület Vovcsanszk városában lévő aggregátorgyár visszafoglalására indított hadművelet során – állította az ukrán katonai hírszerzés (HUR) egyik tagja a múlt héten.
Vovcsanszk egy Harkivtól mintegy 60 kilométerre északkeletre fekvő, körülzárt város, ahol súlyos harcok dúltak azóta, hogy Oroszország májusban új offenzívát indított a térségben.
Az orosz offenzíva az északi Harkivi területen kezdetben egyre nagyobb teret nyert, de hamar megfeneklett, és az orosz csapatok a jelentések szerint súlyos veszteségeket szenvedtek.
A harcok intenzitása némileg csökkent Ukrajna keleti részén, Pokrovszk, Vuhledar és Toreck közelében lévő más szektorokhoz képest.
A légierő állapotát ellenőrzi a fehérorosz védelmi minisztérium
A fehérorosz védelmi minisztérium hétfőn bejelentette a fegyveres erők katonai egységei ellenőrzésének új szakaszát, a közlemény szerint a légierőre és a légvédelmi csapatokra összpontosítva.
A harci kiképzési feladatok a fehérorosz fegyveres erők valamennyi kiképzési területét érintik. Az ellenőrzés során behívják az ország tartalékos katonáit – közölte a minisztérium.
Az ellenőrzésbe két légvédelmi rakéta- és két rádiótechnikai dandárt, öt légvédelmi rakétaezredet és három légi bázist vonhatnak be – közölte a Belarusian Hajun nevű megfigyelőcsoport.
Minszk Moszkva legszorosabb szövetségese, orosz csapatoknak és rakétáknak ad otthont, de eddig nem vett részt közvetlenül Oroszország ukrajnai inváziójában.
Aljakszandr Lukasenka fehérorosz diktátor egy augusztus 15-i interjúban elmondta, hogy Fehéroroszország a nyár elején hadseregének egyharmadát az ukrán határra vezényelte.
A Rosszija TV-csatornának nyilatkozva Lukasenka azt állította, hogy ez válasz volt az ukrán csapatok felvonulására, amelyet a július 3-i fehéroroszországi függetlenségi ünnepség előkészületeinek félreértelmezése váltott ki.
Az ukrán külügyminisztérium augusztus 25-én közleményt adott ki arról, hogy Fehéroroszország „jelentős számú” fegyvert és személyzetet összpontosít az ukrán határon, köztük néhány korábbi Wagner-csoportos zsoldost.
A külügyminisztérium figyelmeztetett: „amennyiben Fehéroroszország megsérti Ukrajna államhatárát, államunk minden szükséges intézkedést megtesz az ENSZ Alapokmánya által garantált önvédelemhez való jog gyakorlására”.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
Menesztette posztjáról Ukrajna parlamentje szerdán Szvitlana Hrincsuk energetikai minisztert és hivatali elődjét, Herman Haluscsenkót, aki mostanáig az igazságügyi tárcát vezette.
Romániának körülbelül 45 napig kellene kitartania egy Oroszországgal való nagyobb fegyveres konfliktus esetén, amíg a NATO-csapatok el nem érik a területét.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!